Fülszöveg
Az ember napjainkra bekóborolta, felfedezte és feltárta bolygónknak minden táját, eldugott szegletét. Bonyolult technikát alkotott, amelynek segítségével figyelheti, nyomon követheti Földünk négy alkotóegységének, a geoszféráknak: a litoszféra (kéreg), a hidroszféra (vízburok), a bioszféra (élővilág9, és az atmoszféra (levegőburok) változásait, folyamatait, fejlődését. Trükkös kis szerkezetek, robotjárművek közlekednek az óceánok mélyén, amelyeket műholdas navigációval irányítanak. Bonyolult hanghullámokkal irányítjuk, utasítjuk őket olyan adathalmazok, információk begyűjtésére és feldolgozására, amelyek számunkra közvetlenül nem érhetők el. A kapott adatok elemzéséből pontosan leírhatjuk, sőt képeken is megjeleníthetjük a titokzatos mélységeket. A világűrből megfigyelhetjük műholdak segítségével a felszíni hőmérsékletet, a jéghegyek mozgását és a halak, planktonok vonulását. A világtengerek megismerésének indokai az évszázadokon át rengeteget változtak.
A történelem előtti népek...
Tovább
Fülszöveg
Az ember napjainkra bekóborolta, felfedezte és feltárta bolygónknak minden táját, eldugott szegletét. Bonyolult technikát alkotott, amelynek segítségével figyelheti, nyomon követheti Földünk négy alkotóegységének, a geoszféráknak: a litoszféra (kéreg), a hidroszféra (vízburok), a bioszféra (élővilág9, és az atmoszféra (levegőburok) változásait, folyamatait, fejlődését. Trükkös kis szerkezetek, robotjárművek közlekednek az óceánok mélyén, amelyeket műholdas navigációval irányítanak. Bonyolult hanghullámokkal irányítjuk, utasítjuk őket olyan adathalmazok, információk begyűjtésére és feldolgozására, amelyek számunkra közvetlenül nem érhetők el. A kapott adatok elemzéséből pontosan leírhatjuk, sőt képeken is megjeleníthetjük a titokzatos mélységeket. A világűrből megfigyelhetjük műholdak segítségével a felszíni hőmérsékletet, a jéghegyek mozgását és a halak, planktonok vonulását. A világtengerek megismerésének indokai az évszázadokon át rengeteget változtak.
A történelem előtti népek (maorik) kalandozásait - valószínű - a lakható, bőséges élelmet biztosító területek meghódítása motiválta. A legkorábbi civilizációk térképei arról tanúskodnak, hogy tapasztalati úton, a matematikai ismereteiket tökéletesen alkalmazva a világról alkotott elképzeléseik valósághűek voltak (görög természettudósok). A nagy felfedezések kora a 15. századtól, a portugál kalandozásoktól számítható. Ezek a hajózások Afrika nyugati partjain hajózva keresték az átjárót a "fűszeres" India felé. Ezeket a próbálkozásokat a nyereségvágy fűtötte. A 17. századtól nemesebb cél, a tudományok szolgálata vezette a kalandorokat (pl. James Cook kapitány), akiket hamarosan követtek a kereskedők és a hittérítők. A 19. századtól a még fel nem fedezett dolgok, helyek iránti érdeklődés, a kíváncsiság sarkallta a természettudósokat. A gazdasági érdekek, a technika vívmányainak tökéletesítése egyaránt megjelent az indokok között. A távíró feltalálása a kábeltársaságokat arra ösztönözte, hogy az öreg kontinenst összekapcsolják az új hazával. Ez volt az első olyan érdek, amely megkívánta, hogy a tengerek mélyéről pontos ismereteink legyenek. A tengerfenék kutatásának az adott újabb lendületet, hogy az emberiség energiafogyasztása minden elképzelést felülmúlt. Az energiahordozók felkutatására, feltárására az olajtársaságok alapérdekévé vált a tengerfenék pontos ismerete.
Szálljunk vízre, barangoljunk a világ óceánjain, tengerein! Egy képzeletbeli hajókázásra hívjuk az olvasót, melynek során bebarangoljuk a világtengerek múltját, jelenét és jövőjét. Kikötünk teljesen ismeretlen és ismertebb szigeteken, bepillantunk az itt élők mindennapjaiba. Tengeralattjárónk segítségével a csodálatos víz alatti világot térképezzük fel.
Utunk során a legfontosabb iránytű a fantázia lesz!
Vissza