Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalom

bevezetés 11
1. AZ ARKTISZ SAJÁTOSSÁGAI ÉS JELENTŐSÉGE A
NEMZETKÖZI JOGBAN 13
1.1. Az Arktisz területe és annak a nemzetközi jogban is releváns
sajátosságai 13
1.2. A terület jelentősége 14
1.2.1. Gazdasági jelentőség 14
1.2.2. Hajózási útvonalak az Arktiszon 15
1.2.3. Az Arktisz mint stratégiai pont 16
1.2.4. Az Arktisz és a klímaváltozás 18
1.3. Az Arktisz jogi helyzetével kapcsolatos problémák 20
2. AZ ARKTISZ TERÜLETÉNEK ÁLLAMI URALOM ALÁ VONÁSA: TERÜLETSZERZÉSI JOGCÍMEK ÉS PROBLÉMÁK 23
2.1. Az Arktisz felfedezése és megismerése érdekében tett első kísérletek 23
2.2. A szárazföldi Arktisz-területek állami uralom alá vonása 24
2.2.1. A felfedezés mint területszerzési jogcím 24
2.2.2. Az okkupáció 25
2.2.2.1. A foglalás csak illetékes állami szervek útján történhet 25
2.2.2.2. Az elfoglalandó területnek uratlannak (terra nullius) kell lennie 26
2.2.2.3. A foglalásnak ténylegesnek kell lennie 27
2.2.2.4. A foglalás tényét nyilvánosságra kell hozni 29
2.2.3. A sarkköri államok szárazföldi Arktisz-területe 29
2.2.3.1. Oroszország (Szovjetunió 1922-1991) 29
2.2.3.2. Dánia 30
2.2.3.3. Norvégia 30
2.2.3.4. Kanada 31
2.2.3.5. Az Egyesült Államok (Alaszka)
2.3. Az ismeretlen" állami uralom alá vonása: a szektorelmélet.
Területszerzési jogcím? 33
2.4. Az Arktisz-államok és a szektorelmélet 34
2.4.1. Kanada és a szektorelmélet 34
2.4.2. Oroszország és a szektorelmélet 36
2.4.3. A szektorelméletet elutasító államok: Norvégia, Dánia
és az USA 41
2.5. A szektorelmélet nemzetközi jogi megítélése 42
2 5 1 A szektorelmélet gyökerei 42
2.5.2. A szektorelmélet doktrinális háttere és helye a területszerzési
jogcímek között 44
2.5.3. A földrajzi kontinuitás elmélete és a szektorelmélet
napjainkban 47
3. A JÉG NEMZETKÖZI JOGI HELYZETE 51
3.1. A jégformációk: elnevezés és jogi minősítés 51
3.2. A jégformációk jogi helyzete: az egyes kategóriák jogi
minősítésének lehetőségei és problematikái 53
3.2.1. A jéglemez mint terra firma 53
3.2.2. A jégszigetek lehetséges jogi státusa 56
3.2.2.1. A jégsziget mint szárazföldi sziget 56
3.2.2.2. Ajégsziget mint mesterséges sziget 60
3.2.2.3. Ajégsziget mint hajó 61
3.3. Joghatóság a kutatóállomásként és gazdasági célból használt
jégszigetek felett 63
3.3.1. Jégsziget a parti állam kizárólagos gazdasági övezetén
és a kontinentális talapzatát elfedő vízrétegen túl 64
3.3.2. Jégszigetek a kizárólagos gazdasági övezetben
és a kontinentális talapzat felett 65
3.3.3. Jégsziget a parti tengeren 65
4. AZ ARKTISZI VIZEK FELETTI ÁLLAMI SZUVERENITÁS
ÉS AZ ÉSZAKKELETI-, VALAMINT AZ ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓ NEMZETKÖZI JOGI HELYZETE 66
4.1. A tengeri közlekedés szabadságáról általában 66
4.2. Kanada szuverenitása az arktiszi vizeken és az Északnyugati-átjáró
jogi helyzete 68
4.2.1. Kanada és az Arktisz-vizek feletti joghatóság 69
4.2.1.1. Történeti vizek 70
4.2.1.1.1. A történeti jogcímre alapozott szuverenitásszerzés feltételei
a nemzetközi jogban 70
4.2.1.1.1.1. A parti állam kizárólagos jelleggel gyakorolt szuverenitása
az adott vízterület felett 71
4.2.1.1.1.2. Hosszú időn keresztül való kizárólagos szuverenitásgyakorlás
az adott vízterület felett (possessio longi temporis) 72
4.2.1.1.1.3. Az idegen államok jóváhagyása, elismerése a parti állam
szuverenitásgyakorlása tekintetében 73
4.2.1.1.2. A kanadai vízi területek mint történeti vizek: pro és kontra 75
4.2.1.1.2.1. A történeti jogcím mellett álló tények 75
4.2.1.1.2.2. A történeti jogcím ellen szóló tények 77
4.2.1.2. Egyenes alapvonal megvonása és a kanadai igények 78
4.2.1.2.1. Az egyenes alapvonal alkalmazásának feltételei a nemzetközi
jogban 78
4.2.1.2.1.1. Az első földrajzi kritérium: az egyenes alapvonalak meghúzása
észlelhetően nem térhet el a part általános irányától 78
4.2.1.2.1.2. A második földrajzi kritérium: kellően szoros kapcsolat
a tengerszakaszok és a szárazföld között 79
4.2.1.2.1.3. A harmadik földrajzi kritérium: tartós létesítmény léte az alapvonalmegvonáskor figyelembe veendő területen 79
4.2.1.2.1.4. Egy főszabályt enyhítő körülmény: regionális gazdasági érdekeltség 80
4.2.1.2.1.5. Az egyenes alapvonal hossza 80
4.2.1.2.2. Kanada és az egyenes alapvonalak 81
4.2.2. Az Északnyugati-átjáró nemzetközi jogi státusa: a békés áthaladás
joga és a kanadai szuverenitás 82
4.2.2.1. Idegen államok a nemzeti vizeken: a hajózás jogáról általában 83
4.2.2.2. A belvízi jogrend és idegen államok áthaladásának joga 84
4.2.2.2.1. Ha a vízterület történeti jogcím miatt esik belvízi jogrend alá 84
4.2.2.2.2. Ha a vízterület az egyenes alapvonalak megvonása miatt esik belvízi
jogrend alá 85
4.2.2.3. A tengerszorosok és idegen államok áthaladásának joga:
a nemzetközi tengerszorosok 85
4.2.2.3.1. A nemzetközi szorosok jogrendje alá tartozás feltételei 87
4.2.2.3.1.1. Földrajzi kritérium 88
4.2.2.3.1.2. Funkcionális kritérium 88
4.2.2.3.2. Az Északnyugati-átjáró: nemzetközi tengerszoros? 89
4.2.2.3.2.1. A földrajzi kritériumnak való megfelelés kérdése 89
4.2.2.3.2.2. a funkcionális kritériumnak való megfelelés kérdése 90
4.3. Oroszország szuverenitása az arktiszi vizeken és az Északkeleti-átjáró
jogi helyzete 93
4.3.1. Oroszország és az Arktisz-vizek feletti szuverenitás 93
4.3.1.1. Parti tenger az orosz Arktiszon 93
4.3.1.1.1. Terminológiai probléma 94
4.3.1.1.2. A parti tenger kiterjedése 95
4.3.1.2. Történeti vizek és belvizek az orosz Arktiszon 96
4.3.1.3. Zárt tengerek az orosz Arktiszon 99
4.3.2. Az Északkeleti-átjáró nemzetközi jogi státusa: a békés áthaladás
joga és az orosz szuverenitás 101
4.3.2.1. Az idegen államok orosz vizeken való hajózására vonatkozó
szabályok 102
4.3.2.2. Az Északkeleti-átjáró: nemzetközi szoros? 104
4.3.2.2.1. Az Északkeleti-átjáró forgalma 104
4.3.2.2.2. A hajózás jelenlegi szabályozása az Északkeleti-átjárón 106
4.3.2.2.3. Útban a nemzetközi rezsim felé? 108
5. AZ arktisz kontinentális talapzatának jogi
helyzete 110
5.1. A kontinentális talapzatra vonatkozó jelenleg hatályos nemzetközi
jogi szabályok 110
5.1.1. A kontinentális talapzat fogalma 110
5.1.2. A parti állam kontinentális talapzatának kiterjedésére vonatkozó
szabályok 112
5.1.3. A parti állam kontinentális talapzatának 200 tm-ön túli része
és a CLCS szerepe 114
5.1.4. A parti állam jogai és kötelezettségei a kontinentális talapzaton 117
5.2. Az Arktisz-államok kontinentális talapzata az Északi-sarkvidék
területén: az igények kavalkádja és azok ütközése 118
5.2.1. A kontinentális talapzat 200 tm-ön túli határának megállapítása
iránti igényt már előterjesztett államok és igényeik tartalma 118
5.2.1.1. Oroszország 118
5.2.1.2. Norvégia 121
5.2.1.2.1. A vitatható hovatartozási területek 124
5.2.1.2.1.1. A Loop-mélyedés a Barents-tengerben 124
5.2.1.2.1.2. A Nyugat-Nansen-medence 124
5.2.1.2.1.3. A Banana-mélyedés a Norvég-és a Grönlandi-tengerben 125
5.2.1.2.2. A területelhatárolási kísérletek 125
5.2.1.2.2.1. A Banana-mélyedés déli része 125
5.2.1.2.2.2. A Svalbard-szigetek és Grönland közötti tengeri határ 126
5.2.1.2.2.3. Az orosz és a norvég területek közötti tengeri határ 126
5.2.1.3. Izland 127
5.2.1.4. Dánia 129
5.2.2. A kontinentális talapzat 200 tm-ön túli határának megállapítása iránti igényt még elő nem terjesztett Arktisz-államok és álláspontjuk 130
5.2.2.1. Kanada 130
5.2.2.2. Az Egyesült Államok 131
5.3. A CLCS álláspontja és az eddigi igények 132
5.3.1. A CLCS norvég igények vonatkozásában adott ajánlása 132
5.3.2. A kiemelkedések és hátságok elhatárolása 133
5.4. A tengeri határok rendezésének kérdése az Arktiszon 135
5.4.1. Bilaterális megoldások 135
5.4.2. A megegyezés hiánya: az UNCLOS kötelező vitarendezési
mechanizmusa 138
6. NEMZETKÖZI KOOPERÁCIÓ AZ ARKTISZON 141
6.1. Az együttműködés elsőszámú fóruma: az Arktisz Tanács 141
6.1.1. Az Arktisz Tanács elődje: az AEPS 141
6.1.1.1. Az AEPS célkitűzései
6.1.1.2. Az AEPS hiányosságai 143
6.1.2. Az Arktisz Tanács 143
6.1.2.1. Az Arktisz Tanács szervezeti felépítése 144
6.1.2.2. Az Arktisz Tanács eddigi teljesítményének értékelése 145
6.1.2.3. Az Arktisz Tanács hatékonyságának növelésével összefüggő
kérdések 146
6.2. Egyéb Arktisz-specifikus együttműködések 147
6.2.1. Európai regionális szervezetek 147
6.2.2. Az őslakosok szerveződései 148
6.2.3. Kutatási együttműködések 148
6.3. Nem Arktisz-specifikus szervezetek az Arktiszon: az ENSZ
és az EU 149
6.3.1. Az ENSZ és az Arktisz: az UNEP és az IMO szabályai 149
6.3.1.1. Az UNEP és az Arktisz 149
6.3.1.2. Az IMO és az Arktisz 150
6.3.2. AZ EU és az Arktisz 151
6.3.2.1. Uniós érdekeltség az Arktiszon 152
6.3.2.2. Az EU-Arktisz kapcsolat kezdetei és az Északi Dimenzió 153
6.3.2.3. A kutatás, a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc
triásza 153
6.3.2.4. Az erőforrások fenntartható és ésszerű használata: energia
és halászat 154
6.3.2.5. Az őslakosok védelme 155
6.4. A továbblépés lehetséges irányai 156
7. AZ ARKTISZ ÉS SPECIÁLIS VÉDELMI SZÜKSÉGLETEI:
ÜTBAN EGY KÖRNYEZETVÉDELMI REZSIM FELÉ? 158
7.1. Az egyoldalú állami aktusokkal biztosított védelem 158
7.1.1. Az egyoldalú állami szabályozást kiváltó körülmények 158
7.1.2. Az unilaterális aktusok a nemzetközi jog forrásai között 160
7.1.3. Az első egyoldalú aktus az Arktisz környezetének védelmében:
a kanadai Arctic Waters Pollution Prevention Act (AWPPA) 161
7.1.3.1. A rendelkezések területi és tárgyi hatálya 162
7.1.3.2. A felelősség kérdése 162
7.1.3.3. A biztonsági zóna és a szennyezésmegelőzésért felelős biztos
(pollution prevention officer) 163
7-1.3.4. Az AWPPA megszegésének következményei 164
7.1.4. Az AWPPA nemzetközi visszhangja 164
7 1 5 Az AWPPA legitimációja: az UNCLOS 234. cikke 166
7 15* Az egykori Szovjetunió egyoldalú aktusa: szokásjog és evolúció 167
7.1.7. A többi Arktisz-állam gyakorlata 169
7.1.7.1. Az USA 169
7.1.7.2. Norvégia 170
7.1.7.3. Dánia 170
7.1.8. Az unilateralista megoldásoké a jövő? 170
7.2. A multilaterális védelem eszközei 171
7.2.1. A tengeri környezet védelme 171
7.2.1.1. A hajókból származó szennyezés 172
7.2.1.1.1. A közlekedéssel járó szennyezés visszaszorítása 172
7.2.1.1.2. A szándékos szennyező tevékenység kérdése 173
7.2.1.2. A szárazföldről származó szennyezés 173
7.2.1.3. Az OSPAR: fény az alagút végén? 174
7.2.2. A légkör védelme 175
7.2.3. A biodiverzitás védelme 176
7.2.4. A kitermelésre vonatkozó szabályok 179
7.3. Tanulságok 179
8. AZ ARKTISZ ÉS AZ ANTARKTISZ-REZSIM: A KÖVETENDŐ
PÉLDA? KÖVETHETŐ PÉLDA? 181
8.1. A kiaknázási moratórium lehetősége 182
8.2. A demilitarizált övezet létesítésének kérdése 183
8.2.1. A demilitarizáció és az atomfegyvermentes övezet kialakításának
problematikája 184
8.2.2. Lehetőségek az Arktisz-stratégiák fényében 186
8.3. Az Arktisz mint az emberiség közös öröksége? 188
9. KONKLÚZIÓ: EGY ARKTISZ-SPECIFIKUS SZERZŐDÉS
SZÜKSÉGESSÉGE 190
9.1. Szervezet 191
9.2. A tengeri környezet védelme 191
9.3. A demilitarizáció és az atomfegyver-mentesítés 192
ÖSSZEFOGLALÁS 194
NEMZETKÖZI DOKUMENTUMOK 196
HÍRADÁSOK ÉS EGYÉB FORRÁSOK 209
IRODALOMJEGYZÉK 213
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK 235

Témakörök