A Battonya-Tompapusztai löszpusztarét élővilága

Előszó

A tudományos flóra- és faunaleírások Carl von Linné (1707-1778) életművével vették kezdetüket.
A magyarországi növényvilág részletes feltárása Kitaibel Pál (1757-1817) munkásságával indult el-a kiteljesedés felé. 1914-ig a legtöbb megyében tervszerű flórakutatás folyt. Békés vármegyét ilyen céllal Borbás Vince járta be. Csanád megye flóraadatait Halász Árpád leírásából (Makó), Gremsperger József gyűjtéséből (Bánhegyes) és főként Thaisz Lajos kutatómunkájából (Csanád megye flórájának katalógusa, kézirat, 1905) ismerjük. Arad megye flóráját Simonkai Lajos, Csongrád megye növényvilágát Lányi Béla kutatta és tette közkinccsé. A Száraz-érre és a Tótkomlós környéki füves pusztákra ifj. Jankó János közölt igen értékes leírást. A Tiszántúl flóraműve (1938) Soó Rezső és Máthé Imre nevéhez kötődik. A legújabb r florisztikai tanulmányok Molnár Zsolt és Kertész Eva érdeme vidékünket érintően. Battonyán korábban is történtek botanikai felmérések, a jelen dolgozatomban bemutatott rét növényzetében azonban olyan fajok is tenyésznek, amelyek kiegészítik városunk, sőt megyénk adatait egyaránt.
Országunk főként határ menti vidékein most is időszerű a természetes élőhelyek átkutatása, mert a flórajárások újabb felosztása révén több terület méltatlanul kiesett az érdeklődés középteréből. Ezt a gondos és rendszeres munkát mielőbb el kell végeznünk, addig, amíg az eredeti növényzetnek, élővilágnak megvannak kisebb-nagyobb foltjai.
Az értékes területek természetvédelem alá helyezését haladéktalanul meg kell tennünk! Vissza