Vállalkozások szervezése I.

Szerző

Kalocsa

'Csatainé Judák Erika: Vállalkozások szervezése I. ' összes példány

Kiadó:	Tomori Pál Főiskola
Kiadás helye:	Kalocsa
Kiadás éve:	2009
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	123 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarországi vállalkozástörténet dióhéjban Magyarország gazdasága egyértelműen agrárjellegű volt, az első világháború kitörésekor a keresők több mint négyötöde élt a mezőgazdaságból. Az ipar megjelenési formáját egészen a XIX. század közepéig a céhek jelentették. A hazai vállalkozástörténet az 1859-es, a vállalkozások teljes szabadságát kimondó törvénnyel kezdődött, majd 1872-ben eltörölték a céheket, és helyette ipartársulatok szerveződtek. Az erőteljes iparosodás is mezőgazdasági jelleget öltött. Az őstermelő többség mellett a gyáripari munkások száma meghatszorozódott és a kisiparosok is megkétszereződtek az első világháború kitöréséig. Érdemes megjegyezni, hogy az akkori nagy üzemek létszáma nem haladta meg a 100 főt, tehát a mai értelmezésben inkább középvállalkozásokról beszélhetünk.
A háború után egyrészt a területvesztés, másrészt a gazdasági válság következményeként megnőtt a kisvállalkozói létszám. Sokan arra kényszerültek, hogy önállósítsák magukat, mert Magyarország elveszítette a hagyományos piacait, emiatt a nagy szervezetek sorra megszűntek növelve a munkanélküliek számát. 1940-ben a 3900 gyártelepnek több mint a fele kisüzem és 20 főnél kevesebb alkalmazottal dolgozott. Az önálló 180 ezer kisiparos 280 ezer főt foglalkoztatott, és megerősödött a gazdasági válságot leginkább megsínylő kiskereskedelem is.
A háború ideje alatt, majd azt követően a kisiparosok kénytelenek voltak az alkalmazottaikat, ipari tanulókat sorban elbocsájtani, majd felhagyni a tevékenységükkel is. A keleti, szocialista tömb részévé váltunk, amely maga után vonta önállóságunk elvesztését is. 1945 után megkezdődött az erőszakos államosítás.
A tíz főnél nagyobb létszámmal dolgozó vállalkozásokat ipari szövetkezetekbe, vagy nagyvállalati részlegbe kényszerítették. Ekkor alakult ki fordított piramis, vagyis a nagyvállalatokban dolgozók száma messze meghaladja a kisközép vállalkozásokban dolgozókét.
Az állami külkereskedelmi monopólium miatt a kisvállalkozások csak a hazai piacot szolgálhatták ki, a lakossági fogyasztást viszont a gazdaságpolitika igyekezett visszaszorítani. A hatvanas évekre a külkereskedelem 70%-a a KGST országaival bonyolódott le. A magán- és kiskereskedelmet radikálisan felszámolták. Az állami tulajdon és a nagyvállalatok fölénye megkérdőjelezhetetlen volt. Vissza

Tartalom

Bevezetés 8
1. Vállalkozások meghatározása, vállalkozás jogi formái 11
1.1. Mikro- kis és középvállalkozások meghatározása 11
1.2. A vállalkozás jogi formái 12
1.2.1. Egyéni vállalkozó 14
1.2.2. Gazdasági társaságok 16
1.2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság 17
1.2.2.2. Nyilvánosan vagy zártkörűen működő részvénytársaság 17
1.2.2.3. Közkereseti társaság 18
1.2.2.4. Betéti társaság 18
1.2.3. Létesítő okiratok fajtái és a gazdasági társaságok irányító, ellenőrző szervei 19
2. Vállalkozás alapítása 23
2.1. A vállalkozási forma kiválasztása 24
2.1.1. A rendelkezésre álló tőke nagysága 24
2.1.2. Kockázatvállalási készség 25
2.1.3. A bevitt vagyon mobilizálhatósága 25
2.1.4. A vállalkozástól várt előnyök 25
2.2. A vállalkozás alapításának menete 28
2.2.1 .Névválasztás 28
2.2.2. Egyéni vállalkozás alapítása 29
2.2.3. Gazdasági társaságok alapítása 32
1. Telepengedély 39
2. Üzletek működési engedélye 40
3. Építési engedély 41
4. Környezetvédelmi engedély 42
5. ANTSZ bizonyítványok 42
6. Tűzvédelmi engedély 43
2.3. A vállalkozás működőképességét biztosító főbb erőforrások biztosítása: 43
2.3.1. A vállalkozó adottságai 44
2.3.2. A vállalkozás helyszínének kiválasztási szempontjai 44
2.3.3. Munkatársak kiválasztása, létszám- és bérgazdálkodás szempontjai 46
2.3.3.1. Munkatársak kiválasztása 46
2.3.3.2. Hatékony létszám- és bérgazdálkodás szempontjai 47
2.3.4. A vállalkozás célrendszere 51
2.3.5. Piacok kiválasztása 52
2.3.6. Anyagi- technikai háttér előkészítése 53
2.4. Biztosítás a vállalkozásban 53
2.5. Zavarok a vállalkozás működésében 53
2.6. A gazdasági társaságok megszűnése 55
2.6.1. Jogutódlással történő megszűnés, társaságok átalakulása 55
2.6.2. Jogutód nélküli megszűnés 58
2.6.2.1. A csődeljárás 58
2.6.2.2. A felszámolási eljárás 58
2.6.2.3. A végelszámolási eljárás 64
2.7. Vállalkozások érdekképviselete 70
2.7.1. Gazdasági kamarák 70
2.7.2. Választott bíróság 71
2.7.3. Szakmai érdekképviseleti szervek 71
2.7.4. További érdekképviseleti szervek 71
3. A munkaviszony 72
3.1. A munkaszerződés, próbaidő 72
3.2. A munkaköri leírás 73
3.3. Munkavégzés helye 74
3.4. Munkaidő 75
3.5. Pihenőidő, szabadság 76
3.6. Bérezéséi formák, a munkabér részei, szociális juttatások 77
3.7. Kártérítési felelősség 78
3.8. Munka és tanulás - a tanulmányi szerződés 79
3.9. Munkaviszony megszűnésének esetei 79
3.10. Munkavállalók érdekképviselete, munkaügyi jogvita 82
3.10.1. A munkavállalók érdekképviseletei 82
3.10.2. A munkaügyi jogvita 84
3.11. Egyéb jogviszonyok 85
4. A munkavédelem fogalma, célja területei, feladatai 86
4.1. A munkabiztonság 89
4.2. Munkaegészségügy 93
4.2.1. Foglalkozás-egészségügy 94
4.2.2. Munkahigiénia 97
5. Elsősegélynyújtás 104
6. Tűzvédelem 105
7. A dohányzás munkahelyi szabályozása 109
8. Környezetvédelem 110
8.1. Környezetvédelmi alapfogalmak 112
8.2. A hulladék fogalma, fajtái 114
8.3. Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés 118

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem