A vasbeton korai felhasználásának egyik tanulságos épülete Budapesten (dedikált példány)

Előszó

A VASBETON KORAI FELHASZNÁLÁSÁNAK EGYIK TANULSÁGOS ÉPÜLETE BUDAPESTEN
Ismert tény, hogy a vasbetonépítés elterjedése lényegében Joseph Monier 1867-ben megszerzett törzsszabadalma után a vasbeton hidakra és lépcsőkre nyert 1873-as szabadalmával veszi kezdetét. Németországban 1884-ben vásárolják meg Monier szabadalmát, melynek birtokosa a Wayss és Freitag cég lesz. Nálunk, Magyarországon, a vasbetonépítésnek ezt a módszerét az ún. „magyar Monier", a Breymann és Társa cég képviselte. Ennél a szerkezetnél a vasváz — mely csupán az építmény alakját, tartását és szilárdságát adta meg — sűrű, rácsszerűen elhelyezett vasszálakból állt, tudatosan felhasznált statikai szerep nélkül. Német kutatók jöttek később rá — a Monier rendszert vizsgálva — a vasbetétek igazi jelentőségére a betonban.
Ezzel a metódussal épültek legkorábbi vasbeton hídjaink, mint a solti közúti híd 1889-ben, és röviddel ezután a sárbogárdi Nádor-csatorna hídja. Az előbbit még a Wayss cég, az utóbbit már Breymann és Társa készítette.
A vasbetonépítés fejlődésképes alapjait azonban Francois Hennebique és vállalata rakta le Franciaországban. Ez a módszer — melynél a monolitikus födémtámaszrendszerű vázszerkezet erőjátékának meghatározása már számítással történt — nálunk dr. Zielinski Szilárd révén — később irodájának munkája nyomán — jutott jelentős szerephez. Zielinski és irodája nagyszámú mérnöki szerkezetet tervezett, építészeti alkotásai közül mint a legkiválóbbak egyikét, a Ganz — MÁVAG-beli volt daruszerelő- és motorműhely csarnokát említjük itt meg, amely 1904-5-ben készült el.
E két vasbetonépítési módszer között használatos volt egy sajátos harmadik is. Erről kívánunk most e cikk keretében említést tenni. Ez a módszer az ún. merev vasbetétes szerkezetet alkalmazó típusok közé tartozik és első példáit Wünsch Róbert vállalata készítette Magyarországon. Első munkája az érsekújvári Nyitra-híd volt, amelyet 1892 —3-ban mindössze 4 hónap alatt készítettek el.3 Számos további hídszerkezete mellett (mint pl. a budapesti földalatti villamos városligeti végállomásán 1894-ben épített, ma is használatban levő gyalogos felüljáró) a földalattinak beton födémszerkezeteit és a pesti Dunapart Belgrád-rakparti raktársorának födémét említjük itt meg. E merev vasbetétes rendszer azonos elvek alapján épült fel J. Melan brünni egyetemi tanár később igen elterjedt rendszerével, csakhogy ez utóbbi szabadalmánál egy évvel korábban Wünsch már megépíti az említett érsekújvári Nyitra-hidat.
Szerkezeti lényege az, hogy felül egyenes, alul íves — erőjátékát tekintve számított — idomvas-betéteket helyeznek el a betonban, amely itt lényegében a teherhordó vasszerkezet körülköpenyezésének feladatát látja csak el. Vissza