Előszó
Tisztelt Hallgató! Az Élelmiszerkémia jegyzet a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar hallgatói számára készült, és reményeim szerint e jegyzetet a leendő agrárfeldolgozó-ipari technológus és a táplálkozástudományi mérnök szak hallgatói is használni fogják. A jegyzet megírásakor figyelemmel voltam arra, hogy a tárgyalt anyag tartalmi és didaktikai szempontból is illeszkedjen a korábban tanult általános-, szerves- és biokémiához.
A jegyzet megírásához alapnak a Gasztonyi Kálmán és Lásztity Radomir által írt és szerkesztett Élelmiszerkémia 1. és Élelmiszerkémiai 2. tankönyveket tekintettem (a Kiadó és Lásztity professzor engedélyével). E két kötetben lévő hatalmas tudásanyag jó részét el kellett hagyni, hisz figyelemmel kellett lenni arra, hogy Karunkon csak egy féléven keresztül heti két óra elmélet és egy óra bemutató jellegű gyakorlat keretében tanulják a hallgatók az élelmiszerkémiát.
A jegyzet első fele az ásványi anyagokkal és a vízzel foglakozik, melyet a szénhidrátok, a fehérjék és építőköveik, a lipidek és a vitaminok fejezet tárgyalása követ. E fejezetekben az élő szervezetet felépítő biogén elemekkel, az aminosavakkal, a peptidekkel, a fehérjékkel, azok elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezetével, a szénhidrátokkal, ezen belül a mono- és poliszacharidokkal, a lipidekkel, ezen belül a foszfogliceridekkel, a lipoproteinekkel, a membránok felépítésével, valamint a zsír- és vízoldható vitaminokkal foglalkozunk. A következő fejezetekben a természetes színezékek, az íz és aromaanyagok, valamint az élelmiszerek egyéb szerves anyagai kerülnek tárgyalásra.
A jegyzet további részének fontosabb fejezetei a biológiai folyamatok és a biokatalízis, az élelmiszerkémiában nagyobb jelentőséggel bíró enzimek ismertetése, melyet az élelmiszertechnológiai adalékok fejezetben a tartósítószerek, antioxidánsok, ízesítőanyagok, mesterséges színezékek, állományjavító- és tápértéket növelő adalékok tárgyalása követ. A mérgező anyagok fejezetből a természetes- és a mikroorganizmusok által termelt mérgeket valamint a peszticideket ismerhetik meg a hallgatók. A jegyzet végén a csomagolóanyagokkal, valamint a tisztító- és fertőtlenítőszerekkel foglalkozunk, melyet a válogatott fejezetek, ezen belül az élelmiszerek valamint tej és tejtermékek Daminosav tartalmával kapcsolatos kutatások eredményei követnek.
A fejezeteket próbáltam egymásra építeni, ezért javaslom a tisztelt hallgatóknak, hogy a későbbi fejezetek tanulmányozásának csak akkor kezdjenek neki, ha a jegyzet első részében lévő anyaggal tökéletesen tisztában vannak, mert enélkül nem fogják az élelmiszerkémiát megérteni.
Végül hálás köszönetemet szeretném kifejezni Lektoraimnak, Lásztity Radomir és Szigeti Jenő professzoroknak, Feleségemnek, a kézirat többszöri átnézéséért, a helyesírási és egyéb hibák javításáért, értékes tanácsaiért; Stanics Juditnak és Szabó Ágnesnek a lelkiismeretes gépelésért és a jegyzetben lévő képletek szerkesztéséért, Vargáné Cseresnyés Eszternek és Bukovics Ildikónak a kézirat megírásában nyújtott segítségéért. A jegyzetben maradt hibák kizárólag a szerző "érdemei". Kérem a hallgatókat, szíveskedjenek ezekre a figyelmet felhívni. Kaposvár, 2000. június 10. Dr. Csapó János az MTA doktora, egyetemi tanár
Vissza