Előszó | 15 |
I. Energia, atomok, molekulák | |
1. Biológia és termodinamika | 19 |
Energiafajták és a termodinamika I. fő tétele | 20 |
A hőenergia és a termodinamika II. fő tétele | 22 |
Entrópia | 23 |
Szabad energia | 24 |
A szabadenergia és a kémiai reakciók egyensúlyi konstansa | 26 |
"Nyílt" rendszerek | 29 |
2. Kémiai energia | 31 |
A kötés kialakulásának és bomlásának egyensúlya | 34 |
Gyenge kölcsönhatások | 35 |
A van der Waals-féle kölcsönhatás | 36 |
Hidrogénkötés | 39 |
Ionos kölcsönhatások | 40 |
Vizes oldatok szerkezete | 41 |
A hidrogénkötések és a van der Waals-erők szerepe az oldódásban | 42 |
Apoláros kötések | 43 |
Vizes oldatban a molekulák rendeződnek | 45 |
3. Kisebb molekulák a sejtben | 46 |
Egyszerű szénhidrátok (cukrok) | 48 |
Aminosavak | 49 |
Nukleotidok | 51 |
Lipidek | 54 |
Micellaképzés | 55 |
4. Óriásmolekulák | 56 |
Építőszekrény-elv | 56 |
Poliszacharidok | 58 |
Alfa és béta térállású hidroxilcsoport | 59 |
Fehérjék | 62 |
Elsődleges szerkezet | 63 |
Konformáció | 66 |
Alfa-spirál | 66 |
Gombolyagszerkezet | 67 |
Gyenge kölcsönhatások szerepe a konformáció kialakításában | 70 |
Selyem | 74 |
Kollagén | 75 |
Enzimek | 76 |
Aktiválási energia | 76 |
Biokatalízis | 78 |
A kimotripszin működése | 80 |
Az enzimek osztályozása | 84 |
Nukleinsavak | 85 |
Dezoxiribonukleinsav | 86 |
Ribonukleinsav-fajták | 91 |
Vezérlő RNS (mRNS) | 91 |
Riboszóma RNS (rRNS) | 95 |
Szállító RNS (tRNS) | 97 |
A DNS és az RNS mint átörökítő anyagok | 101 |
II. Anyagcsere | |
Bevezetés | 107 |
1. Energiatárolás a sejtekben | 108 |
ATP | 109 |
Egyéb magas energiájú vegyületek | 112 |
A kémiai energia felhasználása | 113 |
Az ATP sokoldalúsága | 114 |
Egyéb nukleozid-trifoszfátok | 116 |
Néhány példa az ATP szintézisére és felhasználására | 117 |
2. Energiatermelés a sejtekben | 121 |
I. Glikolízis | 122 |
Első lépcső | 124 |
Hidrogénszállító koenzimek | 125 |
Második lépcső | 126 |
Anaerob glikolízis | 128 |
II. Citromsavciklus | 129 |
III. Oxidatív foszforilálás | 133 |
3. Építőkő-szintézis | 138 |
Az anyagcsere körfolyamatai | 139 |
A treonin bioszintézise | 139 |
Az UMP bioszintézise | 140 |
Zsírok bioszintézise | 141 |
Nagyobb molekulák szintézise | 143 |
4. Óriásmolekulák bioszintézise | 145 |
A glikogén bioszintézise | 146 |
Nukleinsavak bioszintézise | 149 |
DNS | 149 |
A mesterségesen szintetizált DNS-nek nincs biológiai aktivitása | 156 |
Siker 1968-ban vírus DNS-sel! | 161 |
A DNS-szálak "javítását" végző enzimek | 164 |
DNS-bontó és -toldó enzimek | 165 |
RNS-bioszintézis | 166 |
A vezérlő RNS bioszintézise | 168 |
A DNS által irányított RNS szintézisének iránya, kezdete és vége | 172 |
Az rRNS és a tRNS-ek szintézise | 174 |
Szintetikus vezérlő RNS | 174 |
A fehérjeszintézis | 175 |
A fehérjeszintézis egyes lépései | 179 |
Az aminosavak aktiválása | 181 |
A riboszómák szerkezete | 184 |
A kód felderítése | 186 |
Kísérletek ismeretlen nukleotidsorrendű mesterséges RNS-sel | 189 |
Kísérletek ismert nukleotidsorrendű mesterséges nukleinsavakkal | 191 |
Kodonok szintézise | 193 |
Az aminosavak összekapcsolásának egyes lépései | 195 |
Fázisigazítás és -kezdés | 195 |
Iniciáló faktorok | 199 |
A peptidkötések kialakítása | 201 |
Láncvégződés | 203 |
A centrális dogma | 204 |
5. Az anyagcsere-folyamatok szabályozása | 207 |
Általános szabályozás | 209 |
Speciális szabályozó rendszerek - A nukleinsav-szintézis szabályozása | 213 |
A fehérjeszintézis szabályozása | 216 |
Az operonmodell | 217 |
Az enzimindukció és az enzimrepresszió | 218 |
Konstitutív mutánsok | 222 |
Pozitív szabályozó rendszerek | 226 |
Sok különböző funkciójú gén közös szabályozása | 227 |
Az mRNS stabilizálása | 230 |
A "firmátor"-modell | 232 |
A reguláció az állati sejtekben | 233 |
Az enzimek aktivitását befolyásoló szabályozó rendszerek | 235 |
Az enzimaktivitás szabályozásának molekuláris mechanizmusa | 238 |
Néhány példa az összetett szabályozó rendszerekre | 240 |
Hormonok hatása a sejtekre | 241 |
A glikogén anyagcseréjének hormonális szabályozása | 245 |
6. Makroszerkezetek szintézise | 247 |
T4-fág szerkezete | 249 |
Vírus-összeszerelés kémcsőben | 251 |
III. Sejtalkotórészek | |
Bevezetés | 257 |
1. Sejtmag és a kromoszómák | 259 |
A sejtmag jelentőségének bizonyítása egysejtű algákkal | 259 |
A sejtmag szerkezete | 262 |
A sejtmagmembrán | 263 |
A sejtmagmembrán eredete | 264 |
A sejtmag szerepe a fehérjeszintézisben | 265 |
A sejtmagvacska | 266 |
A sejtmagvacska funkciója | 266 |
A kromoszómák és a sejtmagvacska kapcsolata | 268 |
A kromoszómák szerkezete | 270 |
A legegyszerűbb kromoszómák | 271 |
A vírusok kromoszómája | 271 |
A baktériumok kromoszómája | 272 |
A magasabbrendű szervezetek kromoszómái | 273 |
A kromonémafonal szerkezete | 275 |
Információszerveződés a kromoszóma DNS-ben | 277 |
Specializálódott kromoszómák | 279 |
"Lámpakefe"-kromoszóma | 279 |
Óriáskromoszóma | 280 |
Nemi kromoszómák | 281 |
Nemi kromatin | 283 |
A nemhez kötődő öröklés | 284 |
A nemi kromoszómák eloszlásának rendellenességei az emberben | 285 |
Rendellenes változások a kromoszómaszerkezetben | 285 |
Génmutációk | 287 |
Kromoszóma-aberrációk | 289 |
Kiesés (Deléció) | 290 |
Megkettőződés (Duplikáció) | 290 |
Áthelyeződés (Transzlokáció) | 291 |
Megfordulás (Inverzió) | 291 |
A kromoszómaszám megváltozása | 292 |
2. Sejtmembránok | 293 |
A membrán (mint sejtorganellum) jellemző tulajdonságai | 294 |
A membránok általános kémiai és fizikai tulajdonságai | 295 |
Természetes membránok | 297 |
A "folyékony mozaik"-modell | 299 |
Különböző sejtmembránok | 300 |
A plazmamembrán | 301 |
Membránok a sejt belsejében - Az endoplazmatikus retikulum és a Golgi-komplex | 302 |
3. Mitokondrium | 305 |
Morfológiája | 306 |
Szerkezete | 306 |
Funkciója | 308 |
Elektronszállító komplexek | 310 |
A mitokondrium iontranszportja | 312 |
Mechanokémiai aktivitás, duzzadás, kontrakció | 313 |
Transzhidrogenálás | 314 |
A mitokondriummembránok finomszerkezete | 315 |
A mitokondriumok betegsége | 320 |
A mitokondriumok keletkezése | 321 |
4. A kloroplaszt | 323 |
Kémiai összetétel | 324 |
A kloroplaszt szerkezete | 325 |
A fotoszintézis | 326 |
A klorofill gerjesztése | 326 |
Molekuláris szerkezet és funkció | 330 |
Az alapcitoplazma | 331 |
IV. Sejtfiziológia | |
1. Sejtosztódás | 335 |
Mitózis | 336 |
A centriólum és a mitotikus apparátus | 341 |
Rekombináció | 342 |
Vírusok rekombinációja | 344 |
Baktériumtranszformáció | 344 |
Transzdukció | 345 |
Konjugáció | 346 |
Meiózis | 348 |
A meiózis lefolyása | 348 |
Az I. osztódás | 349 |
A II. osztódás | 351 |
A génkombináció molekuláris mechanizmusa | 352 |
2. A sejtek genetikája | 355 |
Mendel törvényei | 356 |
Kapcsolás, kicserélődés, géntérképezés | 359 |
Kromoszómán kívüli gének | 362 |
A különbségek | 362 |
A közvetlen anyai hatás | 363 |
Ismert sejtalkotórészekhez kötött kromoszómán kívüli öröklődés | 365 |
A mitokondrium öröklődése | 365 |
A kloroplaszt öröklődése | 366 |
Öröklődő szimbiózis | 367 |
A gyümölcslégy szén-dioxid-érzékenysége | 369 |
Episzómák | 369 |
Citoplazmás tényezőkre visszavezethető kromoszómán kívüli öröklődés | 370 |
3. A sejtek anyagforgalma | 371 |
Diffúzió a membránon keresztül | 372 |
Aktív transzport | 374 |
Kapcsolt szállítás | 74 |
A membrán szállító rendszereinek molekuláris mechanizmusai - A "hordár" modell | 375 |
Enzimmodellek | 376 |
Pórusmodell | 378 |
Szilárd és folyékony anyag "nagyban" történő bekebelezése | 378 |
Fagocitózis | 378 |
Pinocitózis | 379 |
Lizoszómák | 380 |
Kiválasztás | 383 |
Kiválasztó szemcsék | 384 |
4. Sejtmozgás | 387 |
Amöboid mozgás | 387 |
Az amöboid mozgás molekuláris alapjai | 388 |
Mozgás ostorok és csillók segítségével | 389 |
A csillók és ostorok finomszerkezete | 390 |
A csilló mozgása | 391 |
Izommozgás | 391 |
Az izom-összehúzódás | 394 |
Az izomfehérjék | 394 |
Az izom-összehúzódás szabályozása | 397 |
A szarkoplazmatikus retikulum | 398 |
5. Idegsejtek, receptor sejtek | 402 |
A neuron | 403 |
Az ingerületvezetés | 405 |
Az akciós potenciál terjedése | 407 |
Az idegrostok ingerületvezetése | 408 |
Generálpotenciál | 409 |
A szinapszis | 411 |
Receptor sejtek | 411 |
Utószó | 415 |
A sejtbiológia megoldatlan problémái | 415 |
Irányított kromoszómaszerkezet | 415 |
A differenciálódás | 417 |
A rák | 417 |
Immunfehérjék szintézise | 418 |
A memória biokémiai alapjai | 418 |
Név- és tárgymutató | 421 |