Csángó körkép

Fülszöveg

A romániai Moldvában él egy valamivel több, mint kétszázezer lelkes kisebbségi nép, a csángómagyarok, akik közül körülbelül 80 000-en továbbra is a magyar nyelv egy archaikus változatát beszélik anyanyelvként, és római katolikus vallásuk is megkülönbözteti őket a többségtől. A csángómagyarok főként a mezőgazdaságból élnek. Falvaikban nincsenek ipari létesítmények, és a szolgáltató szektor sem nyújt munkalehetőséget.
A csángómagyarokat a román állam nem ismeri el hivatalos kisebbségként, és tudatosan igyekszik őket beolvasztani a többségi társadalomba. Az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése által 2001-ben elfogadott jelentés némi segítséget jelentett a csángóknak kulturális jogaikért való küzdelmükben. Ez a könyv az ő példájukon mutatja be, hogyan élnek maroknyi kisebbségi népek nagy nemzetek által körülvéve, állandó fenyegetettségben.
Tytti hohookana-Asunmaa bevezetőjéből
Isohookana-Asunmaa asszony [ J történelmi jelentőségű tettet hajtott végre azzal, hogy a... Tovább

Fülszöveg

A romániai Moldvában él egy valamivel több, mint kétszázezer lelkes kisebbségi nép, a csángómagyarok, akik közül körülbelül 80 000-en továbbra is a magyar nyelv egy archaikus változatát beszélik anyanyelvként, és római katolikus vallásuk is megkülönbözteti őket a többségtől. A csángómagyarok főként a mezőgazdaságból élnek. Falvaikban nincsenek ipari létesítmények, és a szolgáltató szektor sem nyújt munkalehetőséget.
A csángómagyarokat a román állam nem ismeri el hivatalos kisebbségként, és tudatosan igyekszik őket beolvasztani a többségi társadalomba. Az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése által 2001-ben elfogadott jelentés némi segítséget jelentett a csángóknak kulturális jogaikért való küzdelmükben. Ez a könyv az ő példájukon mutatja be, hogyan élnek maroknyi kisebbségi népek nagy nemzetek által körülvéve, állandó fenyegetettségben.
Tytti hohookana-Asunmaa bevezetőjéből
Isohookana-Asunmaa asszony [ J történelmi jelentőségű tettet hajtott végre azzal, hogy a csángótnagyarok nyelvi, kulturális és vallásgyakorlási jogainak kérdését bevitte az Európa Tanács elé, és ezen keresztül ráirányította a nemzetközi közösség figyelmét a csángó közösségek helyzetére. S mindezt nem hűvös távolságtartással tette egy távoli strassbourgi iroda íróasztala mellől, hanem úgy, hogy személyesen bejárta a csángó vidékeket, megismerkedett az ott élő emberek mindennapjaival, egyedi Icultúrájukkal, történetükkel és mai küzdelmeikkel a fennmaradásért. A könyv, melyet most kézbe vehetünk, annak a tükre, hogy „Tytti asszony" - ahogy mifelénk őt szólítani szokták - nemcsak megismerte a csángókat, hanem rnélyen megértette a helyzetüket. Könyvében egyszerre találkozunk a kulturális kincs felfedezése feletti örömmel, a csángók helyzetét értelmező-elemző megjegyzésekkel és a nehéz körülmények között élő és diszkriminációtól sújtott közösség tagjaival való érzelmi azonosulás szép példáival.
Németh Zsolt ajánlójából Vissza