Családi Ház Ötlettár 2004/3.

Előszó

Amikor a címben szereplő állításra gondolok, több tetőtéri otthon is megjelenik a szemem előtt. Az egyik egy, a 80-as évek végén épült nyeregtetős ház, ahol a gyarapodó család legifjabb tagjai "szorultak fel" a kis alapterületű, alacsony belmagasságú tetőtéri szobákba. (Bár a gyerekeknek ez inkább volt kaland, mint bosszúság.) A másik gondolatom viszont egy belvárosi, tetőkertes luxuslakás, ahol az egybenyitott térben fogócskáznak a srácok a szülőkkel. És bevallom: az utóbbi kép tetszik jobban.
Tény, hogy építkezési hagyományaink a tetőteret mint potenciális lakóhelyet évtizedekig a második vonalba száműzték. az utóbbi években azonban kirajzolódni látszik egy új irányvonal, mely szerint a tetőtérben a gardróbon vagy a puritán vendégszobán kívül egyre több színvonalas, teljes értékű lakrésznek, sőt lakásnak is helye van. Az új társasházak építésekor már számolnak a tetőtéri lakások értékesíthető négyzetmétereivel, melyekből - helyzetükből adódóan - jobb a kilátás, teraszok csatlakoztathatók hozzájuk, és így nagyvonalúbb térképzésre csábítják az építészt. Örvendetes, hogy szép számmal épülnek ilyen luxus-kategóriájú - angolul penthouse-nak nevezett - lakások. Ám úgy tűnik, hogy még mindig a családi házak kisméretű tetőtéri szobái vannak többségben. A tetőtér-építészetnek is fel kell hát zárkóznia az új igényekhez. Az építész ízlése jócskán befolyásolja a megrendelőt, ezért a VELUX Magyarország úgy gondolta, hogy egy pályázat révén összegyűjti az építészek elképzeléseit, és a legjobbakat ötletadóként az építkezők elé tárja.
Szeretném, ha a tervrajzok, az új térkapcsolatok, a tetőtéri életet vonzóvá tevő kis és nagy ötletek megmozgatnák az olvasók fantáziáját. Mert tudom, hogy a tetőtereknek nemcsak múltjuk, hanem fényes jövőjük is van a magyar építkezési kultúrában. Vissza