Családi Ház Ötlettár 2003. március-augusztus

Előszó

Volt egy titkos kertünk. A bontásra ítélt földszintes házak mögött dacolt az új városközpontot építő dózerekkel. Útban az óvoda felé naponta meg kellett állnunk előtte. Lányaim nevezték el, anélkül, hogy bármit is tudtak volna az angolok vadregényes, romantikus titkos kertjeiről. A mienk kerítését vastagon benőtte a borostyán, mögötte a zöld számtalan árnyalatában, hihetetlenül dús vegetáció, egy más világ pompázott. A terméskő tipegőket benőtte a moha, a bokrok alját egynyáriak színkavalkádja szegélyezte. A telken nem állt ház, ettől még rejtélyesebb volt a gondozott kert, ahol sosem láttunk senkit dolgozni vagy locsolni.tudom, ez az élmény határozta meg lányaim kerthez fűződő viszonyát. Ettől kezdve akartunk kiszabadulni a kőrengetegből, s addig is, amíg sikerült, a mi erkélyünk volt a legszebb, legvirágosabb.
A családi ház csak a kertjével együtt lehet teljes. Mi tagadás a kertkultúra nem olyan természetes igényünk, mint az esztétikus ház. Sokak számára a kert ma még egymás mellé ültetett növényeket jelent csupán, s nem tájépítészetet, az épített és a természetes környezet legharmonikusabb találkozását.
Most első alkalommal a huszonöt családiház-terv után huszonöt kertet is bemutatunk. Van köztük hatalmas és zsebkendőnyi, erdőszerű és olyan is, ahol két éve még búzatáblát ringatott a szél. Van vízeséses kerti tóval, s olyan, ahol csak egy kis csobogó vagy csupán egy dísznád teremti meg vízparti illúziót. A megoldások ötletet adhatnak sokaknak a saját kertjük kialakításához, megújításához, a kert és a ház harmóniájának megteremtéséhez. Vissza