Család, háztartás, társadalom Budán a 19. század elején

Előszó

E forrásfeldolgozás az ELTE Középkori Egyetemes Történeti tanszékén az 1986/87. é s 1987/88. tanévben négy szemeszteren át folytatott szemináriumi munka eredményeit foglalja össze. A témaválasztást és az eredmények közreadását két megfontolás ösztönözte. Az egyik - a tudományos szempont - az volt, hogy ez idáig a család- és háztartásszerkezeti vizsgálatok nemzetközi és hazai viszonylatban is főképp a falvakra korlátozódtak, a késő feudális kori városokra vonatkozóan európai összehasonlításban is csak igen kevés kutatási eredmény áll. rendelkezésre. Ez - magyarországi viszonylatban - részben az ilyen kutatás alapjául szolgáló források hiányával, részben a vizsgálandó populáció nagy számával és bonyolult összetételével magyarázható. Az 1980-as évek közepén a számítógéppark korlátozottsága és a kezeléséhez értők szűk köre miatt egy ilyen vizsgálat csak csoportmunka keretében volt elképzelhető, a csoportmunka azonban hazánkban kevéssé honosodott meg. Ebből adódott a második, a pedagógiai célkitűzés, hogy a jövendő történészek már egyetemi éveik alatt kitapasztalhassák az ilyen típusú kollektív munkában rejlő lehetőségeket. Mindehhez társult az a meggondolás is, hogy a források kritikai elemzésének módszerei sokkal eredményesebben sajátíthatók el egy önálló, új eredményekkel biztató kutatási feladat megoldásának keretében, mint egy-egy kiragadott forrásrészlet iskolás elemzésével. A választás egy, csak kevés városban fennmaradt és éppen ezért még kellőképpen ki nem aknázott forrásra, a Conscriptio Popularis Ignobilium Buda város levéltárában őrzött családi tábláira esett. Vissza