Fülszöveg
Hogyan alakult ki és hogyan változott meg a polgári család? Milyenek voltak és lettek a család ellenében születő kommunák? Milyen jelenkori formái vannak férfiak és nők, szülők és gyerekek együttélésének?
Száz éve még éles és jellegzetes különbségek választották el a férfiak családi szerepét a nőkétől. A kereső férj volt a háztartásfő, felesége és kiskorú gyerekei pedig az eltartottak. A 20. század folyamán több folyamat ásta alá az e szerepekre vonatkozó elvárások érvényességét. 1900 körül a kereső munkát végző nők túlnyomó többsége a szegényebb paraszti és ipari rétegekhez tartozott, a középosztálybeli családokban pedig még alig találni munkavállaló nőt. 2000 körül a fejlett világ fizetett munkaerejének közel fele nőkből állt, és a középosztályok körében is a kétkeresős család lett a norma. Az utóbbi évtizedekben kevesebben kötnek házasságot, csökken a gyerekek száma, egyre ritkább a rendezett polgári család, ezzel szemben az együttélésnek és az életformáknak sokféle változata...
Tovább
Fülszöveg
Hogyan alakult ki és hogyan változott meg a polgári család? Milyenek voltak és lettek a család ellenében születő kommunák? Milyen jelenkori formái vannak férfiak és nők, szülők és gyerekek együttélésének?
Száz éve még éles és jellegzetes különbségek választották el a férfiak családi szerepét a nőkétől. A kereső férj volt a háztartásfő, felesége és kiskorú gyerekei pedig az eltartottak. A 20. század folyamán több folyamat ásta alá az e szerepekre vonatkozó elvárások érvényességét. 1900 körül a kereső munkát végző nők túlnyomó többsége a szegényebb paraszti és ipari rétegekhez tartozott, a középosztálybeli családokban pedig még alig találni munkavállaló nőt. 2000 körül a fejlett világ fizetett munkaerejének közel fele nőkből állt, és a középosztályok körében is a kétkeresős család lett a norma. Az utóbbi évtizedekben kevesebben kötnek házasságot, csökken a gyerekek száma, egyre ritkább a rendezett polgári család, ezzel szemben az együttélésnek és az életformáknak sokféle változata terjedt el. Az egy vagy több gyerekkel együtt élő házasok aránya csökkent, sokan élnek egyedül, és növekszik az egyetlen szülőből és kiskorú gyerekekből álló háztartások száma. A posztindusztriális társadalmakban a családi élet és az életformák pluralizációja figyelhető meg. Mivel jár mindez? Erre próbál válaszolni a Család 2.0.
Ebben a könyvben két gondolatmenetet próbálok követni. Az egyik az együttélés alapvető szükségleteiről, a kötődésről és a választásról szól. De milyen irányú a család változása, és ez az irány hogyan függ össze a kötődések és választások szükségleteivel?
A válaszra vonatkozik könyvem másik gondolatmenete. A család és az együttélés három történelmi típusáról írok: a premodern családról és háztartásról, az ipari társadalmak polgári család típusáról és a jelenkor új, „posztmodern" életformáiról. Ilyenek például a válásokat követő tartós párkapcsolatok, az újraházasodások vagy a nem házas életmódok, a különböző előzményekből származó gyermekek együttese, a „mozaikcsaládok", a távolról együtt élők házassága vagy élettársi kapcsolata, a virtuális kapcsolatok, illetve a nem családos életformák, amilyen a szingliké.
Nem megítélni, hanem bemutatni és értelmezni kívánom ezeket az életformákat és azt a törekvést, hogy új módon tegyék lehetővé a kötődési és választási szükségletek összehangolását.
Somlai Péter
Vissza