Magyar EU-elnökség 2011

Előszó

Magyarország 2011 első félévében első ízben töltheti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Az elnökség óriási felelősséggel, ugyanakkor lehetőségekkel is jár, amelyek a mai Európai Unióban csak mintegy másfél évtizedenként adódnak meg a tagállamok számára. E tanulmánykötet erre a felelősségteljes feladatra való felkészülést kívánja segíteni, azáltal, hogy egyrészt körbejárja az elnökségi tisztséggel járó teendőket, másrészt bemutatja, hogy mely kiemelt témakörök által meghatározott, milyen politikai környezetben kerül sor a magyar elnökségre. A könyv elsősorban a politikai döntéshozók - kiemelten az országgyűlési képviselők - számára kívánja ismertetni az elnökségi kihívásokat, ezért különös figyelmet szentel az elnökség parlamenti vetületeinek.
A kötet Horváth Zoltán bevezető tanulmányával indul, amely egyrészt elhelyezi az elnökséget az Unió intézményi struktúrájában, döntéshozatali mechanizmusaiban, másrészt általános képet ad az olvasónak az elnökségi feladatokról, az elnökség súlyáról, befolyási erejéről, lehetőségeiről. Az elnökségi munka mindennapjaiba ad betekintést Zalai Csaba és Stelbaczky Tibor közös írása, amely az elnökségnek a Tanács munkáját irányító szerepét vizsgálva ismerteti, hogy a Tanács különböző szintjein milyen konkrét szerepe van az elnökséget adó tagállami képviselőknek.
Ódor Bálint tanulmánya összegzi a magyar elnökség alatt várhatóan fókuszba kerülő tartalmi kérdéseket; megvizsgálja, hogy mely politikai területek határozzák meg előreláthatólag a Tanács napirendjét a magyar elnökség idején. E munka bemutatja, hogyan illeszkedik majd a magyar elnökségi program a 2010-2011-es spanyol-belga-magyar trió elnökség által közösen kidolgozott keretbe. Ez utóbbi - tekintve, hogy a trió elnökségi program fekteti le a magyar elnökség tartalmi alapjait - a kötetben külön mellékletben is megjelenik. Wintermantel Péter írása ismerteti, hogy a tartalmi feladatok hatékony megoldásához milyen szervezési, logisztikai, pénzügyi háttérmunkára van szükség, amelyek biztosítása nélkül az elnökséget nem lehetne sikerre vinni. A magyar elnökség lebonyolításakor különösen fontos odafigyelni arra a világpolitikai környezetre, amely várhatóan körbeveszi az Uniót 2011 első félévében. Erre fókuszál Török Lili tanulmánya, amely végigveszi azon külpolitikai kérdéseket, amelyek meghatározhatják az Unió külügyi napirendjét 2011 elején. Vissza