A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai

Tartalom

ELŐSZÓ A 3., BŐVÍTETT, ÁTDOLGOZOTT KIADÁSHOZ 13
I. FEJEZET A VILÁGGAZDASÁG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA, A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN FŐBB ELMÉLETI IRÁNYZATAI 15
1. A nemzetközi gazdaságtan tárgya. A világgazdaság fogalma, általános jellemzői 17
2. A világgazdaság fejlődésének szakaszai 21
2.1. Az ókor és a középkor, a merkantilizmus és a korai gyarmatosítás időszaka (1492-1820) 21
2.2. A klasszikus kapitalizmus kifejlődésének és virágzásának korszaka (1820-1870/1890) 26
2.3. A liberális kapitalizmus kiteljesedése és virágkora, a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel korszaka (1870/1890-1945) 30
2.4. A modern kapitalizmus aranykora: növekedés, technikai haladás, nemzetköziesedés és pénzügyi stabilitás a II. világháború utáni negyedszázadban (1945-1971/1973/1976) 36
2.5. Állandósult egyensúlytalanságok korszaka (1973/1974-1989/1990) 47
2.6. A volt szocialista országok világgazdasági reintegrációja és a globalizáció kiteljesedésének korszaka (1989/1990-től) 52
2.7. Recesszióval kezdődő évezred: a világgazdaság 2001 után 54
3. A nemzetközi gazdaságtan főbb elméleti irányzatai 59
3.1. Merkantilizmus és fiziokratizmus 59
3.2. A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete 68
3.3. Marx közgazdasági elméletének nemzetközi gazdaságtani vonatkozásai: a közelmúlt radikális, marxista ihletésű „újbaloldali" és neomarxista nemzetközi gazdaságtani teóriái 75
3.4. A nemzetközi gazdaságtan neoklasszikus elmélete 80
3.5. A keynesi elmélet és a nemzetközi gazdaságtan; a keynesizmus posztkeynesiánus, reformista továbbfejlesztése 81
3.6. Neoliberális-monetarista elméletek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról 83
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 85
II. FEJEZET. NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMPOLITIKA 87
1. A nemzetközi kereskedelem kialakulásának és fejlődésének motivációi 89
2. Nemzetközi kereskedelmi ügyletek 92
3. Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság - világtermelés és világkereskedelem 99
3.1. A külkereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok fejlődésében 100
4. A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás alapelvei - a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök 103
4.1. A természeti feltételekben rejlő előnyök 103
4.2. A munkatermelékenységben, a szükséges munkaráfordításokban mutatkozó abszolút előnyök 104
4.3. A relatív munkatermelékenységek, a relatív munkaráfordítások eltérésén alapuló komparatív előnyök - a klasszikus megfogalmazás 106
4.3.1. A komparatív előnyök elméletének egy lehetséges további illusztrációja 108
4.3.2. A komparatív előnyök elméletének modern megfogalmazásai 112
4.4. A termelési tényezőkkel való relatív ellátottság különbségeiből adódó előnyök 113
4.4.1. A Heckscher-Ohlin-modell szerinti szakosodás feltételezett hatásai 116
4.4.2. A Heckscher-Ohlin-modell empirikus vizsgálata: a Leontieff-paradoxon 118
4.5. A műszaki fejlettségben mutatkozó különbségekből adódó, illetve a termékek életciklusának különböző szakaszaiban rejlő előnyök 120
4.6. A belső és a külső megtakarításokon alapuló, a növekvő skálahozadékból származó méretgazdaságossági előnyök 123
4.7. A termékdifferenciációból és a piacdifferenciációból származó előnyök 126
5. A nemzetközi versenyképesség modern elméletei 128
5.1. A kínálati és a keresleti oldali versenyképesség mutatószámai 128
5.2. Külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók 132
5.3. A vállalatok és a nemzetgazdaságok versenyelőnyei: a Porter-paradigma 134
5.3.1. Az iparági verseny szerkezeti elemzése 137
5.3.2. A tényezőellátottságot érő hatások 148
5.4. Nemzetgazdaságok versenyképessége - gazdaságfejlődési modellek versenye? 150
6. Kereskedelempolitikai alapelvek és gyakorlat A világgazdaságban 163
6.1. Szabadkereskedelem és protekcionizmus 163
6.2. Nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés a II. világháborútól napjainkig: a GATT-tól a WTO-ig 180
6.2.1. A GATT-ban érvényesített nemzetközi kereskedelempolitikai alapelvek 185
6.2.1.1. Az agrártermékek nemzetközi kereskedelmének problémái a GATT-ban 188
6.2.2. Az Uruguay-forduló és a WTO. nemzetközi kereskedelempolitika napjainkban 189
6.2.3. Seattle: „Millenniumi forduló" helyett utcai harcok 203
6.2.4. A Dohai forduló: új remények a nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködésben? 205
6.2.4.1. A WTO hongkongi miniszteri értekezlete, 2005. december 13-18 207
6.2.5. A közelmúlt és napjaink néhány súlyos kereskedelempolitikai konfliktusa 209
6.2.6. Kína, a világkereskedelem új főszereplője 213
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 217
III. FEJEZET. GLOBALIZÁCIÓ ÉS REGIONALIZÁLÓDÁS 219
1. A globalizáció általános jellemzői és elmélyülése az 1990-es években 221
2. A fejlődő országok helye és szerepe a globalizálódó világgazdaságban 246
3. Regionalizálódás, regionális integrációk a világgazdaságban 261
3.1. Regionális gazdasági-kereskedelmi együttműködés és gazdasági integráció 261
3.2. Az integráció elméleti felfogásának fejlődése 264
3.3. Az új regionalizmus 267
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 272
IV. FEJEZET. ERŐFORRÁS-ÁRAMLÁS. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK MOBILITÁSA A VILÁGGAZDASÁGBAN. A KÜLFÖLDI KÖZVETLEN BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 273
1. A nemzetközi tényezőmobilitás fogalma, tartalma és főbb változatai 275
1.1. A munkaerő nemzetközi áramlásának fő formái 276
1.2. A nemzetközi technológiaáramlás jellemzői 278
1.3. A nemzetközi tőkeáramlás típusai 286
2. A nemzetközi tőkeáramlás és a transznacionális vállalatok beruházáspolitikája 288
2.1. A tőkeexport formái, motivációi és általános következményei 288
2.2. A külföldi közvetlen befektetések fő indítékai és a transznacionális vállalatstratégiák alapelemei 294
2.2.1. A külföldi közvetlen befektetések elméleti megközelítésének fejlődése 294
2.2.2. A külföldi közvetlen befektetések motivációinak és a transznacionális vállalati tevékenység indítékainak eklektikus elmélete - John H. Dunning megfogalmazásában 304
2.2.3. A transznacionális társaságok működésének jellemzői 316
2.2.4. Stratégiai szövetségek - a vállalatközi együttműködés új formái 320
3. A közvetlen külföldi beruházások és a működőtőke-import, valamint a transznacionális társaságok létesítésének és befogadásának potenciális előnyei és hátrányai 329
3.1. A működő tőke exportjából származó közvetlen előnyök 329
3.2. A működőtőke-export potenciális hátrányai 330
3.3. A működőtőke-import potenciális előnyei és hátrányai 331
4. A tőkeáramlás és a nemzetközi kereskedelem kapcsolatrendszere 335
5. A működőtőke-import helyettesítésének lehetőségei a kölcsöntőke importjával 339
6. A transznacionális társaságokkal kapcsolatos nemzetközi szabályozás és a nemzetközi gazdaságpolitikai harmonizáció kérdései 341
7. A nemzetközi működőtőke-áramlás új tendenciái az 1990-es években 344
8. Külföldi közvetlen befektetések 2001 után: egy korszak vége? 357
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 363
V. FEJEZET. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ALAPKÉRDÉSEI 365
1. Alapkérdések 367
1.1. Árfolyamok - árfolyamtípusok - árfolyamrendszerek 369
1.2. A devizapiacok működésének alapjai 372
1.3. Árfolyamrendszerek 373
2. A nemzetközi fizetési mérleg 377
2.1. A nemzetközi mérlegek kialakulása 377
2.2. A külkereskedelmi mérleg 378
2.2.1. A nemzetközi fizetésimérleg-rendszer 379
2.2.2. A folyó fizetési mérleg 380
2.2.3. Tőkeszámlák 381
2.2.4. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg meghatározó tényezői 386
2.3. Nemzeti jövedelem és külkereskedelem 386
2.4. A nemzeti valuták konvertibilitása 388
3. Külgazdasági egyensúly és árfolyam-politika 393
3.1. Az árfolyamváltozás okai 394
3.1.1. Egyensúlyi árfolyamfelfogás 395
3.1.2. A vásárlóerő-paritás elmélete 395
3.1.3. A kamatparitás elve 399
3.1.4. A Fisher-hatás 399
3.1.5. Várakozási elmélet 400
3.2. Modern árfolyamelméletek 402
3.2.1. Mi történik, ha módosul az árfolyam? 408
3.3. A J-görbe 410
3.4. Az árfolyam és a fizetési mérleg kapcsolatának monetáris magyarázata 412
3.5. Hogyan mérhető reálisan az árfolyamváltozás? 412
4. Nemzetközi pénz- és tőkepiacok az ezredfordulón 413
4.1. Nemzetközi hitelpiacok 416
4.2. Nemzetközi kötvénypiacok 418
4.3. Nemzetközi részvénypiacok 420
4.4. Nemzetközi pénzpiaci innovációk; a származékos instrumentumok (derivatívák) nemzetközi piaca 421
5. A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődési szakaszai 427
5.1. Az aranystandardrendszer 427
5.1.1. Az aranypontok automatizmusa 428
5.1.2. Tartaléktípusok 431
5.2. Az aranystandardrendszer felbomlása, az egységes nemzetközi pénzügyi rendszer hiánya és részleges helyreállítása a két világháború között 435
5.2.1. Az 1929-1933-as nagy világgazdasági válság: a New York-i tőzsdekrachtól az átfogó pénzügyi és gazdasági válságig 437
5.3. A Bretton Woods-i rendszer kialakulása, alapelemei és működése az 1970-es évek
közepéig 439
5.3.1. A Bretton Woods-i rendszer kialakulását-létrehozását meghatározó alapvető világgazdasági körülmények 439
5.3.2. A Bretton Woods-i rendszer intézményi keretei és feladatai 442
5.4. A nemzetközi valutáris kapcsolatok szabályozása a Bretton Woods-i rendszerben 443
5.5. A kulcsvaluta lényege, a kulcsvalutává válás feltételei, a dollár mint a Bretton Woods-i rendszerkulcsvalutája 446
5.6. Valutáris változások az aranydeviza-rendszer bukása utáni időszakban 449
5.6.1. Devizapolitikai fordulatok az USA-ban 449
5.6.2. Változás az amerikai monetáris politikában 451
5.6.3. A dollár az 1980-as évek második felétől 453
5.6.4. Az Európai Unió valutáris-pénzügyi rendszerének fejlődése: a Gazdasági és Pénzügyi Unió 455
5.6.4.1. 1999-2006: az euró mélyrepülése és újraerősödése 464
6. A nemzetközi pénzügyi rendszer intézményi keretei 468
6.1. A Nemzetközi Valutaalap: napjaink nemzetközi pénzügyi rendszerének központi intézménye 469
6.1.1. Az IMF felépítése és működése 472
6.1.2. A Nemzetközi Valutaalap hitelezési gyakorlata 474
6.1.3. A Nemzetközi Valutaalap szerepe a nemzetközi pénzügyi életben 478
6.1.4. AZ IMF 2006-ban - átfogó reformok előtt? 481
6.2. A Világbank-csoport 484
6.2.1. Világbank 485
6.2.2. IFC 490
6.2.3. IDA 491
6.2.4. MIGA 492
6.2.5. ICSID 493
6.3. Az Európai Unió közös pénzintézetei 494
6.3.1. Európai Központi Bank 494
6.3.2. Európai Beruházási Bank 494
6.3.3. A közép- és kelet-európai gazdasági átalakulás bankja: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 495
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 497
NÉVMUTATÓ 499

Témakörök