Teljesítményelektronika példatár

Előszó

Az első kiadás sikere, nevezetesen: angol nyelvű kiadása az Akadémiai Kiadó gondozásában 1979-ben, orosz nyelvű kiadása az Energia Kiadó gondozásában 1982-ben, továbbá a felsőfokú oktatásban és a mérnöktovábbképzésben betöltött szerepe késztette a Műszaki Könyvkiadót és a szerzőket a könyv új kiadására és bizonyos mértékű átdolgozására. A szerzők éltek a megújítás lehetőségével. Elvégezték azoknak a hibáknak, elírásoknak a javítását, amelyekre részben a könyv olvasói hívták fel a figyelmüket - amiért ez úton is köszönetüket fejezik ki továbbá teljesítették azokat az igényeket, amelyekre az oktatási gyakorlat didaktikai szempontjai alapján hívták fel figyelmüket. Utóbbi eredményeképpen a példák könnyebben érthetővé váltak. Nem hagyhatták figyelmen kívül azt sem, hogy a teljesítményelektronika az utóbbi évtizedben nagymértékben fejlődött. Új teljesítményelektronikai elemek jelentek meg (GTO, RCT), illetve a technológia fejlődésével a régi elemek statikus és dinamikus tulajdonságai javultak, áram- és feszültség-igénybevételi határai növekedtek, új kapcsolási elrendezések jelentek meg, illetve egyre szélesebb körben alkalmazzák őket. Mivel az átdolgozás határai korlátozottak voltak, nem tekinthették feladatuknak a fejlődésből adódó összes új eredmény teljes feldogozását, de néhány új feladatot beiktattak az új elemekkel is. f A könyv a Bevezetésen kívül változatlanul hat önálló fejezetre oszlik. A második fejezet a hálózati kommutációs áramirányítók, a harmadik a váltakozóáramú szaggatók, a negyedik az egyenáramú szaggatók, az ötödik az inverterek főáramköri jellemzőinek, az áramirányító elemek, áram-, feszültség- és teljesítmény-igénybevételeinek meghatározásával foglalkozik. Mivel a 2-5. fejezet főáramkörei ugyanazokból a félvezető áramirányító elemekből építhetők fel, a 6. fejezet összevontan tárgyalja a túláram- és a túlfeszültségvédelem kérdéseit. A 7. fejezet rövid áttekintést ad az áramirányítók vezérlő- és szabályozóköreiben alkalmazott elektronikus erősítőkapcsolások, billenőkapcsolások és feszültségstabilizátor-kapcsolások méretezéséről. A diszkrét félvezető elemekből felépített kapcsolásokon kívül számpéldák vannak az egyes kapcsolások integrált áramköri megvalósítására is. A példákban több egyszerűsítő feltételezésre volt szükség részben az egyes mennyiségek között mutatkozó nagyságrendi eltérések miatt, részben a kapcsolások működésének jobb megértése érdekében. Az egyszerűsítő feltételezéseket a példák megfogalmazása mindig hangsúlyozza. A sok ábra, valamint a kapcsolások jellemző áram- és feszültségidő függvényeinek a megadása a példák megoldását áttekinthetőbbé teszi. A kidolgozott számpéldákon túlmenően az egyes fejezetek végén feladatok is találhatók. Ezeknek a kidolgozását a szerzők az olvasóra bízzák, de közlik a helyes végeredményt. Minden fejezet felépítése hasonló. A fejezet elején rövid elméleti összefoglaló ad áttekintést a jellemző kapcsolási elrendezésekről, az illető kapcsolási csoporttal összefüggő fogalmakról és megadtuk a számpéldákban alkalmazott fontosabb összefüggéseket. Vissza