Csak semmi pánik

Előszó

A felszámolási eljárás 1986-os bevezetése óta számos gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk már e jogintézmény alkalmazhatóságáról, annak köréről. Önmagában vizsgálva az eltelt két év eseményeit mindenképpen arra a megállapításra kellene jutnunk, hogy ez az idő rendkívül rövid egy jogintézmény teljes kiforrásához és éppen ezért akár elvi, akár gyakorlati szempontból való megítéléséhez.
Hazánkban azonban mind társadalompolitikai, mind gazdaságpolitikai vonatkozásokban erőteljesen felgyorsultak az események, és némi túlzással azt állíthatjuk, hogy szinte a reform "időzavarába" kerültünk, amikor is a társadalmi igények és elvárások olyan súllyal és intenzitással jelentkeznek, amelyeknek a "Normál" jogalkotási ütem nem képes eleget tenni.
Ilyen körülmények között rendkívül nehéz egy mindenféleképpen megalapozott koncepciót előterjeszteni, az idő azonban sürget, és így e sajátos körülmények miatt vállalnunk kell a tévedések kockázatátt, viszont úgy hisszük, ma ez is jobb, mintha gondolatainkkal csak évek múltán jelentkeznénk.
Jelen kötet tulajdonképpen egyetlenegy kérdésre keresi a választ: mi az esély a válsághelyzetben lévő gazdálkodó szervezetek talpraállítására, és milyen módon lehet elérni azt? Tisztában vagyunk azzal, hogy ez elsősorban nem jogi kérdés, a jog legfeljebb csak a megfelelő kereteket biztosíthatja, amelyekkel viszont éppúgy lehet élni, int nem élni - megfelelő keretek hiányában azonban a legjobb szándék megvalósítása is könnyen zátonyra futhat.
A társasági törvény megalkotásának a példája optimizmusra adhat okot, hiszen, ha egy ilyen léptékű, jelentőségű köüdexet ilyen rövid idő alatt sikerült kidolgozni, akkor ez talán a terjedelmileg szerényebb csőtörvény esetében is megismétlődhet. Vissza

Fülszöveg

A nyolcvanas évek gazdaságpolitikai változásai között megkülönböztetett figyelmet érdemelt a elszámolás - szanálás új szellemű szabályozása. Az 1986 óta eltelt évek azonban bebizonyították, hogy ez a jogszabály sem éri el a célját. Ez egyrészt a beidegződött, merev politikai gyakorlatnak, másrészt a jogszabályi hiányosságoknak köszönhető. Ne feledjük, a csődbe jutott vállalatok felszámolásával elvileg ugyan mindenki egyetért, ám amikor konkrétumra kerül sor, mindig megindulnak bizonyos "mentő akciók". E kötet a csőd problematikáját az újjászervezhetőség szempontjából vizsgálja. Talpra lehet-e állítani az " elesett" vállalatot, és ha igen, úgy hogyan, miképpen? A nyugati jogalkotók az állam nyílt fellépését nem tudják ideológiailag vállalni. Ez alól cska a francia szabályozás jelent bizonyos szempontból kivételt. Az állam mozgástere nálunk nagyobb. Hogy kedvezően tud-e élni a "hatalom" ezzel a lehetőséggel az már egy másik kérdés. Török Gábor egy új jogi szabályozás koncepcionális felvázolásával éppen az állami részvétel hatékony, az eddigiektől eltérő típusú formáira tesz javaslatot. Elmélete forradalmi erejű újítást jelent. A kötetben az újjászervezés technikájával is részletesen foglalkozik a szerző. Az újjászervezés végrehajtásához ugyanis a vállalatnak nem kell szükségképpen már csődben lennie! A baj megelőzhető. A gyakorlati tanácsok haszonnal forgatható kézikönyvvé is teszik e kötetet. Vissza