Csak egy anya

Fülszöveg

A Csak egy anya egy svéd zsellérasszony életútjának története - az egyéni, megismételhetetlen sors rajza. Olyan monumentális nagyregény, amely Zola, Gorkij, Andersen Nexő műveinek méltó rokona; szociográfiai hitele viszont a Puszták népé-t idézi magyar olvasójának emlékezetébe.
Rya-Rya - a főhősnő - élete olyan, akár a többi század eleji svéd zsellérasszonyé az uradalmak cselédlakásaiban: szül és temet, dolgozik a gazdaságban, feji a teheneket, takarítja az intéző lakását, életében egyszer-kétszer bejut a városba - érzéketlen, durva és primitív férje mellett örömtelenül telnek az évek.
Rya-Rya talán csak abban különbözik sorstársaitól - és ez teszi regényhőssé -, hogy lelkében lefojthatatlanul él valami alaktalan és megfoghatatlan szabadságvágy, ami életében kétszer "bűnbe" sodorja. Lány korában meztelenül megfürdik egy tóban, asszony korában pedig egyszer hűtlenséget követ el - környezete szemében főbenjáró bűnöket. Terhüket holtáig kell hordoznia.
A regény - melyben ott nyüzsög a svéd falusi társadalom megannyi jellegzetes figurája - a századelőtől Rya-Rya korai haláláig, a harmincas évekig követi a svéd falu sorsát. Tanúi vagyunk a mezőgazdaság lassú modernizálódásának, az első világháború hatásának, s persze a hétköznapi élet szinte minden megnyilvánulásának - hiszen Ivar Lo-Johansson, aki maga is zsellérivadékból, hányatott sorsú autodidaktából lett mára a svéd irodalom egyik nagy öregje - mindent tud erről a világról, s felsorolhatatlan bőségben és teljességgel ontja a részleteket az egészségügyi viszonyoktól a kezdődő agrármozgalmakig és a tehénfejéstől a világot átszabó motorizációig mindenről, ami valaha az életet tette. A Csak egy anya ebben az értelemben enciklopédikus mű - épp ez a vonása, egy ismeretlen és elsüllyedt világ feltárása teszi regénnyé, a szó legeredetibb értelmében. Vissza