1.062.818

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Számítógépek rendszertechnikája

A számítástechnikai ágazatú közgazdasági szakközépiskola II. osztálya számára

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 199 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-17-89446
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 58060. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az emberiség már a történelmi fejlődés kezdeti szakaszában az információk feldolgozására és továbbítására előállított eszközöket, illetve segédeszközöket. Az adatok rögzítésére pl. az agyaglapot,... Tovább

Előszó

Az emberiség már a történelmi fejlődés kezdeti szakaszában az információk feldolgozására és továbbítására előállított eszközöket, illetve segédeszközöket. Az adatok rögzítésére pl. az agyaglapot, viaszlapot, papírt, míg az adatok továbbítására a hangot és a fényjelzést használta.
A számlálás és a számolás megkönnyítésére mindinkább előtérbe került a technikai eszközöknek, segédeszközöknek a tökéletesítése. Már a rómaiak a nehézkes számrendszerük miatt segédeszközként számolólécet használtak, amely tartalmazta a helyértékes számrendszert, és így az alapműveletek elvégzéséhez is segítséget nyújtott. A számolóléc mellett további segédeszközök is megjelentek, mint pl. a scso-ti, az abakusz. (Az abakuszt a számológép ősének is szokták nevezni.) Mechanikus eszköznek tekinthető még a logarléc és a számolópálcika is. Logarlécet a logaritmus felfedezésével egy időben a XVII. sz. első felében készítettek először. A szorzótáblát leképező számolópálcikák előállításának időpontja megegyezik a logarléc készítésének időpontjával.
A számolást megkönnyítő segédeszközöknek további fejlesztését a tübingeni Wilhelm Schickard számológépe jelentette, amely adott számokkal a négy alapműveletet is el tudta végezni. A gép a harmincéves háború idején eltűnt, de később szerencsére rekonstruálták, így ezen modell tekinthető a világ első számológépének.
Blaise Pascal az általa készített számológépet 1642-ben Párizsban mutatta be. Gépe tulajdonképpen csak egy alapművelet, az összeadás elvégzésére volt képes, mivel a kivonás elvégzése komplemens képzésével történt.
Gottfried Wilhelm Leibniz 1671-ben mutatta be számológépét, amelyben többek között a számkerék elvet is továbbfejlesztette. A gép a szorzást az .ismételt összeadásra vezette vissza. (Leibniz volt az, aki 1679-ben javasolta a kettes számrendszer alkalmazását.)
A bordáskerekes, mozgatható fogú fogaskerék elven működő gép feltalálójának Giovanni Polenust és Antonius Braunt tartják.
Az igazán használható számológép elkészítésére csak 1790-ben kerülhetett sor, mivel a mechanikus számológépek fejlesztése az akkori időszakban csak nagyon lassan haladt előre. Az első billentyűs vezérlésű számológép megjelenése az 1850-es évekre tehető. Vissza

Tartalom

1. A számítógépekről általában 6
1.1. A számítógépek kialakulásának és alkalmazásának történeti áttekintése 6
1.2. A számítógépek jellemzése technikai felépítésük szerint 9
1.3. A számítógépek generációk szerinti jellemzése 10
1.4. Az Egységes Számítógép Rendszer 13
2. Az elektronikus számítógépek felépítése 16
2.1. A központi egység és a beviteli-kiviteli egységek 17
2.2. Számrendszerek 20
2.3. Az olvasás, a tárolás és az eredményközlés 24
2.4. Programozás 28
3. Logikai elemek és kapcsolások 31
3.1. A matematikai logika fogalma 31
3.2. Értékrendszer, ítéletek értéke 32
3.3. Logikai műveletek, azonosságok 1 33
3.4. Matematikai logika és a kettes számrendszer 41
3.5. Logikai műveletek áramkörei 47
3.6. Logikai hálózatok 52
4. Adat- és jelábrázolás 58
4.1. Az adat- és az információ fogalma és ábrázolása 58
4.2. Jelek és kódrendszerek 63
5. Operációs rendszerek ! 67
5.1. A számítógép üzemeltetésének erőforrásai : 67
5.2. Az operációs rendszerek kialakulása 69
5.3. Az operációs rendszerek felépítése
5.3.1. Vezérlőprogramok 73
5.3.2. Feldolgozási programok 75
5.4. Fizikai és logikai perifériák 78
6. A számítógép fő egységei 81
6.1. Az operatív tár 81
6.1.1. Ferritgyűrűs tárak 82
6.1.2. Félvezetős tárak 84
6.1.3. Társzervezés 85
6.1.4. Az operatív tárral kapcsolatos egyéb rendszerek 86
6.2. Az aritmetikai-logikai egység 88
6.2.1. Az aritmetikai egység felépítése 88
6.2.2. Szorzó és osztó algoritmusok 91
6.3. A központi vezérlőegység 100
6.3.1. Digitális számítógép részletes tömbvázlata 100
6.3.2. Az utasításvégrehajtás menete 104
6.3.3. A vezérlés módszerei 105
6.4. A számítógépek utasításrendszere 108
6.4.1. Az utasítások szerkezete 108
6.4.2. Címzési módok 108
6.4.3. Utasítástípusok 111
6.5. A megszakítás 121
6.5.1. A megszakítási folyamat : 121
6.5.2. Megszakítási okok 122
6.5.3. A programinformációk mentése és visszaállítása 124
6.5.4. A megszakíthatóság feltételei t 125
6.6. A B/K rendszer 127
6.6.1. Közvetlen programozású B/K vezérlés 128
6.6.2. Közvetlen programozású B/K vezérlés megszakítás felhasználásával 129
6.6.3. Önálló B/K vezérlőrendszerek 129
6.6.4. A csatorna 130
6.6.5. Csatornavezérlő információk 131
6.6.6. A csatornaprogram 132
6.6.7. B/K utasítások 133
6.6.8. A cikluslopás 133
6.6.9. Csatornafolyamat 134
7. Beviteli perifériális eszközök 137
7.1. A lyukkártyaolvasó 137
7.2. A lyukszalagolvasó 139
7.3. A bizony latolvasó berendezések 140
7.4. A párbeszédkészülékek 144
8. Kimeneti perifériális eszközök 147
8.1. A lyukkártyalyukasztó 147
8.2. A lyukszalaglyukasztó 149
8.3. A sornyomtató 150
8.4. A rajzolóegység 154
9. Háttértárak 157
9.1. Általános jellemzők : 157
9.1.1. A háttértárak típusai 157
9.1.2. A mágneses adatrögzítés elve 158
9.2. Mágnesszalagos tár 159
9.2.1. Általános jellemzők 159
9.2.2. A mágnesszalagegység felépítése 162
9.3. Mágneslemezes tár 166
9.3.1. Általános jellemzők 166
9.3.2. A mágneslemezegység felépítése 168
9.3.3. Adatelrendezés mágneslemezen 170
9.4. Mágnesdobos tár 171
9.4.1. Általános jellemzők 171
9.4.2. Mágnesdobos egység felépítése 171
9.4.3. Adatelrendezés mágnesdobon 172
9.5. Egyéb háttértárak 174
9.5.1. Mágneskártyás tároló 174
9.5.2. Hajlékony mágneslemezes tároló 176
9.5.3. Ferrittároló 177
10. Számítóközpontok kialakítása 179
10.1. Számítóközpontok csoportosítása 179
10.2. Egy számítóközpont felépítése / 179
10.3. Klimatizálás 182
10.4. A géptermek belső elrendezése 186
10.5. Segédberendezések 187
11. Számítóközpontok szervezete és működési rendje 189
11.1. Szervezeti felépítés 189
11.2. Számítóközpontok munkakörei 190
11.3. Munkakapcsolatok a számítóközpontban 192
11.4. Géptermi munkák 194
11.5. A számítóközpontok üzemmódjai 198
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem