1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az építészet története - Középkor

Az építészet története - Középkor
Az építészet története - Középkor Az építészet története - Középkor Az építészet története - Középkor Az építészet története - Középkor Az építészet története - Középkor
Szerző
Grafikus
Lektor
Budapest
'Cs. Tompos Erzsébet: Az építészet története - Középkor ' összes példány
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 651 oldal
Sorozatcím: Az építészet története
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 25 cm
ISBN: 963-2966-4
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó5
Bizánc és az iszlám építészete9
A római császárság késői korszakának építészete11
Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján11
A császári székhely: Palatium Sacrum12
A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei15
A háztemplom - domus ecclesiae15
A sziklatemplom16
Az első keresztény temetkezőhelyek16
Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313)20
A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306)20
Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337)22
A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái22
Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete23
Róma: San Salvator (312-319)23
Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete23
Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom24
Az anyag, a szerkezet és az architektúra27
A társművészetek alakulása28
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei28
Az epigon császárok korának építészete (337-378)29
A negyedik századi püspöki székesegyház29
Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.)30
Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai30
Róma: Santa Constanza (340 körül) 30
Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358)30
Theodosius építészete (379-395)32
Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368)32
Uralkodói paloták - városközpontok33
A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476)36
Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül)36
Pápai építészet az 5. században38
Egyházközségi gyülekezőtemplomok38
Keresztelőkápolnák - baptisteriumok39
Róma: Lateran-baptisterium (432-440)40
Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje40
Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete41
Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642)41
Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav42
A zoroasztrianus kultuszhely44
A tűztorony és a tűztemplom44
Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása46
A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája48
Társasművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta51
Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban52
Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete52
Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi52
A kolostortemplomok térszervezete53
Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil53
Szerkezetépítési eredmények54
Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása54
A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete55
Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.)55
A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása56
Kereszt alapú zarándoktemplomok59
A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre60
Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése62
Az alkotások architektonikus kompozíciója63
A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése65
Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.)66
A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége66
A város szerzetesépítészete68
Thesszaloniké építészete az 5. században69
Egyházközösségi és zarándoktemplomok69
Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.)69
Thesszaloniké szerzetesépítészete73
Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja73
A város művészeti fejlődésének irányvonala73
Ravenna építészete Theodorich korában (439-526)74
Theodorich palotája: Palatium Sacrum74
Theodorich mauzóleuma74
Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása75
Az architektúra75
A társművészet szerepe76
Városépítészetük emléke a társművészetben76
Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565)80
Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés80
A császári palota81
Az uralkodó templomépítészete81
Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház81
Hagii Apostoli-székesegyház81
A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom82
A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység84
A Hagia Sophia térszervezete86
Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás88
A Hagia Sophia architektonikus alakítása89
Az együttes társművészete90
A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében90
A ravennai exarchátus építészete (539-751)91
Az exarcha palotaegyüttes 91
Az orthodox egyház építészete Ravennában91
Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe91
Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale91
Az alkotások szerkezete92
Architektonikus alakítás93
A tárművészet94
Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában 95
Az iszlám. Mohamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661)95
Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye96
A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750)97
Az Omajjád-templomok térszervezete97
Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája100
A társművészet100
Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese100
A badia típusú gondűző kastélyok100
Az el-hira típusú palota térszervezete101
Szerkezetépítés, architektúra és társművészet101
A bagdadi - szamarai kalifátus - az Abbaszidadinasztia építészete (750-1258)103
A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában103
Az iszlám kultikus térszervezet103
A szakrális építészet szerkezeti, architeltonikus és társművészeti alakulása103
Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvararezidencia104
Szerkezeti felépítés, architektúra és társművészet104
Az Abaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása105
A kairói kalifátus építészete (868-1517)105
A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: Az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879)105
Térszervzete105
Szerkezeti felépítése105
Az épület architektúrája105
A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972)107
Térszervezete107
Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája107
A társművészet107
Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete a Bahriti-, majd Borgit-dinasztia építészete - Karió: Hasan szultán medresszéje (1356-1362)108
A térszervezet108
A szerkezeti felépítés és architektúra109
A társművészet109
A kairói kalifátus építészeti hatása109
A córbodai kalifátus építészete (755-1236)110
Córdoba központjában a La Mezquita - Sabat-Alcázar térszervezete110
Szerkezeti és architektonikus felépítése111
A granadai emirátus építészete (1236-1492)113
Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra tétszervezete113
Szerkezeti s architektonikus felépítése113
A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete117
Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig117
Az örmény kultikus építészet térszervezete118
Az alkotások szerkezetépítése1221
Az architektúra és a társművészeti megoldás122
Georgia építészete a 4. századtól a 13. sz.-i mongol térhkódításokig128
Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában128
Bolnisi: Sion-templom (478-493)128
Dzsári: Kereszt-templom Mcheta mellett (586-605)128
Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől131
Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században132
A térszervezet132
A szerkezeti megoldás138
Az architektúra138
A társművészet140
A feudalizálódó bizánci császárság építészete141
A képrombolás korszakának építészete (717-867)141
A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben141
A kolostori főtemplom - katholikon térszervezete141
Az alkotások szerkezete és architektonikus megoldása144
A társművészet145
A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059)145
A császári alkotótevékenység145
A szerzetesépítészet145
Az athosi kolostorállam148
Megala Lavra, a szerzetesegyüttes központja (963)148
Az athosi típusú templom térszervezete148
A szerkezet és az architektonikus megoldás148
Az ahtosi társművészet150
Új szintézis a képrombolás utáni építészetben150
Az építészet és társművészet kapcsolata150
A táj és az építészet kapcsolata153
Bizánc építészeti fejlődésének megállapítása (1059-1204)154
A császári építőtevékenység csökkenése154
A korszak templomainak térszervezeti fejlődése154
Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása157
A templomok társművészete158
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei158
Bizánc hatósugrában a Balkán népeinek építészete161
A szerbek építészete 1456-ig161
A szerb építészet kialakulása161
Raska 12-13. századi alkotásai161
A templomok térszervezete163
A szerkezet163
Az architektúra163
A társművészet164
Kosov-Metohija 13-14. századi építészete164
A térszervezet fejlődése164
A szerkezet164
Az architektúra168
A társművészet168
A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre168
Morava építészete a 14-15. század fordulóján168
A térszervezet fejlődése168
A szerkezet és az architektúra170
A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa173
A bolgárok építészete 1939-ig172
Uralkodói központok az első birodalomban173
A keresztény uralkodói építészet kezdetei175
Korai egyházközségi és szerzetestemplomok175
Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei176
Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet176
A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393)177
Feudális építészeti széttagozódás177
Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet186
A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.)186
Különböző művészeti hatások186
A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben187
Cozia szerzetesépítészete188
Voronet szerzetesépítészete190
Curtea de Arges püspöki építészete190
Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában191
A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.)191
Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml191
A fejedelmi templomépítészet kezdete191
Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054)192
A kijevi fejedelemség egyházi központja - a Szófia-székesegyház192
Térszervezete192
Szerkezete194
Architektúrája194
A tásművészet194
A 11. századi kijevi építészet sajátosságai195
A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238)196
A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása196
Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században196
A Szent Dimitrij-székesegyház (1194-1197) térszervezete196
A szerkezeti felépítés196
Az architektúra197
A társművészet197
A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.)198
A 10. századi faépítészet198
A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban199
A Kreml palotatemploma - a 11. századi Szófia-székesegyház199
A novgorodi fejedelem építészetének alakulása200
A Jurjev-kolostor s katholikonja, a Georgij-templom térszervezete200
A szerkezeti felépítés és az architektúra201
A társművészet201
A polgárosodó városi lakosság művészete202
Novgorod polgári építészetének fellendülése202
A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.)
Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése203
A Kreml várrendszere a 15. század végén204
Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház204
A templom térszervezete206
Szerkezeti felépítése206
Az architektúra206
A társművészet207
A késő bizánci birodalom építészete209
A nikaiai császárság építészete (13. sz.)209
Nikaia városépítészeti együttes209
A független görög fejedelemségek templomépítészete209
A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460)212
A frank fellegvár213
A bizánci városegyüttes - a despota palotája213
A település egyházi építészetének fellendülése213
Az építészet és társművészet213
Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430)216
Thesszalokiné 14. századi templomalkotásai217
Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453)217
A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban217
Konstantinápoly pusztolása (1453)218
Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában219
A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.)219
Ikonion (Konya) fejedelmi építészete219
Az Alaüddin-templom térszervezete219
A szerkezet és az architektúra219
A társművészet221
Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása220
Az Indzse Minaréli-medressze térszervezete220
A szerkezet és az architektúra222
Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.)222
Medresszék a mongol építészetben222
A mongol kánok mauzóleumai226
Oszmán-töörk építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly - Isztambul területén (14-16. sz.)227
Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása227
Az oszmán-török dszámai kezdeti típusai227
Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj227
A szultáni alapítású dzsámik227
Isztambul: Szülejmanije (1549-1557)228
A templom térszervezete228
Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája228
A társművészet229
Az építészet különböző oldalainak fejlődéstörvénye229
Irodalom231
ROMÁN ÉPÍTÉSZET (ZÁDOR MIHÁLY)237
A népvándorlás népeinek építészete239
A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre239
A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet241
A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet245
A preromán építészet246
Würzburg. Marienkirche (706 körül)246
Santa Maria de Naranco (8. sz.)248
Lorsch. A kolostor kapuépítménye (8. sz.)250
A preromán építészet Karoling-korszaka250
Aachen. Palotakápolna (796-805)250
Germigny-des-Prés. Apátsági templom (felszent. 806)252
Fulda. Sankt Michael-templom (820-822)252
Centula/Saint Riquier. Kolostortemplom (790-799)255
Fulda. Apátsági templom (790-810)255
Corvey. Apátsági templom (822-848)255
Sankt Gallen. Kolostorterv (9. sz.)257
Quedlinburg. Wiperti kripta (10.sz. közepe)257
Ingelheim. Karoling-palota (9, sz. eleje)258
A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők259
A román stílus kialakulása és az elenvezés eredete260
A tásadalom építészeti igényei a román korban260
A román építészet főbb épületfajáti260
Templomok260
Kolostorok262
Várak262
Lakóházak265
Városok267
A kor termelőerőinek hatása a román építészetre268
Építőanyagok268
Munkaeszközök269
Épületszerkezetek270
Építésszervezés. Technológia276
A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre278
A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására281
A művészet eszmei tartalma a román korban281
Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában282
A román kori szobrászat283
A román kori festészet287
A román építészet intrregionális művészi kifejezésmódjai290
Téralakítás291
Tömegalakítás293
Homlokzat és részletképzés294
A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai299
Francia román építészet299
Burgundia300
Cluny III. bencés temploma (1088- 13. sz. eleje)301
Vézelay. Sainte-Madeleine bencés templom (1104-1140)306
Paray-le Monial. Bencés templom (11. sz. vége, és kb. 1130-tól)306
Fontenay. Cisztercita apátsági templom (1139-1147)306
Provence308
Alres. Saint-Trophime-templom és kolostor (1152 körül)311
Saint-Gilles. Templom (1116-tól, majd 1150 után)311
Auvergne és Languedoc315
Auvergne317
Clermont-Ferrand. Notre-Dame-du-Port-templom (11. sz. vége -12 sz.)317
Issoire. Saint-Paul-templom (1075-13. sz.)318
Aquitania318
Poitiers. Notre-Dame-la-Grande-templom (1100 körül, majd 13. sz.)318
Angouléme. Saint-Pierre-székesegyház (1101-1128)327
Périgueux. Saint-Front-templom (1120 után)327
Normandia327
Jumiéges. Apátsági templom (1040-1067)327
Caen. Sainte-Trinité-templom (1059-1066 és 12. sz. eleje)327
Caen. Saint-Etienne apátsági templom (1064-1077)331
Ile-de-Farnce és Champagna333
Reims. Saint-Remi-templom (1005-1049)333
Francia román világi építészet333
Provins. Torurs de César (12. sz.)333
Arques vára (11. sz., majd 1123)334
Gaillard vára (1196-97)334
Angol román építészet338
Durham. Székesegyház. (1093-1143, ill. 1175)340
Angol román világi építészet346
London. Tower (11. sz.-tól)346
A hispániai államok román építészete350
Sant'Jago de Compostela templom (1075-1128)352
Itáliai román építészet356
Lombardia356
Como. Sant'Abondio-templom (1063-95)357
Milano. Sant'Ambrogio-templom (apszis 11. sz., ill. a hosszház 1100-1128)357
Verona. San Zeno Maggioer-templom (1138 körül)360
Modena. Székesegyház (11. sz. vége - 1184)360
Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15 sz.)365
Toscana367
Pisa. Dóm (1063-1118 és 1261-1270)367
Pisa. Campille (1137-1350)367
Pisa. Keresztelőkápolna (1153 -tól a 13. sz. közepéig)367
Firenze. San Miniato al Monte-templom (11. sz. vége - 12. sz.)372
Firenze. Baptisterium (1059-1150)372
Róma és környéke375
Dél-Itália és Szicília378
Palermo. Capella Palatina (1132-1143)378
Monreale. Dóm (1173-1182)379
Az itáliai világ építészete381
Német román építészet383
A szász dinasztia kora (919-1024)383
Hildesheim. Sankt Michael-templom (1010-1033)387
Regesburg. Sankt Emmeram-templom (1010-1052)388
A száli-frank dinasztia kora (1024-1117)389
Speyer. Dóm (1025-31, 1081-1106, 1159)389
Mainz. Dóm (978-1036; ill. 1085 - 11. sz. 2. fele - 1239 392
Worms. Dóm (11. sz. eleje - 1234)392
Köln. Sankta Maria im Kapitol (11. sz. közepe - 1065-ig)394
Hirsau. Sankt Peter és Paul-templom (1082-1091)394
A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254)399
Bamberg. Dóm (11. sz. - 1280)399
Jerichow. Premontrei templom (1150-52-től a 13. sz. közepéig)404
Német román világi építészet404
Wartburg. Vár (1080-1217)405
Skandináv román kori építészete408
Svájc román kori építészete409
Hollandia és Belgium410
Osztrák román építészet410
Az osztrák karnerek410
Gurk. Dóm (1140-1200)410
A cseh királyság román építészete, 10. sz. 416
Prága. Szent Vit-rotonda (926-930)417
Prága. Szent Vit első székesegyháza (1060-tól)417
Prága. Szent Jiri-székesegyház (10. sz. vége és 1142)417
Trebic, bencés templom (1250 körül)420
Világi építészet a cseh királyságban422
Prága. Hradany (vár) és lakóházak (12. sz.)422
A lengyel királyság román építészet423
Krakkó. Szent Gereon-templom (11. sz. első fele)423
Cieszyn. Várkápolna (11. sz.)423
Krakkó. Szent András-templom (1086 után)425
Leczyca/Tum (1141-1145 és 1161)425
Lengyel román világi építészet428
Irodalom429
GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET (SÓDOR ALAJOS)431
A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása433
A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás433
A középkori város kultúrája, a tudományos élet434
A középkori város típusai435
Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában437
A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása438
A "gótikus" elnevezése eredete438
Stílusperiodizáció439
A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350)441
A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele)441
Ile-de France gótikus építészetének gyökerei442
A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben443
A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek447
Ile-de-France korai gótikus székesegyházai454
Saint-Denis. Apátsági templom (1140-1144)454
Sens. Székesegyház (1130-1163)456
Noyon. Székesegyház (1131-1157)459
Laon. Székesegyház (1160-1220)459
Párizs. Notre-Dame-székesegyház (1163-1249)461
Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század)465
Bourges. Székesegyház465
Chartres, az első érett gótikus katedrális465
A színes üveg szerepe a térkompozícióban467
Az altemplom elmaradásának jelentősége468
Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális472
Kapuzatplasztika473
Amines, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális477
Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális481
A katedrális gótika térhódítása Franciaországban483
Világi építőműhelyek a gótika korában484
Ile-deFrance489
Le Mans (1217-től)490
Párizs. Sainte-Chapelle (1234-1248)491
Troyes. Saint-Urbain (1261-1275)492
Normandia495
Burgundia495
Dijon. Notre-Dame-székesegyház495
Dél-Franciaország és Spanyolország495
Anjou496
Poitiers. Székesegyház500
A francia katedrális gótika elterjedése Európában501
Anglia502
Canterbury. Székesegyház (1175-1184)502
London. Westminster-Abbey (1245-től)503
Németország504
Megdeburg504
Köln507
Lübeck511
Itália511
Milano. Dóm (1387-1418)511
A ciszterciták építészete513
A cisztercita rend építészeti előírásai514
A cisztercita építészet korszakai516
12. század516
13. század első fele516
13. század második fele és 14. század518
Burgundia519
Pontigny I., II., III. kolostortemploma519
Fontenay kolostortemploma (1139-1147)521
Itália521
Fossanova kolostortemploma (1203-1217)523
Németország523
Maulbronn középkori kolostoregyüttese523
Chorin kolostortemploma (1273-1334)527
Ausztria528
Lilienfeld528
Heiligenkreiuz528
Zwettl530
"Latin gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország530
Albi székesegyháza - "Isten erődje"533
A kolduló rendek építészete537
A kolduló rendek általános templomtípusa538
Itália538
Assisi. San Francesco (1228-1253)538
Arezzo. San Domenico (12. sz. közepe)539
Firenze. Santa Croce (1295-1442)540
Firenze. Santa Maria Novella (1283-1300)542
Franciaország543
Toulouse. Dominikánus templom (1260-1304)543
Spanyolország545
Németország545
Regensburg (1260 - 14. sz.)545
Erfurt. Ferencesek temploma (14. sz.)546
Kolmar. Dominikánus templom (1283-1330)546
Anglia gótikus építészete549
Az angol gótikus templom sajátos vonásai550
Az angol korai gótika - Early English (1200-1250)550
Salisbury. Székesegyház (1220-1270)550
Lincoln. Székesegyház (1192-től)553
Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350)556
Bristol. Székesegyház (szentély 1298-1332)556
Wells. Székesegyház (1180-1239)558
Ely. Székesegyház (13. sz.)558
Exeter. Székesegyház (1270-1370)559
Lichfield. Székesegyház559
"Plantagenet" stílus560
Függélyes stílus - Perpendicular Style (1350-1550)560
Glousester. Székesegyház561
Kései gótikus kápolnák Angliában561
A kései gótikus katedrális építészet - flamboyant stílus565
A flamboyant stílus sajátos vonásai565
Németország gótikus építészete571
A német gótika sajátos vonásai572
Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában572
Trier. Liebfrauenkirche - centrális gótikus tér574
Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában574
Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa580
Polgári kései gótikus építészet (1350-1550)585
Németország585
A polgári kései gótikus stílus értelmezése586
A prágai Parler-műhely588
Kései gótikus városi plébániatemplomok593
A csarnokszentély596
Schwäbisch-Gmünd. Heiligkreuzkirche (1351)596
Hans Stetheimer598
Landshut. Szent Márton-templom599
Salburg. Ferences templom601
Konrad Roritzer601
Nürnberg. Szent Lőrinc-templom602
Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal603
Bécs. Stephasdom - Buchsbaum603
Benedikt Rejt605
Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok607
Annaberg. Plébániatemplom (1499-1525)608
Itália611
Az itáliai gótika "Latinos" vonásai611
Siena. Székesegyház (1229-1350)613
Orvieto. Székesegyház (1285- 14. sz. közepe)613
Firenze. Santa Maria del Fiore-székesegyház (1294-1421)615
Világi rendeltetésű gótikus épületek618
Városházak618
Firenze. Palazzo Vecchio (1299-1314)618
Siena. Palazzo Communale (1289-1305)619
Velence. Doge-palota620
Breslau/Wroclaw. Városháza (15. sz.)622
Münster. Városháza (14. sz. közepe)622
Löwen. Városháza (1447-1463)623
Valencia. Lonja de la Seda (1483-1498)625
Ypern. Posztócsarnok (1200-1304)625
Lakóépületek és paloták626
Németország626
Itália627
Franciaország628
Párizs. Királyi palota628
Avignon. Pápai palota628
Erődök és várak629
Crak629
Castel del Monte632
Eltz635
Marienburg638
Posztgótika639
A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban639
Irodalom640

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem