Fülszöveg
¦
2009
Az Alapító és a Szerkesztőbizottság a felelősségetikai megközelítés szellemében, annak helyességéről meggyőződve bocsátja útjára a folyóiratot, amely így irányultságát és tematikáit tekintve lényegileg kapcsolódik a magyar jog- és államtudomány jelenkori önértelmezési-önmegjelenítési problémáihoz. 1 Cs. Kiss Lajos
H 'i,
A győri jogászképzésnek múltja van, büszkén vállalható tradíciója. A természetjog oktatását - a nagy természetjogi elméletek megjelentését követően nem sokkal - már 1754-ben elkezdték Győrben, bár még nem a jogászképzés részeként, hanem a bölcseleti és a teológiai oktatás keretében. Mária Terézia királynő felsőbb elhatározásának megfelelően alakult meg a királyi akadémia Győrben, amely 1776. november 6-án kezdte meg működését A modern kori jogászképzés 1995 szeptemberében kezdődött el Győrött. A győri jogászképzés újraindításának ötlete Szekeres Tamás főigazgatótól i
származott, aki 1992. október 29-én Bihari Mihályt,
az ELTE Állam- és Jogtudományi...
Tovább
Fülszöveg
¦
2009
Az Alapító és a Szerkesztőbizottság a felelősségetikai megközelítés szellemében, annak helyességéről meggyőződve bocsátja útjára a folyóiratot, amely így irányultságát és tematikáit tekintve lényegileg kapcsolódik a magyar jog- és államtudomány jelenkori önértelmezési-önmegjelenítési problémáihoz. 1 Cs. Kiss Lajos
H 'i,
A győri jogászképzésnek múltja van, büszkén vállalható tradíciója. A természetjog oktatását - a nagy természetjogi elméletek megjelentését követően nem sokkal - már 1754-ben elkezdték Győrben, bár még nem a jogászképzés részeként, hanem a bölcseleti és a teológiai oktatás keretében. Mária Terézia királynő felsőbb elhatározásának megfelelően alakult meg a királyi akadémia Győrben, amely 1776. november 6-án kezdte meg működését A modern kori jogászképzés 1995 szeptemberében kezdődött el Győrött. A győri jogászképzés újraindításának ötlete Szekeres Tamás főigazgatótól i
származott, aki 1992. október 29-én Bihari Mihályt,
az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetőjét bízta meg egy í
felkérő levélben azzal, hogy készítsen tervezetet a jogászképzés megindításá- ^, nak lehetőségéről és az ezzel járó feladatokról. | Bihari Mihály
A „jobb" ember kialakításában minden egyes ember - mint morális lény -elsősorban önmaga „mérnöke" kell legyen, aki folyton fejleszti, tökéletesíti, jobbá teszi önmagát, és sohasem feledkezik meg arról, hogy minden jogosultságának nélkülözhetetlen előfeltétele és forrása az önmagával és a társadalommal szembeni - emberi és állampolgári - kötelezettségeinek i
a teljesítése. Ezáltal teszi, teheti a legtöbbet az őt és vele együtt mindenki mást is megillető emberi jogok, mint morális jogok tényleges érvényesüléséért és ,
egyúttal a demokratikus jogállam kereteiben működő társadalom „emberibbé" ^ ¦ válásáért is. | Lenkovics Barnabás
'j
A fizikai valóság jelenlegi státusának - ahogyan azt Einstein közvetlenül ji';
a halála előtti utolsó megfogalmazása reprezentálja - tisztáznia kellene i'
jog- és valóságfelfogásunk szubtilis változását, nevezetesen azt a változást, ]',
amelyen a jogról és valóságról alkotott elgondolásaink a fizikai valóság ' (
fogalmai változásának hatására egyelőre még tudattalanul keresztül mennek j | A fizikai valóság fogalmának e mélyreható változása hatással van a társadalmi valóságról alkotott felfogásunkra is. Még ha megkésve és ' j
meglehetősen felületesen is, de rendszerint a társadalom- és a jogtudomány I,,
sem tehet mást, mint hogy alkalmazkodik a tudományban végbemenő . I
haladáshoz. | Horváth Barna [ •
' i
I . 11
Vissza