Előszó
Részlet a könyvből:
- Ha nincs szándékodban megházasodni, jobb, ha belőled is pap lesz, mondta nevetve Saracinesca Ippolito testvérbátyjának, Orsinónak.
- Miért? - kérdezte Orsino komolyan. -...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
- Ha nincs szándékodban megházasodni, jobb, ha belőled is pap lesz, mondta nevetve Saracinesca Ippolito testvérbátyjának, Orsinónak.
- Miért? - kérdezte Orsino komolyan. - Hisz ez épen olyan, mintha valakinek azt tanácsolnád, szúrassa ki a szemét mert bizonyos dolgot, melyről már sokat hallott beszélni, saját szemével még nem látott.
A fiatal pap ismét nevetett, fölvette szivarját, melyet a zongora szélére helyezett volt, néhányat szippantott belőle, azután két-három lágy, dallamos akkordot vert ki a billentyűkön.
Orsino kinyújtotta hosszú lábát, hátradőlt alacsony székében s a faragott mennyezet aranyos díszítésére bámult. Elégedetlen ember volt, amiért önváddal illette magát, főleg, mert tudta, hogy elégedetlenségének okát magamagában kell keresnie.
Két nagy tévedést követett el kora ifjúságában s bár egyiknek sem lett komolyabb következménye, nagyon hatottak amúgy is mélabús lelkére és kifejlesztették jellemének öröklött szilárdságát. Néhány év előtt, a római építkezési spekulációk idejében, be hagyta magát fonatni atyjának egy régi ellenségétől, Ugo del Fericetől, míg végre teljesen annak a hatalmába került, bár tulajdonkép nem is volt adósa neki.
Vissza