Értekezés az érzetekről

Szerző

Condillac

Szerkesztő

Bánóczi József

Alexander Bernát

Fordító

Jancsovics Ferenc

Budapest

'Condillac: Értekezés az érzetekről ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1913
Kötés típusa:	Könyvkötői papírkötés
Oldalszám:	264 oldal
Sorozatcím:	Filozófiai irók tára
Kötetszám:	26
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fordította, Condillac életrajzával, gondolkodása összefoglalásával és jegyzetekkel ellátta Jancsovics Ferenc. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Filozófiai Irók Tára Condillacnak az Érzetekről szóló értekezését adja közre ebben a kötetben. Ez a név és ez a könyvcím tapasztalásom szerint a magyar közönség jórésze előtt csaknem egészen... Tovább

Tartalom

A fordító előszava	7
Fontos figyelmeztetés az olvasónak	11
A munka célja	13
Azokról az érzetekről, amelyek magukban nem ítélnek a külső dolgokról
Első ismeretei az olyan embernek, aki a szaglás szervére van szorítkozva	18
A szaglás érzékére szorítkozó ember értelmének működéseiről stb.	19
A szaglás érzékére korlátozott embernek vágyairól stb.	35
A szaglás érzékére korlátozott embernek képzeteiről	37
A szaglásra korlátozott embernek alvásáról és álmairól	47
A szaglásra korlátozot embernek én-jéről, vagy személyiségéről	48
Az előző fejezeteknek folyományai	49
A hallás érzékére korlátozott emberről	51
Az egymással összekötött szaglásról és hallásról	55
Az izlés egymagában és a szaglással meg a hallással kapcsolatban	57
A látásra korlátozott emberről	59
A látás a szaglással, hallással és izléssel	69
A tapintásról, vagyis az egyetlen érzékről, amely egymagában külső tárgyakról itél
Mely legkisebb fokra lehet a tapintásra korlátozott embernek érzékét megszorítani	71
Ennek az érzésében a legkisebb fokig megszorított embernek nincs a kiterjedésről és a mozgásról képzete	71
Olyan érzetekről, amelyeket a tapintásnak tulajdonítunk	74
Előzetes elmélkedések annak a kérdésnek megoldásához: hogyan jutunk el érzeteinktől a testek megismeréséhez	75
Hogyan fedezi föl testét a tapintásra korlátozott ember és tudja meg, hogy van rajta kívül is valami	77
A tapintás érzékére korlátozott ember élvezetéről, fájdalmáról, szükségleteiről és vágyairól	82
Hogyan kezdi a tapintás érzékére korlátozott ember a tért fölfedezni	84
Milyen képzeteket szerezhet a tapintsá érzékére korlátozott ember?	88
Megjegyzések, amelyek hivatva vannak megkönnyíteni annak megértéség, amit a látásról fogunk mondani	101
A tapintásra korlátozott embernek pihenéséről, alvásáról és ébredéséről	104
A tapintás érzékére korlátozott embernek emlékezetéről, képzeletéről és álmairól	106
A tapintásnak legfőbb szervéről	110
Hogyan tanítja a tapintás a többi érzéket a külső dolgokról itélni
A tapintás a szaglással	113
A hallás, a szaglás és tapintás együtt	117
Hogyan tanulja meg a szem a tárgyaknak távolságát, helyzetét, alakját, nagyságát és mozgását látni	119
Miért hajlandó az ember a látásnak tulajdonítani olyan képzeteket, amelyeket tisztán csak a tapintásnak köszönhet stb.	137
Egy született vakról, kinek levették hályogját	140
Hogyan lehetne egy vakonszületettet, akinek leveszik hályogját, megfigyelni	145
Arról a képzetről, amelyet a tapintással egybekötött látás ad az időtartamról	146
Hogyan ad a tapintással egybekötött látás némi ismeretet az alvásnak tartalmáról és tanít meg különbséget tenni álom és ébrenlét állapota között	149
Az ismereteknek, elvonásoknak, és vágyaknak sorozata, mikor a tapintáshoz, halláshoz és szagláshoz hozzájárul a látás	150
A tapintással egybekötött izlésről	151
Általános megjegyzések az öt érzék egyesítésére vonatkozólag	153
Olyan egyedülálló embernek szükségleteiről, készségeiről és képzeteiről, aki valamennyi érzékével rendelkezik
Hogyan tanulja meg ez az ember szükségleteit válogatással kielégíteni	157
Egy magárahagyott embernek állapotáról és arról, hogy a balesetek, amelyeknek ki van téve, hogyan szolgálnak okulására	164
Azokról az itéletekről, amelyeket egy magára hagyott ember a dolgok jóságáról és szépségéről hozhat	168
Milyen itéleteket hozhat egy magára hagyott ember azokról a tárgyakról, amelyektől függ?	170
Azoknak az itéleteknek bizonytalanságáról, melyeket az érzékelhető tulajdonságok létezéséről hozunk	171
Elmélkedések azokról az elvont és általános képzetekről, amelyeket a minden társaságon kívül élő ember megszerezhet	173
Egy emberről, akit Litvánia erdőségeiben találtak	178
Az olyan emberről, aki emlékeznék rá, hogy egymásután kapta meg érzékeinek használtát	181
Befejezés	187
Jegyzetek	190
Condilac élete és művei	201
Condillac lélektana	219
Condillac logikája és metafizikája	226
Condillac mesterei és iskolája	236
Az 1777-iki kiadás változatai	251