Collegium Doctorum 2014.

Fülszöveg

...Sokat beszélünk ma interdiszciplinaritásról - de mi a helyzet azzal, amit belső interdiszciplinaritásnak kellene neveznünk, a teológiai fakultásokon vagy a Doktorok Kollégiumán belüli kapcsolatrendszerrel? Az egyes teológiai szakterületek művelői, akár egy aditt intézményen belül, keresik még az együttműködést más szakterületen dolgozó teológusokkal? Magyarországon azt tapasztalom, egyetemi munkámban, az MTA területi szervezetében és a Doktorok Kollégiumában is, hogy egy-egy kérdéskör kutatói sokkal nyitottabbak saját szakterületükhöz lazán kapcsolódó, nem teológus kollégáik kutatásai iránt, mint a legtermészetesebb partnerek, más teológiai diszciplínák művelői felé...
Hodossy-Takács Előd
Lectori salutem!
A negyvenesztendős Doktorok Kollégiuma ünnepi számmal köszönti az olvasókat idei periodikájával. Évfordulókat idézünk föl, hiszen a 475 éves Debreceni Református Kollégiumot méltatjuk, a 40 éves Doktorok Kollégiuma indulására tekintünk vissza és a jeles hebraistára,... Tovább

Fülszöveg

...Sokat beszélünk ma interdiszciplinaritásról - de mi a helyzet azzal, amit belső interdiszciplinaritásnak kellene neveznünk, a teológiai fakultásokon vagy a Doktorok Kollégiumán belüli kapcsolatrendszerrel? Az egyes teológiai szakterületek művelői, akár egy aditt intézményen belül, keresik még az együttműködést más szakterületen dolgozó teológusokkal? Magyarországon azt tapasztalom, egyetemi munkámban, az MTA területi szervezetében és a Doktorok Kollégiumában is, hogy egy-egy kérdéskör kutatói sokkal nyitottabbak saját szakterületükhöz lazán kapcsolódó, nem teológus kollégáik kutatásai iránt, mint a legtermészetesebb partnerek, más teológiai diszciplínák művelői felé...
Hodossy-Takács Előd
Lectori salutem!
A negyvenesztendős Doktorok Kollégiuma ünnepi számmal köszönti az olvasókat idei periodikájával. Évfordulókat idézünk föl, hiszen a 475 éves Debreceni Református Kollégiumot méltatjuk, a 40 éves Doktorok Kollégiuma indulására tekintünk vissza és a jeles hebraistára, Scheiber Sándorra emlékezünk. Ezen túlmenően azonban ez a kiadvány olyan sajátos hangsúlyokat kapott, amelyekről bátran mondhatjuk, hogy az egyház életének fontos elemeire világítanak rá. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy súlypontja az imádság, az elmondott és az énekelt imádság. Mindehhez kapcsolódva a bibliai teológiai, homiletikai, vallási néprajzi, pedagógiai vagy himnológiai írások ugyanúgy aiz egyház létének lényegére irányítják a figyelmet, mint az egyházi megújulást boncolgató tanulmány.
Érdeklődő olvasóink elé azzal a bizakodással bocsátjuk ezt az anyagot, hogy ebben az élő Igére figyelő és abból élő egyház életének sajátos vetületeit, s ezzel egyidejűleg a teológia és a rokon tudományok sajátos eredményeit ismerhetik meg, amelyek reménység szerint gazdagítják majd kiadványunk tanulmányozóit.
Ferencz Árpád Vissza