Caesar háborúi I-II.

Fülszöveg

Kr.e. 54-ben Julius Caesar szélvészként végigsöpör Gallián, és sorra megsemmisíti a "hosszú hajú" ország vad, harcias királyait., akik megpróbálják feltartóztatni. Róma nevében háborúzik és győz - nevét legenda övezi, ám odahaza Rómában az államférfiak nemhogy örülnének a harcok szerencsés kimenetelének: rettegnek tőle. Ki tudja, hol és mikor elégül ki a lángelméjű hadvezér féktelen becsvágya? Ezért titkos tárgyalásokon úgy döntenek: mindenáron - Caesar élete árán is - megakadályozzák, hogy a nagy ember visszatérjen a Városba és átvegye a hatalmat.
Amikor Caesar tudomást szerez cato és a senatus árulásáról, történelmi döntést hoz a Rubico folyó partján: kardját hálátlan hazája ellen fordítja. Lelkes, jól felfegyverzett, összeszokott hadserege élén átlépi tehát a Rubicót és megindul Róma ellen. De mielőtt elérné célját, meg kell mérkőznie egy félelmetes ellenséggel: Pompeius Magnusszal - aki nem képes felmérni Caesar nagyságát, és ez megpecsételi sorsát.
Gyötrelmes idők! Gyötrelmesek Caesarnak, aki miközben győzelmet győzelemre halmoz, személyes tragédiák sorát éli át, gyötrelmesek Pompeiusnak, aki kénytelen elfogadni az elfogadhatatlant: már nem ő Róma első embere, gyötrelmesek Brutusnak, aki reménytelenül szerelmes unokahúgába, Porciába, gyötrelmesek Cicerónak, aki szónokművészetét gyilkos események szolgálatába állítja, gyötrelmesek az egész római népnek, mely jövőjét Caesartól reméli-rettegi. Vissza