A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Clio bűvöletében

Magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel

Clio bűvöletében
Clio bűvöletében Clio bűvöletében
Szerző
Szerkesztő
Budapest
'Romsics Ignác: Clio bűvöletében ' összes példány
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 628 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-276-206-7
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval illusztrált. További szerzők a tartalomjegyzékben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar történetírás közel ezeréves múltra tekinthet vissza. A magyar ősgeszta vagy őskrónika - amely nem maradt fenn - a 11. század második felében, Anonymus Gesta Hungarorum című műve pedig a 12. és a 13. század fordulóján keletkezett. A múlt különböző fejleményeiről és aspektusairól azóta egyre többen és egyre szakszerűbben számoltak be könyvek, tanulmányok és nem utolsósorban forráskiadványok formájában.
Romsics Ignác új könyve e gazdag hagyomány utolsó, ún. szaktudományos fázisáról nyújt sokoldalú áttekintést. A különböző 19. és 20. századi irányzatok, iskolák és egyéni teljesítmények bemutatása mellett részletesen foglalkozik a történetírás intézményi hátterével, időről időre megújuló fórumaival és persze vitáival. A magyar történetírás fejlődésének háttereként a nemzetközi, elsősorban az európai történetírás főbb irányzatait, alkotóit és fontos műveit is tárgyalja.
A szerző elemzését hasznosan egészítik ki az 1867-es kiegyezés és az 1989-90-es rendszerváltás közötti... Tovább

Fülszöveg

A magyar történetírás közel ezeréves múltra tekinthet vissza. A magyar ősgeszta vagy őskrónika - amely nem maradt fenn - a 11. század második felében, Anonymus Gesta Hungarorum című műve pedig a 12. és a 13. század fordulóján keletkezett. A múlt különböző fejleményeiről és aspektusairól azóta egyre többen és egyre szakszerűbben számoltak be könyvek, tanulmányok és nem utolsósorban forráskiadványok formájában.
Romsics Ignác új könyve e gazdag hagyomány utolsó, ún. szaktudományos fázisáról nyújt sokoldalú áttekintést. A különböző 19. és 20. századi irányzatok, iskolák és egyéni teljesítmények bemutatása mellett részletesen foglalkozik a történetírás intézményi hátterével, időről időre megújuló fórumaival és persze vitáival. A magyar történetírás fejlődésének háttereként a nemzetközi, elsősorban az európai történetírás főbb irányzatait, alkotóit és fontos műveit is tárgyalja.
A szerző elemzését hasznosan egészítik ki az 1867-es kiegyezés és az 1989-90-es rendszerváltás közötti időszakban keletkezett legfontosabb történetírói programok, hitvallások, nyilatkozatok és beszámolók, valamint a 18. század vége óta élt legjelesebb és/vagy legbefolyásosabb magyar történészek lexikonszerű életrajzai.
A munka nemcsak a felsőfokú történelemoktatás szakirodalmi feltételeit javítja, hanem a magyar történetírás és történetpolitikai gondolkodás múltja iránt érdeklődő értelmiségiek figyelmére is méltán számíthat. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 11
I. BEVEZETÉS: A TUDOMÁNYOS TÖRTÉNETÍRÁS ALAPJAINAK
KIALAKULÁSA A 15-18. SZÁZADBAN 15
1. Európa: a reneszánsztól a felvilágosodásig 15
2. Magyarország: Thuróczytól Virág Benedekig 30
II. AZ EURÓPAI TÖRTÉNETÍRÁS A 19. SZÁZADBAN 46
1. A romantika 47
2. A historizmus 51
3. A pozitivizmus 58
4. A történelmi materializmus 63
5. A tudományos történetírás és kihívói 66
III. A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A 19. SZÁZADBAN 77
1. A reformkor 77
2. A neoabszolutizmus kora 91
3. A kiegyezéstől a századfordulóig 106
a) A történészek nemzedékei és a történetírás intézményei 106
b) Ideológiai és módszertani irányzatok 125
c) Millenniumi kiadványok 152
IV. AZ EURÓPAI TÖRTÉNETÍRÁS A 20. SZÁZADBAN 167
1. Általános tendenciák 167
2. Egyetemes történeti kézikönyvek és szintézisek 176
3. Ismeretelméleti irányzatok 186
4. A szellemtörténet és a német történetírás 198
5. A marxista és a marxizáló történetírás nyugati és keleti változatai 209
6. Az Annales 219
7. A posztmodern és az „új történetírás" 229
V. A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 245
1. Intézményi keretek, forráskiadás, személyi feltételek 245
2. A századelő irányzatai és vitái 260
3. A Horthy-korszak történetírása 284
a) Kézikönyvek és módszertanok 284
b) Szekfű, Hóman és a szellemtörténet 293
c) Domanovszky és a művelődéstörténet 316
d) Mályusz, Hajnal és Szabó: utak a társadalomtörténethez 322
e) Málnási és Baráth: a magyar történelem szélsőjobboldali olvasatai 337
f) Molnár, Révai és Mód: a magyar történelem marxista interpretációi 347
VI. A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 356
1. A történetírás gleichschaltolása az átmenet éveiben 356
2. A magyar történelem nemzeti kommunista
interpretációjának kanonizálása az 1950-es években 377
3. Liberalizálódás és reprofesszionalizálódás a Kádár-korszakban 397
a) Intézményi és ideológiai keretek 397
b) Korszakok és kutatások 422
c) Szintézisek: a „hat"-, a két-, a „tíz"- és a „négy"-kötetes magyar 457
VII. KITEKINTÉS: RENDSZERVÁLTÁS A TÖRTÉNETÍRÁSBAN 481
VIII. FELHASZNÁLT IRODALOM 491
FÜGGELÉK
PROGRAMOK, NYILATKOZATOK, BESZÁMOLÓK 1867-1984 507
1. Gróf Mikó Imre elnöki beszéde a Magyar Történelmi Társulat
1867. július 2-i választmányi ülésén 507
2. Horváth Mihály elnöki beszéde a Magyar Történelmi Társulat
Leleszen, 1871. szeptember 12-én tartott záróülésen [részlet] 510
3. Salamon Ferenc: A történelmi vizsgálatról (1873) [részletek] 513
4. Ipolyi Arnold A történelem s a magyar történeti szellem című
elnöki megnyitó előadása a Magyar Történelmi Társulat
1885. július 3-6-i budapesti kongresszusán [részletek] 518
5. Acsády Ignác: A magyar gazdaságtörténet feladatai
(1895) [részletek] 525
6. Marczali Henrik: Előszó a világtörténethez (1898) 529
7. Gróf Klebelsberg Kunó elnöki megnyitó beszéde a Magyar
Történelmi Társulat 1920. május 14-i közgyűlésén [részlet] 533
8. Hóman Bálint és Szekfű Gyula előszava a Magyar Történethez
(1929) [részlet] 536
9. Mályusz Elemér: A népiség története (1931) [részletek] 538
10. Domanovszky Sándor: Előszó a Magyar művelődéstörténethez
(1939) [részlet] 541
11. Hajnal István: Történelem és szociológia (1939) [részlet] 543
12. Andics Erzsébet elnöki székfoglaló előadása a Magyar
Történelmi Társulat 1949. március 27-i közgyűlésén [részletek] 544
13. Molnár Erik A magyar történetírás fejlődése az elmúlt évtizedben
című előadása a Magyar Tudományos Akadémia
1960. április 12-i közgyűlésén [részletek] 551
14. Pach Zsigmond Pál és Ránki György beszámolója
a Történettudományi Intézet 25 éves munkájáról
(1974) [részletek] 556
15. Kosáry Domokos: A magyar történettudomány teendői
és szervezeti kérdései (1984) [részlet] 562
KISLEXIKON 574
Andics Erzsébet 574 Domanovszky Sándor 576 Fejérpataky László 577 Fraknói Vilmos 579 Hajnal István 580 Hanák Péter 582 Hóman Bálint 583 Horváth Mihály 585 Katona István 586 Kosáry Domokos 587 Mályusz Elemér 589 Marczali Henrik 591 Molnár Erik 592 Pach Zsigmond Pál 594 Pray György 595 Ránki György 596 Szabó István 598 Szalay László 600 Szekfű Gyula 601 Szűcs Jenő 603 Thaly Kálmán 604
NÉVMUTATÓ 607

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem