Civilkönyv

Fülszöveg

„Politikailag csak az a beszéd a korrekt, ami nem kicsinyíti, szépíti, nem elsimogatja a bajt"
Szalonképesen fogalmazva: napjainkban nem a politikai korrekt, finom pengeváltások, elegáns riposztok, egymás véleményénektisztelete, a tolerancia jellemzi politikai küzdőtereink hangnemét, eszköztárát.
Lendvai Ildikó nem szorul bemutatásra. Civílkönyvében -amellett, hogy néhány csemegének számító írásában privát szférájába is betekintést enged -, az egykori közéleti szereplő, jelenleg civil közíró más oldalát mutatja meg. Szerzőnk szocialista politikusi pályafutását befejezve az elegáns parlamenti kiskosztümöt farmerre cserélte, és ezzel együtt más fegyvernemet is választott, hogy az általa képviselt értékeket új műfajban képviselje tovább. írásaiban a korábbi pályafutása során megszerzett összes tudását, politikai éleslátását, jól ismert debattőri tehetségét, problémaérzékenységét, szociális kérdések iránti elkötelezettségét, politikai bölcsességét „csatasorba állítja". Mindezek... Tovább

Fülszöveg

„Politikailag csak az a beszéd a korrekt, ami nem kicsinyíti, szépíti, nem elsimogatja a bajt"
Szalonképesen fogalmazva: napjainkban nem a politikai korrekt, finom pengeváltások, elegáns riposztok, egymás véleményénektisztelete, a tolerancia jellemzi politikai küzdőtereink hangnemét, eszköztárát.
Lendvai Ildikó nem szorul bemutatásra. Civílkönyvében -amellett, hogy néhány csemegének számító írásában privát szférájába is betekintést enged -, az egykori közéleti szereplő, jelenleg civil közíró más oldalát mutatja meg. Szerzőnk szocialista politikusi pályafutását befejezve az elegáns parlamenti kiskosztümöt farmerre cserélte, és ezzel együtt más fegyvernemet is választott, hogy az általa képviselt értékeket új műfajban képviselje tovább. írásaiban a korábbi pályafutása során megszerzett összes tudását, politikai éleslátását, jól ismert debattőri tehetségét, problémaérzékenységét, szociális kérdések iránti elkötelezettségét, politikai bölcsességét „csatasorba állítja". Mindezek segítségével arra vállalkozik, hogy vérbeli civilként rámutasson a hatalom sanda mesterkedéseire, vacak trükkjeire, arroganciájára, nemtelen manipulációira, a burjánzó korrupció ordító jeleire. Teszi mindezt a józan ész nevében és képviseletében, szellemesen, elegánsan, gyűlölet nélkül. Vitriolos humorral vagy maró gúnnyal, olykor finom iróniával, ugyanakkor jogos indulattal tart tükröt a torz valóság elé, miközben jól hallhatóan kimondja, hogy a király meztelen.
civil [lat ném] szoc
1. polgári, nem katonai; v. más fegyveres testülethez tartozó <személy, szervezet, tevékenység); 2. állampolgári, az egyenlőségen és az emberi jogokon alapuló; 3. nem hivatásos <személy, szervezet); 4. polgári személy; 5. polgári öltözet;
• ~ éief foglalkozástól, hivatástól, kötelezettségtől független,
hétköznapi, mindennapi élet;
• ~ szervezetek kulturális, segély-, művészeti és egyéb nem
politikai szervezetek;
civilisator a civilizáció terjesztője [a civilizáció - ahogy Sigmund Freud fogalmaz - akkor kezdődött, amikor egy dühös ember kövek helyett szavakkal kezdett el dobálózni];
civilis nyájas előzékeny, udvarias, emberséges, szíves;
civilis közhasznú, közérdekű, közösségi (szellem);
civilisatus művelt, kiművelt, kifinomult, pallérozott.
„Tréfáskedvű honfitársaink olykor használják a Civil a pályán! felkiáltást, de ők is tudják, hogy ez nem igaz, a civil szó nem az ördögtől való: saját hazájában senki sem lehet kívülálló, illetéktelen, nem odatartozó."
(Ismeretlen magyar civil a 21. századból) Vissza