Civilizáció

Fülszöveg

3 <
T3
Q
©
•O O LL
Niall Ferguson korunk ismert brit történésze, a Harvard Egyetem történészprofesszora, az oxfordi Jesus College vezető kutatója, illetve a stanfordi Hoover Intézet tudományos főmunkatársa. A világ száz - egyesek szerint húsz - legbefolyásosabb embere között tartják számon. Rendszeresen publikál a világ számos napilapjában és folyóiratában. Sokak által vitatott álláspontja szerint a történelemben nincsenek kitaposott ösvények, semmi nincs determinálva, nem a nagy erők formálják a jövőt, hanem az egyének cselekedetein múlik, hogy jobb vagy rosszabb világban fogunk-e élni. Könyveiből a megjelenéssel egy időben filmsorozatok készültek, melyeket Magyarországon is bemutattak.
Mi volt a nyugat-európai civilizációban az, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat „gyilkos alkalmazás"-ában keresendő: a verseny, a tudomány, a demokrácia, az orvostudomány, a fogyasztás és a munkaetika. Manapság... Tovább

Fülszöveg

3 <
T3
Q
©
•O O LL
Niall Ferguson korunk ismert brit történésze, a Harvard Egyetem történészprofesszora, az oxfordi Jesus College vezető kutatója, illetve a stanfordi Hoover Intézet tudományos főmunkatársa. A világ száz - egyesek szerint húsz - legbefolyásosabb embere között tartják számon. Rendszeresen publikál a világ számos napilapjában és folyóiratában. Sokak által vitatott álláspontja szerint a történelemben nincsenek kitaposott ösvények, semmi nincs determinálva, nem a nagy erők formálják a jövőt, hanem az egyének cselekedetein múlik, hogy jobb vagy rosszabb világban fogunk-e élni. Könyveiből a megjelenéssel egy időben filmsorozatok készültek, melyeket Magyarországon is bemutattak.
Mi volt a nyugat-európai civilizációban az, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat „gyilkos alkalmazás"-ában keresendő: a verseny, a tudomány, a demokrácia, az orvostudomány, a fogyasztás és a munkaetika. Manapság a kulcskérdés az, vajon elveszítette-e a Nyugat a monopóliumát ezeken a területeken. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk, figyelmeztet Ferguson. A Civilizáció című mű különleges világ körüli utazásra hívja olvasóit: a nankingi Nagy-csatornától az isztambuli Topkapi palotáig; az Andokban fekvő Machu Picchutól a namíbiai Shark-szigetig, Prága büszke tornyaitól Vencsou számos titkos templomáig. Vitorlásokról, hittérítőkről, földtulajdonosi okiratokról, oltásokról, farmernadrágról és kínai Bibliákról szól ez a történet.
.Lelkesedéssel és vitalitással megírt könyv kiváló teljesítmény."
,A nyugati eszmék káprázatos története."
,Metszően pontos. És sürgető. Ferguson, pénzügyi műveltségének teljes fegyverzetében, stílus-érzékéről is tanúbizonyságot tesz Végkövetkeztetése azt sugallja, hogy a legnagyobb fenyegetést nem Kína jelenti, hanem saját magunk -a tudatlanságból, ha nem éppen ostobaságból, eredő gyávaságunk, amellyel a múltunk felé fordulunk. Igaza van. De - ahogyan ö maga is megmutatja - mindez helyrehozható."
,A szerző - szemtelenséggel határos módon - hatszáz év eseményeinek bemutatására vállalkozik A tálalás friss és lenyűgöző Informatív és követhető történelemlecke." Vissza