Civil jövőkép

Átfogó nonprofit jogi reform koncepció/Kérdések és alternatívák

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Bullain Nilda: Civil jövőkép ' összes példány

Kiadó:	Ökotárs Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	63 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"Jelen tanulmány a mai magyar nonprofit jogi szabályozást vizsgálja, átfogóan és stratégiai jelleggel. Célja, hogy elméleti és gyakorlati áttekintést adjon a civil nonprofit szektor jogszabályi környezetéről; hogy felvesse a legfontosabbnak tartott kérdéseket és alternatívákat mutasson fel azok megválaszolására. A vizsgálat és a kérdésfeltevés szempontjai a következők voltak:
• a nemzetközi jogi normáknak való megfelelés,
• a magyar civil szervezetek létrehozásával és működésével kapcsolatos szabályozási problémák megválaszolása,
• a civil társadalom és a civil nonprofit szektor függetlenségének és fenntarthatóságának a biztosítása,
• valamint a nemzetközileg elfogadott gyakorlat, pozitív minták alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése.
Kiindulási pontokként az elvi alapokat és egy életerős, társadalmi támogatottsággal rendelkező, a társadalmi-gazdasági folyamatok alakításában aktívan részt vevő civil társadalom jövőképét határoztuk meg. A civil társadalmat mint felelős polgárok összességét definiáljuk, akik tudatosan szerveződnek saját és másokkal közös érdekeik érvényesítésére vagy mások megsegítésére.
E szerveződésnek leggyakrabban a civil nonprofit (vagy nemkormányzati) szervezetek: alapítványok, egyesületek adnak keretet, illetve a nem állami alapítású közhasznú társaságok. Ezeket összefoglalóan civil nonprofit szervezeteknek nevezzük, megkülönböztetendő őket a törvény vagy állami.szerv által létrehozott nonprofit szervezetektől, mint amilyenek a köztestületek és a közalapítványok.
A nemzetközi jogban kiemelt védelmet élvez az egyesülési és a szólásszabadság, ami a civil szervezetek létezésének alapja, és amelynek kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen a civil szervezetek léte. A szabadságjogok realizálása mellett azonban a modern demokráciákban a civil szervezetek a társadalmi-gazdasági fejlődés fontos szereplőivé váltak. Ennek megfelelően, a szabadságjogok védelmén és a civil szervezetek működési kereteinek biztosításán túl a jogi szabályozás kiterjed a szervezetek és az állam, valamint a magánszektor, a társadalom közötti viszonyok rendezésére is." Vissza

Tartalom

Vezetői összefoglaló 4
Bevezetés 8
I.Elvi alapok 12
1.1. Definíciók 12
1.2. Nemzetközi jogi háttér 13
1.3. Jogi szabályozás területei 14
II. Stratégiai összefoglaló 18
11.1. Jövőkép: a magyarországi civil társadalom 19
11.2. Összefoglaló helyzetelemzés: a magyarországi civil társadalom és jogi környezete 2004-ben 20
11.3. Stratégiai irányzatok: lépések a Civil jövőkép eléréséhez 21
III. Részletes helyzetelemzés és stratégiai szintű megoldások meghatározása 22
111.1. Az egyesülési szabadság kiteljesítése 22
111.2. A civil szféra „feltőkésítésének" ösztönzése, az alapítványi
szabályozás újragondolása 27
111.3. A civil szervezetek működésének megkönnyítése 33
111.4. A civil szervezetek és az állam viszonyának új alapokra
helyezése 36
111.5. A részvételi elvű demokrácia jogi kereteinek kiszélesítése 39
111.6. A közhasznúsági státusz célszerűbbé tétele 41
111.7. A civil szervezetek gazdasági forgalomban való részvételének erősítése 43
111.8. A civil szervezetek társadalmi támogatottságának ösztönzése 46
111.9. A civil szervezetek átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése 49
IV. Civilek a Civil Jövőképről 62
Vonatkozó főbb jogszabályok 64
Hivatalos dokumentumok, nemzetközi egyezmények 66
Bibliográfia 67
Függelék 60