Fülszöveg
Azok a rendtörténeti írások, amelyeket Kereszty Rókus most közread, a modern magyar ciszterci életnek emlékeit - és hőseit - idézik. Amint valaha a vadon termővé vált a ciszterciek jókedvű, imádságos munkája nyomán, úgy váltak iskoláikban művelt, értelmiségi életformára alkalmas férfivá azok a fiúk, akik előtt iskoláik ajtaját megnyitották. S hívő. keresztény férfivá is akkor, amikor Európában már egyre többen szembeállították egymással a hitet és a modern, természettudományos gondolkodást, a kereszténységet s a modern életet.
Kereszty Rókus nem szerzője, hanem szerkesztője ennek a könyvnek, s maga a könyv nem monográfia, hanem több és többféle önálló írásmű gyűjteménye, amelynek a témája közös. Némelyik közülük nagyobb lélegzetű, mint Brisits Frigyesé, aki a ciszterciek pesti növendéknevelő intézetéről írt gondos, alapos tanulmányt. Pálos Bernardin Rendtörténeti feljegyzései majd két tucatnyi jeles ciszterci tanár, tudós és iskolaszervező portréját kínálják elénk.
A gyűjtemény...
Tovább
Fülszöveg
Azok a rendtörténeti írások, amelyeket Kereszty Rókus most közread, a modern magyar ciszterci életnek emlékeit - és hőseit - idézik. Amint valaha a vadon termővé vált a ciszterciek jókedvű, imádságos munkája nyomán, úgy váltak iskoláikban művelt, értelmiségi életformára alkalmas férfivá azok a fiúk, akik előtt iskoláik ajtaját megnyitották. S hívő. keresztény férfivá is akkor, amikor Európában már egyre többen szembeállították egymással a hitet és a modern, természettudományos gondolkodást, a kereszténységet s a modern életet.
Kereszty Rókus nem szerzője, hanem szerkesztője ennek a könyvnek, s maga a könyv nem monográfia, hanem több és többféle önálló írásmű gyűjteménye, amelynek a témája közös. Némelyik közülük nagyobb lélegzetű, mint Brisits Frigyesé, aki a ciszterciek pesti növendéknevelő intézetéről írt gondos, alapos tanulmányt. Pálos Bernardin Rendtörténeti feljegyzései majd két tucatnyi jeles ciszterci tanár, tudós és iskolaszervező portréját kínálják elénk.
A gyűjtemény második fele, a Rendtörténeti tanulmányok portrékat, emlékező beszédeket, olyakor alkalmi írásokat tár elénk a „szétveretés" koráról. A rendi közösségükből - több esetben hazájukból is - kiűzött cisztercieknek életútját mutatja be. Sokszor vértanúságba vezető hűségüket, máskor az istenszolgálat új lehetőségeit kereső, kiküzdő leleményüket Megmutatja azt is. mennyire igyekeztek egymást segíteni akkor, amikor a hatalom mindent megtett azért, hogy egymástól elszakítsa-őket. Az olvasó különösen hálás azért, hogy ezek az emlékező írások tárgyilagosak, de meleg,, személyes hangúak. „Ki gépen szál fölébe, annak térkép e táj " Azzá válik majd a legérzékenyebb történetíró számára is. Itt az emlékezők személyes figyelme vezeti a tollat. Mégsem veszünk el a részletekben, kibontakozik belőlük egy lenyűgöző és felemelő kép: az imádságos, közös emlékezeté.
Ezeknek az írásoknak olvasása közben átlépjük a harmadik korszak küszöbét is. A tanulmánygyűjtemény nemcsak arról számolhat be, hogy elűzött magyar ciszterciek alkotó erejéből Dallasban új, fiatal és életképes hajtása támadt a rendnek, hanem arról is. hogy bár sok gond közt, de fiatal reménnyel idehaza is újraszerveződhetett a rend, átvehette a régi ciszterci iskolák vezetését, még gyarapodott is - női közösségekkel.
Letehetetlenül szép és érdekes ez a „mű". Nem egyszer könny szökik az olvasója szemébe. Úgy helyezzük el a könyvespolcunkon, hogy könnyen levehessük majd. újra meg újra. Úgy olvasunk majd belőle néhány már ismerős lapot, ahogyan Szent Bernát sétált a hatalmas fák alatt, s ahogy a zirci apátság parkjában meg-megállnak a ciszterciek.
Jelenits István
Vissza