Cirkusz
Védőborítós példány
Szerző
Budapest
Kiadó: | Franklin-Társulat Kiadása |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötés
|
Oldalszám: | 164
oldal
|
Sorozatcím: | Új magyar regények |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
19 cm x 12 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Franklin-Társulat nyomdája nyomása.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
"Az óra tizenegyet ütött.
A szoba elejében kecskelábú asztal állt, mellette pulpitus. Az asztalon egy halom akta hevert. Az aktahegy tetején egy légy ült.
Az óra ütésére a...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Az óra tizenegyet ütött.
A szoba elejében kecskelábú asztal állt, mellette pulpitus. Az asztalon egy halom akta hevert. Az aktahegy tetején egy légy ült.
Az óra ütésére a légy fölemelte bal hátsó lábát, kecsesen megvakarta a szárnya alját és fürkészőn körülnézett. Innét, a magaslatról pompásan kilátott a poros utcára. Szemközt három posztókabátos, fényescsizmás atyafi támogatta a kerítést. A srügönydróton fecskék egyensúlyoztak. Odébb, üres kordé elébe fogva, két lomha ökör kérődzött; fényesen csurgott a nyáluk. Veszettül sütött a nap.
Bent a szobában elhalt az óraütés. Csak az inga unott kattogása hallatszott.
A légy kinyujtózott kissé. Sima csillámló felületet pillantott meg kilátója aljában. Egy pillanatra heves vágy fogta el, hogy lesétáljon és végigkorcsolyázzék rajta. Aztán csak billentett egyet a szárnyával és visszasüppedt álmatag mozdulatlanságába. A meleg lassan elbódította; egy ideig még gyönyörködött benne, hogyan húz vastag, forgó kévékben az ablak felé a por; majd kellemes ernyedtség hatalmasodott el tagjaiban; lába berogyott, csápja lelankadt; szenderegni kezdett.
Ebben a pillanatban hátul, a szoba sarkában az állványok mögött, viharszerű fújtatás támadt, s nyomban utána egyre erősödő, süket csattanásban végződő zizegés, surrogás, mint amikor papírkötegek esnek szét s zuhannak földre."
Vissza
Fülszöveg
Az író, aki tavaly megjelent Fák és gyümölcsök című regényére Baumgarten-díjat kapott, új könyvében előző műveitől eltérő és a magyar irodalomban meglehetősen ritka, humoros hangot üt meg. A történet, amelynek hőse egy vidéki város irattárának két furcsa alakja, egy vándorcirkusz, egy szamár meg egy légy, egy vidéki magyar városban játszik. Az író mintegy fordított nagyító üvegen át veszi szemügyre alakjait, szinte kifordítja őket, s a mulatságos fejezetek egész sorozatában mutatja meg furcsaságaikat, szokásaik gépiességét. Eljárása erősen hasonlít arra, amelyet a rajzos trükkfilmek alkalmaznak. A szemléletnek ez a módja egyik meglepő újdonsága regényének. Tréfák és ötletek során azonban módját ejti az író annak is, hogy szatírát kerekítsen, tollhegyre véve az irodalmi és szellemi élet egész mechanizmusát, stílusparódiákban csúfolva ki a nagy műfajokat és azokat az írókat, akikről ma legtöbbet beszélnek. Ám e könyvnek mélyebb értelme is van, s amikor utolsó lapjain a csodák világába...
Tovább
Fülszöveg
Az író, aki tavaly megjelent Fák és gyümölcsök című regényére Baumgarten-díjat kapott, új könyvében előző műveitől eltérő és a magyar irodalomban meglehetősen ritka, humoros hangot üt meg. A történet, amelynek hőse egy vidéki város irattárának két furcsa alakja, egy vándorcirkusz, egy szamár meg egy légy, egy vidéki magyar városban játszik. Az író mintegy fordított nagyító üvegen át veszi szemügyre alakjait, szinte kifordítja őket, s a mulatságos fejezetek egész sorozatában mutatja meg furcsaságaikat, szokásaik gépiességét. Eljárása erősen hasonlít arra, amelyet a rajzos trükkfilmek alkalmaznak. A szemléletnek ez a módja egyik meglepő újdonsága regényének. Tréfák és ötletek során azonban módját ejti az író annak is, hogy szatírát kerekítsen, tollhegyre véve az irodalmi és szellemi élet egész mechanizmusát, stílusparódiákban csúfolva ki a nagy műfajokat és azokat az írókat, akikről ma legtöbbet beszélnek. Ám e könyvnek mélyebb értelme is van, s amikor utolsó lapjain a csodák világába emelkedik, elárulja, hogy kalandjaiban is, tréfáiban is, a költőről, a költészetről és az örök emberi érzelmek drámájáról szól.
Vissza