Cirill és Metód példáját követve...

Előszó

Részlet a könyv 7. oldaláról:
"Bagi Ibolya: Dokumentum vagy fikció? (Megjegyzések B. Pilnyak A kiolthatatlan hold története c. elbeszéléséhez)
Ismert történelmi személyiségekről "szépirodalmat" írni - igencsak kockázatos vállalkozás. A tények erőszakosan tolakodnak a költői képzelet teremtette világba, a történetírás által rögzített események, pontos dátumok és körülmények megfellebbezhetetlen magabiztossággal szegülnek ellen az írói fantázia alkotta törékeny képnek. Igazsággal kérkedik a valóság, védekezni kényszerül a fikció. A történelmi hitelesség azonban nem kizárólag a tények ellenőrizhetőségéből, a valós eseményeknek való megfeleltethetőségből fakad. Hiszen aligha van olyan műszer, amely a kor levegőjét, atmoszférájának telítettségét érzékenyebben tudná mérni, mint az események sodrásában meglódult vagy éppen az álló idő mozdulatlanságába dermedt alkotó fantázia.
A kora tanújaként élő író művészi világa a tények mellett és fölött vagy éppen ellenükre születik, s lesz a mindenkori lét letagadhatatlanul jelenvaló része, csakúgy, mint a dokumentumokkal hitelesített történelmi realitás. E világ hősei öntörvényű életet élnek, születésük és haláluk alkotójuk teremtő géniuszának, világépítő szándékainak, szellemi és egzisztenciális meghatározottságából fakadó létértelmezésének függvénye. Sorsuk olyan "emberi sors", melynek hitelességét nem az élettények dokumentálhatósága, hanem a bennük (és általuk) megfogalmazott léttapasztalat érvényessége igazolja.
Nincs ez másként akkor sem, ha az író hőseiben olyan ismert történelmi személyiséget mintáz, kinek életútját történeti források, módszeresen kidolgozott tanulmányok, enciklopédiák szigorúan ellenőrzött adatai híven rögzítik. Mert legyen bár "kísérteties a hasonlósága" valamely jeles személyiséggel, az irodalmi hős mindig is "más" életet él, sorsát író-demiurgosza pecsételi meg, s halálában is vele szövetséges." Vissza