Cinq-Mars összeesküvése

Előszó

Cinq-Mars nem dátum, hanem személy. Jelen esetben nem március ötödike, hanem Henri d'Effiat márki, aki a Cinq-Mars nevet egy családi birtok után „örökölte". E név - egyben - regénycíme is ifjúkorom egyik bálványának, Alfred de Vignynek, aki a francia romantika legjelesebb költői közé tartozott. Rajongásom tárgya volt, akárcsak André Chénier (mert - szerintem - Chénier is inkább romantikus volt már, nem pedig klasszicista), valamint Byron, Lamartine, Heine, Puskin, Victor Hugó és Lermontov. Úgy látszik, a romantika lantosai hatottak legjobban viharzó érzelemvilágú, ifjonti lelkemre. Elsősorban lírájuk érintett meg, de a prózájukért is lelkesedtem: Puskin és Hugó elbeszéléseit, regényeit úgy faltam, mint osztálytársaim a filléres ponyvákat, leginkább a Nick Carter-történeteket. Vigny prózai alkotásait nem ismertem akkor még, csupán néhány költői művét. A farkas halálát betéve tudtam, pedig korántsem kurta költemény...
Lecsaptam minden antológiára, amelyben írásaival találkozhattam. így például arra a zsebbe férő válogatásra is, amely Somlyó György szerkesztésében Francia költők antológiája címmel (a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában) jelent meg 1958-ban. A könyv végén rövid ismertetések voltak a gyűjteményben szereplő költőkről. És mit olvasok Vignyről? Többek között ezt: „Szent vágyak dalnoka, isteni, szűzi hattyú - írta róla Sainte-Beuve. A legutóbbi években nagy feltűnést keltő, új, irodalomtörténeti kutatás szerint viszont ez a szűzi hattyú sajnálatosan gyanús viszonyban állott III. Napóleon titkosrendőrségével". Egy világ omlott össze bennem. Bizony, nem tudtam megemészteni egyhamar a dolgot. Aztán nemsokára francia földön találtam magam, ösztöndíjasként. Vissza

Fülszöveg

A Cinq-Mars összeesküvése 1826-ban íródott, s benne a félmúlt egyik hírhedt összeesküvésének történetét dolgozza fel korabeli dokumentumok segítéségével. Cinq-Mars fiatalon került XIII. Lajos udvarába. Az erőtlen uralkodó képtelen irányítani az országot, s a hatalom Richelieu bíboros kezébe csúszik át. Az ország lázong, a főurak elégedetlenkednek, s így Cinq-Mars, akit képességei, becsvágya és szerelme valami nagy elérésére sarkallnak, akarva-akaratlanul lesz vezetője a bíboros uralma ellen szerveződő összeesküvésnek.
Vigny vérbeli romantikus: a regény kalandok, izzó szenvedélyek, meglepetések, cselszövények és újabb kalandok szüntelen áradása. Barátság, szerelem, becsvágy, féltékenység és gyűlölet mozgatja hőseit. De a felfokozott érzelmek s indulatok mögött a józan ész, a hideg számítás és az érdekek is alakítják az eseményeket; és Vigny ezt is tudja. A főhősök összetett jellemét olyan pontosan állítja elénk, ahogy majd csak a nagy romantikusok "gyermekei", a realisták láttatják hőseiket. Nemcsak a kalandokat kedvelő olvasó fogja tehát élvezni a regényt, hanem az is, akit érdekel a korabeli francia udvar, a legendás szörnyek és hősök valódi arca. Vissza