Cinkváros

Előszó

Részlet:
KÉP KIVILÁGOSODIK (feliratok előtt)
Külső. Quintero kisudvara. Félközel. Nappal.
Rozzant fásszín előtt, háttal a felvevőgépnek, fát vág egy asszony. Válla meggörnyed nehéz munkájában s a néző szinte érzi, mennyire fáradt. Egy öt" év körüli kislány aprófát szedeget körülötte. Erre a képre kerül az első felirat. Zenei aláfestés. Mexikói dallam, gitáron.
Külső. Quintero kisudvara — Montázs. Nappal.
Az egymást követő feliratok alatt az asszony fát hord egy nyitott tűzhelyhez, s mert várandós, kettős terhe alatt nehezen tántorog. A kislány kosárban viszi utána a gyútóst Az asszony fát tesz a tűzre, a tűzhelyen mosófazék, Az asszony a fazék fölé hajol és mos — a kislány kerekre nyílt szemmel figyeli Az asszony kicsavarja a ruhát, felteregeti a szárítókötélre, a kislány ott buzgólkodik körülötte . . .
Külső. Quintero kisudvara. Félközel. Nappal.
Eltűnik az utolsó felirat is, az asszony még mindig tereget. Most látjuk az arcát. Robot és gond szántott rajta barázdát, szépségét a nyomor már-már elhervasztotta. Sötét szeme könnytől és virrasztástól fátyolos. Szorosra zárt ajka mozdulatlan, mégis halljuk vádló, panaszos, szívhez szóló hangját.
Az asszony hangja. Hogy kezdjem el? Hol fogjak hozzá? Ez a történet végtelen. Nem kezdődött, csak folytatódott, s tovább hogy lesz, hogy mondjam el?
Félközel.
Az asszony tereget. A ruhák lengnek a szélben. Vissza