Előszó
Részlet a könyvből:
Kárbaveszett fáradság.
Ismertem egyszer egy kis leányt...
Talán te is ismerted, te is, meg te is... De nem úgy, mint én.
Ha behúnyom a szememet, most is látom.
Ime......
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Kárbaveszett fáradság.
Ismertem egyszer egy kis leányt...
Talán te is ismerted, te is, meg te is... De nem úgy, mint én.
Ha behúnyom a szememet, most is látom.
Ime...
Szép? Nem, azt nem lehet mondani. De nem is csúnya. A szeme fekete, a haja szőke, az arca piros, az orrocskája - az bizony fitos.
Néha olyan vidám és jókedvű, hogy nem fér a bőrébe. Néha bánatos és szomorú, tele világfájdalommal, mint egy macska, akinek az orrára koppintottak. szokott duzzogni és heveskedni, de tud jó és nagylelkű lenni. Szeret tanulni, tele van ambicióval és lelkesedéssel, buzgalommal, aztán néha, csupa buzgóságból olyan ügyetlenségeket és csacsiságokat követ el, hogy még ő maga is megbámulja.
Szóval egy olyan kis leány, akivel mindig történik valami.
Igaz, azt elfelejtettem mondani, hogy egy kicsit hiú is volt.
Már amennyire kis leányok hiúk tudnak lenni.
Cilikének hívták.
Istenem, milyen szerencsétlen volt a neve miatt!...
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal