Előszó
Az UNESCO Közgyűlés 1989-ben elfogadott ajánlása a tagországok kiemelt feladataként jelöli meg a hagyományos kultúrával foglalkozó intézmények és szervezetek együttműködését a hagyományos kultúra megismerésének, elterjesztésének és védelmének terén.
A közép- és kelet-európai térség sajátossága, hogy több állam területén élnek a vlach/lovari, kelderasi stb., román/beás, magyar/kárpáti, szlovák/servika, török/charochane és német/szinti cigány csoportok.
A több országban élő cigány csoportok hagyományainak kutatása éppen ezért csak a térség kutatóinak közös összefogásával képzelhető el. Azonban a térség szakemberei számára a nemzetközi együttműködés szervezeti keretei eddig - az egyre sürgetőbb igények ellenére sem alakultak ki.
A térség kutatóinak összehangolt, közös munkája minőségi változást eredményezhet az egyes cigány csoportok nyelvének, kultúrájának megismerése és megismertetése során.
Célunk egy olyan konferenciával egybekötött tapasztalatcsere-látogatás szervezése volt, amely a térség cigány kutatásainak összegzését célozza az alábbi területeken:
• A cigány néprajzi és nyelvjárási kutatások kutatástörténeti áttekintése
• A cigány folklór és tárgyi anyag gyűjtésének, archiválásának helyzete
• A különböző cigány csoportok hagyományai megőrzésének lehetőségei és megismertetésük módjai (folklór-együttesek, népművészet, iskolai oktatás, anyanyelvi irodalom, nyelvoktatás stb.)
A II. világháborút követően a térség szocialista országaiban az etnikai homogenizálásra való törekvés volt a jellemző, a cigányságot legfeljebb, mint szociálisan hátrányos helyzetű csoportot tartották számon. A cigányság történetének, nyelvjárásainak, hagyományainak kutatásával így nem foglalkoztak az adott tudományágak, több évtizedes lemaradást kell napjainkban ezen a területen bepótolni.
Az 1990-es évektől megindult az a folyamat, amely a térség cigány csoportjaira vonatkozó ismeretek összegyűjtését, feldolgozását lehetővé teszi. Brnoban cigány múzeum jött létre, Lengyelországban, Bulgáriában, Ukrajnában és Magyarországon az országos múzeumi hálózaton belül adtak helyet cigány gyűjteményeknek. Szerbiában a kutatások szervezése érdekében már 1977-ben akadémiai bizottság alakult, a többi országban is egyre több kutatóhely, főiskolai-, egyetemi tanszék foglalkozik a cigányság kulturális hagyományaival.
Napjainkra időszerűvé vált a térségben folyó kutatások koordinálása a párhuzamosságok elkerülése érdekében. A térség országaiban követelmény a kisebbségek kultúrájának, történelmének megismertetése az állami oktatás keretében. Mindenütt probléma viszont az alapkutatások hiánya, és ebből következően nem megfelelő színvonalú, sok esetben előítéleteket közvetítő oktatási anyagok közreadása.
Vissza