Cicerónak Verres ellen irt De Signis című beszéde

Előszó

Szükségesnek tartjuk, hogy e munkánkban követett eljárásunkról röviden számot adjunk. A figyelmes olvasó előtt mindenesetre fel fog tűnni, hogy tárgyi jegyzeteinket egy kissé terjedelmesebben szövegeztük. Ennek magyarázatát kell adnunk.
Igen örvendetes dolog, hogy tanításunk mostani terve a VII. osztályban Cicero «De signis» című beszédét ajánlja olvasásra. Ugyanis, ha tanítványainkkal az antik műveltséget legalább nagy vonásaiban meg akarjuk ismertetni, nem szabad annak egyik legfontosabb részéről, a művészetekről, sem megfeledkeznünk. Erre a célra pedig a római irodalomban Cicero eme beszédénél alig találhatunk alkalmasabb és kellemesebb olvasmányt, mely a művészek neveit és műveit emlegetvén, folyton-folyvást alkalmas bepillantásokat enged nekünk az antik szellemi élet eme mezejére. Míg a görögpótlót tanulóknak a VIII. osztályban alkalmat adunk arra, hogy az antik művészet legnevezetesebb emlékeivel megismerkedjenek, addig a többiek jóformán csak e beszéd kapcsán hallhatnak valamit az antik művészetről. Cicerónak ezen beszédét tehát, mely Sicilia görög lakosságának a művészethez, műkincseihez való ragaszkodását oly eleven színekkel festi, főleg ezen szempontból kellett tárgyalnunk. Ez az oka annak is, hogy egy-egy alkalmas helyen némi kitérést is engedünk meg magunknak. Ezeket a hosszabb jegyzeteket azonban csak olvasásra szántuk.
Ugy a tárgyi, mint a nyelvi magyarázatokat minden elkülönítés nélkül a gyakorlati célt tartva szem előtt abban a rendben adtuk, amint a szöveg megkívánja. Vissza