Ramszesz I.

Előszó

"Ramszesz, a győzedelmes, a Nap-Király, az Igazság őre": e szavakkal jellemzi II. Ramszesz fáraót az őt mélységesen tisztelő Jean-Francois Champollion, aki a hieroglifákat megfejtve kitárta előttünk Egyiptom kapuját.
Ramszesz neve valóban túlélte az évszázadokat és legyőzte az időt; benne testesül meg a fáraókori Egyiptomnak, a keleti civilizációk szellemi szülőjének hatalma és nagysága. Krisztus előtt 1279-től 1212-ig ült a trónján; hatvanhét éven át tartó uralkodása idején hazája dicsőségének s bölcsességének teljében ragyogott.
Egyiptom földjén az utazó lépten-nyomon Ramszesz művével találkozik, számtalan építmény őrzi az emlékét, melyeket vagy maga építtetett, vagy helyreállíttatott mestereivel. Mindenki hallott a két Abu Szimbel-i templomról, melyeket a királyi pár: a megistenült Ramszesz és hitvese, Nofertari tiszteletére emeltek; s eszünkbe jutott a karnaki templom hatalmas oszlopcsarnoka vagy a luxori templom ülő helyzetében ábrázolt, mosolygó kolosszusa is.
Ramszesz nem egy, hanem megszámlálhatatlanul sok regény hőse; élete valóságos hősköltemény, amely akkor veszi kezdetét, amikor apja, a szintén hatalmas uralkodó, Széti, hozzálát, hogy felkészítse fiát a fáraói hivatásra, s ott fejeződik be, ahol az ezernyi megpróbáltatással teli élet véget ér. Öt kötetből álló regényfolyamot szentelek Ramszesznek, melyek darabjai negyedévenként jelennek majd meg, hogy felidézzék e fáraó rendkívüli sorsát, amelyben oly felejthetetlen személyek osztoztak, amilyen Széti volt és hitvese, Tuja, a csodás Nofertari, a szép Iszet, Homérosz, a költő, a kígyóbűvölő Szétau, a zsidó Mózes és még sokan mások, akik újraélednek e lapokon.
Ramszesz múmiája fennmaradt. A dicső aggastyán arcvonásai erőt sugároznak. A kairói múzeumban a múmiák termének látogatói úgy érzik, a fáraó bármikor felébredhet álmából. A regény varázslata ismét felruházhatja Ramszeszt mindazzal, amitől a fizikai halál megfosztotta. A képzeletnek és az egyiptológia tudományának hála, osztozhatunk aggodalmában és reménységében, átélhetjük kudarcait és sikereit, találkozhatunk az asszonyokkal, akiket szeretett, szenvedhetünk az árulásoktól és örvendhetünk a múlhatatlan barátságokon, melyekben része volt, együtt harcolhatunk vele a gonosz erői ellen és kereshetjük a fényt, melyből minden születik, s amelybe minden megtér.
A nagy Ramszesz... Micsoda útitársa lehet egy regényírónak! A vad bikával folytatott első küzdelme s a Nyugat akácfájának enyhet adó árnya közt ível egy hatalmas fáraó élete; sorsa és Egyiptom sorsa egy volt: az uralkodóé és az országé, melyet szeretnek az istenek. Egyiptom a víz és a nap földje, ahol a becsület, az igazság és a szépség nem puszta szó, hanem a mindennapokban megtestesülő fogalom. Ezen a földön a túlvilági s az e világi összekapcsolódott, az élet föltámadhatott a halálból, a láthatatlan jelenléte kézzelfogható volt; az élet szeretete és az örökkévalóság utáni vágy megnyitotta a szíveket és boldoggá tette az embereket.
Ramszesz Egyiptoma volt ez a föld. Vissza

Fülszöveg

A fény fia
Mélységes mély a múltnak kútja, kimeríthetetlen az emberi emlékezetnek tárházat. Van hát hová alászállania, van honnan merítenie Christian Jacqnak, a mai francia irodalom egyik legsikeresebb bestseller szerzőjének, a történelmi kalandregények talán legnépszerűbb művelőjének.
Jacq szinte valamennyi regényében az ókori Egyiptom oly sok író képzeletét megihlető mesés-misztikus világát támasztja fel. Monumentális Ramszesz-pentalógiájában az Újbirodalom harmadik fáraójának, II. Ramszesznek a korába kalauzolja az olvasót, annak az uralkodónak az élettörténetével ismertet meg, akinek kemény küzdelmek árán sikerült újra naggyá tennie egyiptomot, visszaadnia e csodás birodalom hajdani fényét-dicsőségét.
Ám a sorozat első kötetében Ramszesz még csak tizennégy éves ifjú, akinek testét és lelkét próbáló tettekkel kell bizonyítania apja, Széti, Egyiptom nagyhatalmú ura előtt, hogy alkalmas, mindenkinél - főleg ravasz, számító, képmutató fivérénél - alkalmasabb az "emberfölötti feladatra", Hórusz isten földi megtestesítőjének, a fáraó posztjának betöltésére. az ifjú herceg apja kívánságára megküzd a vad bikával, részt vesz a legádázabb külső ellenség, a hettiták elleni harcban, a núbiai lázadás leverésében, hajózik a Níluson, vadászik a sivatagban, dolgozik írnokként, aranybányászként, halászként, jár a szentélyek, templomok legrejtettebb termeiben, saját szemével látja a luxori, karnaki építkezéseket, saját kezűleg faragja köveit. S közben ezer veszély leselkedik rá, ezer csapdát kell elkerülnie e hol kalandregénybe illően izgalmas és fordulatos, hol misztikusan sejtelmes és hátborzongató, hol kristályosan tiszta és andalítóan érzelmes, a szó klasszikus értelmében vett nagyregényben. Vissza