Fülszöveg
1. kötet
A világszerte rendkívül népszerű francia Christian Jacq új regénytrilógiája - a magyarul is megjelent és nagy sikert aratott Ramszesz-pentalógiához hasonlóan - az ókori Egyiptom virágkorában, a leghatalmasabb fáraónak, II. Ramszesznek, a fény fiának uralkodása idején játszódik.
Ám az író ezúttal nem a történelmi személyek, már-már mitikus hősök, félistenek sorából választja főhősét, hanem a közönséges halandók, egyszerű, mindennapi emberek közül. Paszer szerény vidéki bíró az egyik déli tartomány szegényes kis falujában, ám becsületessége, hozzáértése, bátorsága szülőfaluja határain túl is ismertté teszi a nevét. Így egy napon felettesei az északi nagyvárosba, Memphiszbe rendelik, ahol hamarosan még nagyobb hírnévre tesz szert, mert sorra összetűzésbe kerül a hatalmasokkal, a törvényes rend megsértőivel, kijátszóival. Paszer mindennél jobban tiszteli Máát törvényeit, őt nem lehet megvesztegetni, lekenyerezni, fenyegetéssel vagy hízelkedéssel rábírni olyasmire, ami...
Tovább
Fülszöveg
1. kötet
A világszerte rendkívül népszerű francia Christian Jacq új regénytrilógiája - a magyarul is megjelent és nagy sikert aratott Ramszesz-pentalógiához hasonlóan - az ókori Egyiptom virágkorában, a leghatalmasabb fáraónak, II. Ramszesznek, a fény fiának uralkodása idején játszódik.
Ám az író ezúttal nem a történelmi személyek, már-már mitikus hősök, félistenek sorából választja főhősét, hanem a közönséges halandók, egyszerű, mindennapi emberek közül. Paszer szerény vidéki bíró az egyik déli tartomány szegényes kis falujában, ám becsületessége, hozzáértése, bátorsága szülőfaluja határain túl is ismertté teszi a nevét. Így egy napon felettesei az északi nagyvárosba, Memphiszbe rendelik, ahol hamarosan még nagyobb hírnévre tesz szert, mert sorra összetűzésbe kerül a hatalmasokkal, a törvényes rend megsértőivel, kijátszóival. Paszer mindennél jobban tiszteli Máát törvényeit, őt nem lehet megvesztegetni, lekenyerezni, fenyegetéssel vagy hízelkedéssel rábírni olyasmire, ami ellenkezik lelkiismeretével - és az igazsággal. Egy ízben nem hajlandó aláírni egy hivatalos áthelyezési iratot, amelynek tanúsága szerint a gizai piramis őrségének a parancsnokát minden indoklás nélkül átirányítják a dokkokba. Paszer elhatározza, hogy utánajár a gyanús ügynek. Ám mindenütt falakba ütközik. Mintha az igazság kiderítése senkinek sem volna érdeke. A lehetséges tanúk sorra tűnnek el, nyomuk vész vagy meggyilkolják őket, mielőtt még Paszer bármelyiküket kikérdezhetné. Egy "árnyékfaló", azaz orgyilkos jár az ifjú bíró előtt. Paszer csak gyermekkori jó barátjára, a kalandvágyó és szerelmes természetű Szutira, és kedvesére, a csodaszép Noferetre, a nagy tehetségű fiatal orvosnőre számíthat. A fiatal bíróban egyre érlelődik a gyanú, hogy egy borzalmas bűntény, kiterjedt összeesküvés nyomára bukkant, amelynek célpontja talán maga a fáraó.
Vajon egy vidéki, tapasztalatlan, ifjú bíró győztesen kerülhet-e ki ebből az egyenlőtlen küzdelemből? Vajon sikerül-e megállítania a sötétség erőit, amelyek Egyiptom vesztét akarják? Ezekre a kérdésekre kaphatjuk meg a választ Egyiptom szerelmesének, Christian Jacqnak a művéből, ebből a hallatlanul izgalmas, váratlan fordulatokban, kalandokban bővelkedő ókori krimiből és alapos, sokrétű ismeretek alapján megírt színes történelmi regényből, amelyet még két kötet követ majd, A sivatag törvénye és A vezír igazsága.
2. kötet
Az egyiptomi bíró című regénytrilógia második kötetében nyomon követhetjük Paszer bíró sorsát, aki nem hagy fel az igazság kiderítésével, hiába ítélték el egy olyan bűntettért, amelyet ne ő követett el, miután leleplezett egy II. Ramszesz elleni összeesküvést.
Az "árnyékfaló", a könyörtelen orgyilkos céltáblája most már Paszer bíró, és a gonosz erők - gyilkosságok, megvesztegetések, emberrablás, fenyegetések, koholt vádak révén - egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a fáraó uralmának megdöntéséhez, Egyiptom elveszejtéséhez.
De a hatalomra, gazdagságra sóvárgó összeesküvők nem számoltak Paszer ifjú felesége, a tehetséges orvosnő, Noferet szerelmével, seb barátja, a forrófejű, kalandorszívű Szuti bátorságával, akik kiszabadítják a fegyenctelep poklából a bírót, hogy kideríthesse, kik ölték meg a nagy szfinx díszőrségét alkotó veteránokat és kik rabolták el a piramisból az istenek testamentumát, azt a szent iratot, amely bizonyítja, hogy a fáraó jogosan uralkodik.
Christian Jacq regényíró, egyiptológus lendületes cselekményű, remek ókori krimijében szinte minket is bevon a házaspár harcába a rossz és az igazságtalanság ellen, miközben bemutatja az ókori Egyiptom mindennapjainak számtalan részletét, az igazságszolgáltatás működését, az orvostudomány ismereteit és gyakorlatát.
"...mert nagy a Törvény és örök" - intenek a régiek, a Máát törvényeit tisztelők -, s hogy beteljesül-e az ígéret, a következő részből, A vezír igazságá-ból kiderül.
3. kötet
A meggyilkolt piramis és A sivatag törvénye című művek után, íme, Az egyiptomi bíró regénytrilógiájának utolsó kötete, melyben folytatódik a küzdelem a Nagy Ramszesz uralmát megdönteni akaró összeesküvők és Paszer vezír között, majd elérkezik a végső összecsapás pillanata...
Ám még mindig nem sejthetjük, ki rejtőzik a titokzatos "árnyékfaló" szellemalakjában, sem azt, vajon ki lehet Branir, a bölcs tanító gyilkosa, s hogy kik kaparintották meg és hol lelhetnénk fel a fáraó jogos uralkodását bizonyító szent iratok, az istenek testamentumát.
A Máát törvénye ellen lázadók, a mohó Bel-Tran és a képmutató Szilkisz bűnösök az uralkodó személye elleni összeesküvésben, gyilkosságban és árulásban, de rangjuknak és vagyonuknak köszönhetően érinthetetlenek. Legfőképpen azonban a mindvégig árnyékban meglapuló, minden gyanú felett álló "hitványt" nehéz leleplezni, az összeesküvés lelkét, kinek lényét átitatja a titkos méreg, a sóvár hatalomvágy, nem tisztel embert, törvényt, isteneket - egyetlen vágya űzi-hajtja: uralomra törni bármi áron, vesszen bár Egyiptom, a Fény Birodalma.
Velük szemben most már csupán Paszer és társa, Noferet állnak, akik megvívják kilátástalannak tűnő harcukat, s mi, Olvasók, csak reménykedhetünk, hogy talán a végső pillanatban fény derül az igazságra.
Vissza