Nagyszülők ábécéje

Fülszöveg

Valamikor a nagyszülők egy fedél alatt éltek az utódaikkal, ma már csak látogatóba járnak hozzájuk. Már nem olyan meghitt a kapcsolat. Ebből új gondok adódnak az egymás közti viszonyokban. Christa Meves, aki már az unokákkal való bánásmódban is járatos, ebben a zsebkönyvben arra mutat rá, mennyire fontos a gyermekek lelki fejlődése szempontjából a nagyszülőkkel kialakított szoros kapcsolat. Ezt még térbeli távolság esetéén is ápolni lehet. Persze, az is megtörténhet, hogy az ember a tapasztalatával és a gondoskodásával akaratlanul is kiskorúsítja családtagjait, s óhatatlanul keresztülhúzz a a szülők nevelési szándékait. Tipikus nagyszülői hiba például a beavatkozás, a békítés vagy az apai és anyagi ági nagyszülők közötti vetélkedés. Természetesen a meny vagy vő elutasítása is konfliktusokat idézhet elő. Christa Meves sok tanácsot ad arra, hogyan lehet elkerülni a családi béke ilyen jellegű veszélyeztetését.
Feszülten figyelte unokájának alig hallható lélegzését, és minden lépéssel szilárdabbá vált benne a felismerés, hogy végtelen egységet alkot a környezetével. Most már nem kellett találgatnia, pontosan tudta, hogy életútjának felfelé ívelő, majdnem befejezett körpályáját a következő, az unokája fogja befejezni. A kis Pjotr Vasziljevics magára fogja venni a teher ráeső részét, és folytatja az előre meghatározott üdvözítő utat.
pjotr Vasziljevics előtt felragyogott a kelő nap, és egészen a horizontig bearanyozta az utcát. Unokájával a karjaiban lépkedett. Lépkedett, és fölsejlett előtte a jövő. Fölsejlett, és ő hitt benne.

Vlagyimir Makszimov Vissza