Bevezető. Írta: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 1 |
A világegyetem nagyszerűsége | |
Utazás a fénysugárúton | |
A csillagászat legújabb eredményei | |
A fizikai földrajz vizsgálódásainak tere | |
A fizikai földrajz fejlődésének rövid vázlata és újabb iránya | |
A levegő. Írta: Cholnoky Jenő | 13 |
Dráma a légben | 15 |
A levegő hőmérsékletének változásai függőleges irányban | |
Stabilis, neutrális és labilis egyensúlyi állapot | |
Felfelé szálló légáramlások keletkezése | |
Kolumbusz-felhők | |
A telítés hőmérséklete | |
Zivatar keletkezése és lefolyása | |
A levegő nedvessége és a csapadék | 32 |
A csapadék minősége | 34 |
A harmat, dér, zuzmara, köd, felhők, eső, jégeső és hó | |
A légköri elektromosság, a villám és mennydörgés | 41 |
A napsugár | 46 |
A Nap felszínének hőmérséklete | |
A napsugár minden mozgásnak és életnek az oka a Földön | |
A sugárzás elmélete | |
A Földre jutó meleg mennyisége | |
A hőmérséklet napi és évi ingadozása | |
Kontinentális és óceáni klíma | |
Hegyi klíma | |
A májusi fagyok | |
A meleg eloszlása a Föld felszínén | 60 |
A sugárzás különböző hatóképessége | |
A Föld égövei | |
A sarkvidékek klímája | |
Éjféli nap | |
A mérsékelt égöv | |
A Föld keringése a Nap körül | |
Izotermák | |
A hőmérséklet eloszlásainak anomáliái | |
A levegő mozgásai | 71 |
A légáramlások, cirkulációk részei | |
Cirkulációk keletkezése a hőmérséklet egyenlőtlenségei folytán | |
A legegyszerűbb barométer | |
A tengerparti szél | |
A monzún szélrendszere | |
A Föld forgásának módosító hatása | |
A területtartás elve | |
A Föld felszínéhez való súrlódás | |
A hegyek hatása a szelekre | |
A főn | |
A bóra | |
A nemere | |
A kossava | |
A nagy földi cirkuláció | 85 |
A szélcsendek öve | |
A passzát szelek | |
A sivatag-róna | |
A mérsékelt égövek nyugati légáramlásai | |
A monzán-rendszer | 90 |
A téli és nyári monzún | |
A monzún kitörése Indiában | |
Mandsuria klímája | |
A monzún Európában | |
Eurázia összefüggő klímája | |
A Medárdus-napi időváltozás | |
A levegő örvénylései | 98 |
Ciklón és anticiklón | |
Az időjárás változatossága | |
Időprognózis | |
A forgó szelek és lokális szelek | 105 |
A forró égövi ciklón | |
A tajfun | |
A Mauritius-orkán | |
Tornadó | |
Sirokkó | |
Számum | |
Chamzin | |
Harmattán | |
Leveche | |
Burán | |
Blizzard | |
Norther | |
Pampero | |
Egy porszem utazása | 113 |
A tájkép színei | 117 |
Az ég kék színe | |
A levegő magassága | |
Az alkonypirkadás | |
A felhők színei | |
Sugárkévék a lenyugvó Nap körül | |
A tavak színei | |
A sugártörés | |
Légtükrözés | |
Fata morgana | |
Hold- és Nap-udvarok | |
Szivárvány | |
Ködképek | |
A néma égiháború | 140 |
Az aurora borealis | |
A sarkfények helye | |
A sarkfények alakja | |
A sarkfény összefüggése a mágnestű irányának ingadozásával és a napfoltokkal | |
Az óceán. Írta: Cholnoky Jenő | 147 |
Az óceánok fenekén | 149 |
A világosság és nyomás az abisszikus mélységekben | |
A mélységek élete | |
A mélységek kutatása | |
A tenger fenekén képződő lerakodások | |
A hipszografikus vonal | |
Az óceánok és kontinensek eloszlása és a köztük levő lényeges különbségek | |
Óceánia kivételes helyzete | |
Az óceánok felszínén | 162 |
A tengerek vizének sótartalma és sűrűsége | |
A tengervíz tisztasága és színe | |
A tengervíz hőmérséklete | |
A tengervíz nagy cirkulációja a sarkvidékek és a forró égöv között | |
A melléktengerek és beltengerek hőmérséklete | |
A tenger befagyása | |
Jégmezők, torlódott jég, jéghegy | |
Az árapály vagy tengerjárás | 176 |
A Föld és Hold közös forgástengelye | |
Az árkeltő erők | |
A tengerjárás egyenlőtlenségei | |
A kotidal-vonalak vagy izoachiák | |
Az özönár vagy mascaret | |
A Hang-cson öböl özönárja | |
A hullámzás | 189 |
A hullámzó víz mozgása | |
Hullámvonal keletkezése | |
Hulámverés | |
Hullámverés a homokos partokon és a meredek partokon | |
Kapilláris hullámok | |
Hullámzás folytán keletkezett áramlások | |
Vihardagályok | |
A német partok pusztulása | |
Tengeráramlások | 203 |
A tengeráramlások megállapítása | |
A tengeráramlás és a szél összefüggése | |
Az áramlások részletes leírása | |
A partalakulások | 208 |
A szárazföldek tagozottsága | |
Konkordans, diskordans és neutrális partok | |
Pusztuló és épülő partok | |
Sziklaszigetek alakja | |
Ábrázió | |
Homokképződmények a partokon | |
Nehrung, lido, turzás, haff, laguna, berek | |
Limán | |
Korall-építmények | |
Barrier-szirtek és atollok | |
Növények a partokon | |
Mangrove | |
A szárazföld. Írta: Cholnoky Jenő | 227 |
A Föld felszínének domborzata | 229 |
A Föld alakja | |
Geoid | |
A hegyek ábrázolásmódja | |
Vonalkázás | |
Szintvonalak | |
A domborzat jellege | |
Hegyláb, hegyoldal, hegytető | |
A lejtők különféle alakja | |
Nyereg, hágó, csúcs, orom | |
Hosszanti és keresztvölgyek | |
Medencék | |
Kanyónvölgyek | |
Alföldek, táblás síkságok | |
Depressziók | |
A hegyek keletkezése | 246 |
A geotermikus mélységfokozat | |
Mélyfúrások | |
A Föld szférái | |
Feszültségek a Föld szilárd kérgében | |
Gyűrődések | |
Vetődések | |
Hegyek keletkezése | |
Eurázia | |
Konkordancia, diskordancia, tranzgresszió | |
A kristályos kőzetek tájképei | |
A mészkő- és homokkőhegyek tájképei | |
Lánchegység | |
Rögöshegység | |
A vulkánosság | 264 |
A vulkánok földrajzi eloszlása | |
A vulkáni kitörés rendes folyama | |
Hamu, tufa, bombák | |
A lávák nemei | |
Az explóziószerű kitörések | |
A Krakatos | |
A Bandaisan | |
A Mont Pelé | |
Magyarország kialudt vulkánjai | |
Vulkánikus utóhatások | |
Oszlopos elválás, krátertavak | |
A hegyek pusztulása | 285 |
Az esőcsepp munkája | |
Földpirámisok | |
A patak munkája | |
A mészkő pusztulása | |
Kar-mezők | |
Földcsuszamlások | |
Az ó-budai hegycsuszamlás | |
Az elmi hegyomlás | |
Mállás | |
A gránit elmállása | |
A szél hatása | |
Defláció | |
A víz körútja. Írta: Cholnoky Jenő | 305 |
Az esőzések eloszlása | 307 |
Az esőzés eloszlása a Föld felszínén | |
A vízrendszer | |
A vízgyűjtő | |
Különböző vízgyűjtő területek | |
Vízválasztók, vízválasztó csomópontok | |
A vízválasztó hátrálása a csapadék egyenetlen eloszlása miatt | |
A dél-amerikai Andok vízválasztója | |
Az erdélyi medence szoros-völgyei | |
A Sebes-Kőrös völgye | |
A víz a Föld alatt | 319 |
Barlangok | |
Dolinák | |
Poljek | |
Barlangok fejlődése és pusztulása | |
A cseppkőképződmények | |
Szakadékvölgyek | |
Tordai hasadék | |
Révi szakadékvölgy | |
A St. Canziani barlangok | |
Az aklunai Kazán-szoros | |
Jégbarlangok | |
A dobsinai jégbarlang | |
Havasok, jégárak és jégtakarók | 332 |
Hóhatár | |
A hóhatár lejtése | |
Lavinák | |
A hó megkeményedése | |
Firn | |
Regeláció | |
Jégárak | |
A jégárak vagy gleccserek földrajzi eloszlása | |
A Mer de Glace | |
Jégárak osztályozása | |
Repedések a glecser felületén | |
Glecser-malmok | |
Morénák, jégár-asztalok | |
A luzerni glecser-kert | |
Glecserek hosszának változása | |
Jégtakarók (inland-ice) | |
Jégtakarók hatása | |
Fjordok | |
Fjordos tavak | |
Karcolt és koptatott sziklák | |
Roches moutonnées | |
Glaciális törmelék | |
Glaciális tavak | |
Tengerszemek | |
Cirkusz-völgyek | |
A források | 356 |
A talajvíz | |
Freatikus vizek | |
Artézi vizek | |
Források keletkezése | |
Ásványos források, meleg források | |
A Tetarata | |
Csehországi melegforrások | |
Gejzirok | |
Tihanyi gejzir-kráterek | |
Gejzirok elmélete | |
Széndioxidos források | |
Rank-herlányi és buziási szökőkút | |
A folyók | 369 |
A folyó jelleme | |
Meder, esés, vízjárás | |
Az esések különféleségei | |
Felső, középső és alsó szakasz | |
Vízesések, zuhatagok, sellők, kaszkádok | |
Viktória-vízesés a Zambezin | |
Az Amazonas mellékfolyóinak vízesései | |
Niagara | |
Aldunai vízesések | |
A meder alakja | |
Kisvíz-meder és árvíz-meder | |
Vízmennyiség | |
Sebességmérés | |
A sebességek a folyó keresztmetszetében | |
Vízjárás | |
A hordalék osztályozása | |
Fekete folyók | |
Zátonyok és szétágazások | |
Kanyargások | |
Parti dünék | |
Mederváltozások | |
Morotvák | |
Terraszok, völgyalakulások | |
Lóczy-féle törvény | |
Kanyón-völgyek | |
A Coloradó kanyónjai | |
Egyéb kanyónok | |
Szakadékvölgyek | |
A folyók szabályozása | 403 |
A felső szakasz szabályozása | |
Völgyzáró gátak | |
A középső szakasz szabályozása | |
Párhuzamos művek, sarkantyúk, partbiztosítások | |
Zárógátak | |
Átmetszések | |
Árvízmeder szabályozása | |
Tiszai gátak | |
Vásárhelyi Pál és Palaeocapa | |
Helytelen szabályodzások | |
Po, Hoang-ho | |
A Jang-ce-Kiang szabályozása | |
Nilus szabályozása | |
A folyó lerakodásai és torkolatai | 415 |
Törmelékkúp | |
Törmeléklejtő | |
Az Alföldet szegélyező törmelék-kúpok | |
A khínai Alföldre jövő törmelékkúpok | |
A Hoang-ho törmelékkúpja | |
Delták és tölcsértorkolatok | |
Ezeknek geográfiai eloszlása | |
Elsüllyedt folyóvölgyek | |
Az Amazonas torkolata | |
A delták nemei | |
A legnevezetesebb delták | |
A tavak | 426 |
A tavak osztályozása | |
Tektonikus eredetű tavak | |
Kimélyített medencék | |
Duzzasztott tavak | |
Lefolyástalan tavak | |
Sós tavak | |
Szikes tavak | |
A tavak hőmérséklete | |
Szökkenő réteg | |
A szovátai Illyés-tó | |
Szabályos ingadozások | |
A Léman-tó ingásai | |
A Balaton szabályos ingadozásai | |
Eltűnt tavak | |
Szinlők | |
Mocsarak, lápok, ingoványok | |
Tájképek. Írta Cholnoky Jenő | 445 |
A sivatag | 447 |
Kilátás a Cheopsz pirámis tetejéről | |
A Szahara eredete | |
A tengerfenék-elmélet tarthatatlansága | |
A futóhomok | |
Oázisok | |
Vádik keletkezése | |
Takir talajok keletkezése | |
A szél munkája | |
Számum és hoang-fung | |
A hőmérséklet ingadozásának hatása | |
Kősivatag, serrir, hammada, homoksivatag, agyagsivatag | |
Almásy a hammadákról | |
Homokbuckák alakja | |
Barkhan, garmada, düné | |
Sivatagi képződmények | |
Han-hai | |
A pusztától az erdőig | 472 |
A tájképek minősége a csapadék szerint változik | |
Steppék, puszták, pampák | |
Lösz | |
Lösz képződése | |
Konkréciók | |
Lösz-szakadékok | |
Lösz-lakások | |
Szavannák, prérik, llanok | |
A magyar Alföld szavanna | |
Laterit | |
Kelet-afrikai szavannák | |
Galéria-erdők | |
Őserdők | |
Mérsékelt-égövi lombos erdők | |
A tundrákon | 486 |
A fenyőerdők | |
Utazás Szibíria fenyvesei közt | |
A fák határa | |
A tundrák | |
A fagyott talaj | |
A föld kihülése | |
Csillagászat. Írta Kövesligethy Radó | 491 |
Bevezető | |
Gömbi csillagászat | |
Helymeghatározás az égen és a Földön | |
Az ég koordinátarendszere és annak utánzatai, a csillagászati műszerek | |
A Nap látszó évi mozgása | |
A Hold mozgása és a kalendárium | |
A Hold távolsága és mérete | |
Bolygórendszerünk | |
A bolygók földkörüli, látszó mozgása. Ptolemaeos | |
Bolygók mozgása a Nap körül | |
A copernieusi rendszer folyományai | |
A bolygómozgás törvényei. Kepler | |
Az általános tömegvonzás. Newton | |
A Föld alakja és nagysága | |
A bolygórendszer topográfiája | |
A Nap | |
A belső kis bolygók: Merkur, Vénusz, Föld, Hold, Mars, Aszteroidák | |
A külső nagy bolygók: Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus | |
Üstökösök és hullócsillagok | |
Az állócsillagok | |
Csillag-katalógusok: a csillagok fénye és színe | |
Az állócsillagok fizikai alkotása | |
Fényváltozó csillagok | |
Ikercsillagok | |
Csillaghalmazok és ködfoltok | |
A csillagok saját mozgása | |
Csillagrendszerünk és kialakulása | |
Függelék | |
Fontosabb műszerek, táblázatok, adatok . Összeállította: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 593 |
Betűrendes név- és tárgymutató | 633 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
Kumuluszfelhők léghajóból tekintve | 20 |
Jégszemek | 38 |
Tájkép a tiroli hegyekben, főn-szél idején. Színes műmelléklet | 82 |
Bóra a dalmát hegyek lejtőin. Színes műmelléklet | 84 |
A Jupiter bolygó felszíne 1889-ben | 88 |
Víztölcsérek Afrika nyugati partjai mellett 1884-ben | 108 |
Sziropkkó a dalmát partokon. Színes műmelléklet | 110 |
Chamzin szél a Nílus alsó völgyében. Színes műmelléklet | 110 |
Számum a Líbiai sivatagon. Színes műmelléklet | 112 |
A forró leveche szél közeledik. Színes műmelléklet | 112 |
Alkonypirkadás a Krakatoa 1883. évi kitörése után. Színes műmelléklet | 120 |
A Balaton színei csendes alkonyatkor a balaton-füredi hegyekről tekintve. Színes műmelléklet | 124 |
Légtükrözés a sivatagban. Színes műmelléklet | 134 |
Szivárvány a Yellowstone tó felett Észak-Amerikában. Színes műmelléklet | 136 |
Sugárzó fényívalakú sarkfény. Színes műmelléklet | 142 |
Drapériás sarkfény Bossekop (Finnmarken) felett 1839. januárius 21-én | 144 |
Az óceánok mélységei. Színes műmelléklet | 158 |
A tenger démonjai | 166 |
Úszó jégjegy a Déli-Jegestengerben | 174 |
A déli sarkvidéki tenger jellemző jéghegyei. Színes műmelléklet | 174 |
Forróégövi óceán. Színes műmelléklet | 202 |
Az Urszuf-öböl Krim félszigetén | 236 |
A Vajolett-tornyok a déltiroli dolomitok Rosengarten-csoportjában | 258 |
A Vesuvio lávája ráömlik a művelt földekre | 270 |
A Krakatoa vulkán 1883. évi kitörése után fennmaradt szigetrész | 276 |
St.-Pierre város Martinique szigetén a Mont Pelé 1902. május 8-i kitörése előtt | 278 |
A Fingal-barlang Staffa szigetén, apály idején | 284 |
Glecser-patak a Glärnisch lábánál | 286 |
Stalaktitok az aggteleki cseppkőbarlangban | 324 |
Hógerinc az Alpokban | 334 |
Nagy tavaszi hógörgeteg útja és végew Engadinban, a Scaletta-hágón | 336 |
A Burgyula-glecser vidéke a Kaukázusban | 340 |
Az Unter-Aar glecser felülről tekintve | 344 |
Jégár-asztal a Mont-Blancon | 344 |
Legömbölyített és koptatott sziklák | 344 |
Jégár-malom a luzerni glecser-kertben | 344 |
A Sorfjord (Déli fjord), a Hardangerfjord egyik része, Norvégiában | 348 |
Travertino-terraszok a Rotomahana tó partján New-Sceland szigetén | 360 |
Gejzír az északamerikai Yellowstone-parkban | 364 |
A Nyílus sellői a második vízesés táján | 374 |
Zuhatag az őserdőben | 376 |
A Nevada vízesés a Yosémita völgyben (Kalifornia) | 376 |
A Niagara Horse-Shoe (Patkó) vízesése | 378 |
A Niagara vízesés | 378 |
A Colorado kanyónjának részlete | 396 |
A Colorado folyó Grand-kanyónja | 398 |
Oldaltorony a Coloradó Grand-kanyónjában | 398 |
A Märjelen-tó az Aletsch-glecser szélén | 426 |
Ptolomaeus világrendszere. Színes műmelléklet | 494 |
Az ég egy részletének távcsövi képe a Hattyu csillagképéből | 500 |
A potsdami asztrofizikai csillagvizsgáló nagy ikertávcsöve | 502 |
Nap- és holdfogyatkozás létrejötte | 514 |
Gyűrűs napfogyatkozás. Színes műmelléklet | 514 |
A Nap felszínének képe. Színes műmelléklet | 538 |
Égi testek spektrumai. Színes műmelléklet | 542 |
Állatövi fény. Színes műmelléklet | 544 |
Holdrészlet fényképe az északamerikai Lick-csillagvizsgáló felvétele nyomán | 548 |
A hold fényképe első negyedkor | 550 |
Közönséges holdkráter, amint ezt egy holdbeli lakos látná | 550 |
A Hold felszínének egy része a holdbeli appenninekkel | 550 |
Holdrészlet fényképe a párizsi csillagvizsgálóból | 552 |
A holdsarló északi része az első negyed előtt | 552 |
A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból I. Színes műmelléklet | 558 |
A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból II. Színes műmelléklet | 558 |
A donati-féle üstökös fejében 1858 szeptember 30. és október 2-a között észlelt változások | 560 |
Különféle lelőhelyekről való meteorkövek | 566 |
A ,madridi meteorhullás 1896 februárius 10-én | 566 |
A csillagos ég déli része a Déli Kereszttel. Színes műmelléklet | 574 |
Az Orion csillagképének nagy ködfoltja | 586 |
Csillaghalmaz a Centaurus csillagképében | 586 |
Örvényalakú köd a Vadászebek csillagképében | 588 |
A Tejút egy részlete "Szobieszki pajzsa" csillagképében | 590 |