| Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott félbőr kötés |
| Oldalszám: | 644 oldal |
| Sorozatcím: | A Műveltség Könyvtára |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 379 fekete-fehér szövegképpel, 74 műmelléklettel és egy forgatható csillagtérképpel illusztrálva. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. |
| Bevezető. Írta: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 1 |
| A világegyetem nagyszerűsége | |
| Utazás a fénysugárúton | |
| A csillagászat legújabb eredményei | |
| A fizikai földrajz vizsgálódásainak tere | |
| A fizikai földrajz fejlődésének rövid vázlata és újabb iránya | |
| A levegő. Írta: Cholnoky Jenő | 13 |
| Dráma a légben | 15 |
| A levegő hőmérsékletének változásai függőleges irányban | |
| Stabilis, neutrális és labilis egyensúlyi állapot | |
| Felfelé szálló légáramlások keletkezése | |
| Kolumbusz-felhők | |
| A telítés hőmérséklete | |
| Zivatar keletkezése és lefolyása | |
| A levegő nedvessége és a csapadék | 32 |
| A csapadék minősége | 34 |
| A harmat, dér, zuzmara, köd, felhők, eső, jégeső és hó | |
| A légköri elektromosság, a villám és mennydörgés | 41 |
| A napsugár | 46 |
| A Nap felszínének hőmérséklete | |
| A napsugár minden mozgásnak és életnek az oka a Földön | |
| A sugárzás elmélete | |
| A Földre jutó meleg mennyisége | |
| A hőmérséklet napi és évi ingadozása | |
| Kontinentális és óceáni klíma | |
| Hegyi klíma | |
| A májusi fagyok | |
| A meleg eloszlása a Föld felszínén | 60 |
| A sugárzás különböző hatóképessége | |
| A Föld égövei | |
| A sarkvidékek klímája | |
| Éjféli nap | |
| A mérsékelt égöv | |
| A Föld keringése a Nap körül | |
| Izotermák | |
| A hőmérséklet eloszlásainak anomáliái | |
| A levegő mozgásai | 71 |
| A légáramlások, cirkulációk részei | |
| Cirkulációk keletkezése a hőmérséklet egyenlőtlenségei folytán | |
| A legegyszerűbb barométer | |
| A tengerparti szél | |
| A monzún szélrendszere | |
| A Föld forgásának módosító hatása | |
| A területtartás elve | |
| A Föld felszínéhez való súrlódás | |
| A hegyek hatása a szelekre | |
| A főn | |
| A bóra | |
| A nemere | |
| A kossava | |
| A nagy földi cirkuláció | 85 |
| A szélcsendek öve | |
| A passzát szelek | |
| A sivatag-róna | |
| A mérsékelt égövek nyugati légáramlásai | |
| A monzán-rendszer | 90 |
| A téli és nyári monzún | |
| A monzún kitörése Indiában | |
| Mandsuria klímája | |
| A monzún Európában | |
| Eurázia összefüggő klímája | |
| A Medárdus-napi időváltozás | |
| A levegő örvénylései | 98 |
| Ciklón és anticiklón | |
| Az időjárás változatossága | |
| Időprognózis | |
| A forgó szelek és lokális szelek | 105 |
| A forró égövi ciklón | |
| A tajfun | |
| A Mauritius-orkán | |
| Tornadó | |
| Sirokkó | |
| Számum | |
| Chamzin | |
| Harmattán | |
| Leveche | |
| Burán | |
| Blizzard | |
| Norther | |
| Pampero | |
| Egy porszem utazása | 113 |
| A tájkép színei | 117 |
| Az ég kék színe | |
| A levegő magassága | |
| Az alkonypirkadás | |
| A felhők színei | |
| Sugárkévék a lenyugvó Nap körül | |
| A tavak színei | |
| A sugártörés | |
| Légtükrözés | |
| Fata morgana | |
| Hold- és Nap-udvarok | |
| Szivárvány | |
| Ködképek | |
| A néma égiháború | 140 |
| Az aurora borealis | |
| A sarkfények helye | |
| A sarkfények alakja | |
| A sarkfény összefüggése a mágnestű irányának ingadozásával és a napfoltokkal | |
| Az óceán. Írta: Cholnoky Jenő | 147 |
| Az óceánok fenekén | 149 |
| A világosság és nyomás az abisszikus mélységekben | |
| A mélységek élete | |
| A mélységek kutatása | |
| A tenger fenekén képződő lerakodások | |
| A hipszografikus vonal | |
| Az óceánok és kontinensek eloszlása és a köztük levő lényeges különbségek | |
| Óceánia kivételes helyzete | |
| Az óceánok felszínén | 162 |
| A tengerek vizének sótartalma és sűrűsége | |
| A tengervíz tisztasága és színe | |
| A tengervíz hőmérséklete | |
| A tengervíz nagy cirkulációja a sarkvidékek és a forró égöv között | |
| A melléktengerek és beltengerek hőmérséklete | |
| A tenger befagyása | |
| Jégmezők, torlódott jég, jéghegy | |
| Az árapály vagy tengerjárás | 176 |
| A Föld és Hold közös forgástengelye | |
| Az árkeltő erők | |
| A tengerjárás egyenlőtlenségei | |
| A kotidal-vonalak vagy izoachiák | |
| Az özönár vagy mascaret | |
| A Hang-cson öböl özönárja | |
| A hullámzás | 189 |
| A hullámzó víz mozgása | |
| Hullámvonal keletkezése | |
| Hulámverés | |
| Hullámverés a homokos partokon és a meredek partokon | |
| Kapilláris hullámok | |
| Hullámzás folytán keletkezett áramlások | |
| Vihardagályok | |
| A német partok pusztulása | |
| Tengeráramlások | 203 |
| A tengeráramlások megállapítása | |
| A tengeráramlás és a szél összefüggése | |
| Az áramlások részletes leírása | |
| A partalakulások | 208 |
| A szárazföldek tagozottsága | |
| Konkordans, diskordans és neutrális partok | |
| Pusztuló és épülő partok | |
| Sziklaszigetek alakja | |
| Ábrázió | |
| Homokképződmények a partokon | |
| Nehrung, lido, turzás, haff, laguna, berek | |
| Limán | |
| Korall-építmények | |
| Barrier-szirtek és atollok | |
| Növények a partokon | |
| Mangrove | |
| A szárazföld. Írta: Cholnoky Jenő | 227 |
| A Föld felszínének domborzata | 229 |
| A Föld alakja | |
| Geoid | |
| A hegyek ábrázolásmódja | |
| Vonalkázás | |
| Szintvonalak | |
| A domborzat jellege | |
| Hegyláb, hegyoldal, hegytető | |
| A lejtők különféle alakja | |
| Nyereg, hágó, csúcs, orom | |
| Hosszanti és keresztvölgyek | |
| Medencék | |
| Kanyónvölgyek | |
| Alföldek, táblás síkságok | |
| Depressziók | |
| A hegyek keletkezése | 246 |
| A geotermikus mélységfokozat | |
| Mélyfúrások | |
| A Föld szférái | |
| Feszültségek a Föld szilárd kérgében | |
| Gyűrődések | |
| Vetődések | |
| Hegyek keletkezése | |
| Eurázia | |
| Konkordancia, diskordancia, tranzgresszió | |
| A kristályos kőzetek tájképei | |
| A mészkő- és homokkőhegyek tájképei | |
| Lánchegység | |
| Rögöshegység | |
| A vulkánosság | 264 |
| A vulkánok földrajzi eloszlása | |
| A vulkáni kitörés rendes folyama | |
| Hamu, tufa, bombák | |
| A lávák nemei | |
| Az explóziószerű kitörések | |
| A Krakatos | |
| A Bandaisan | |
| A Mont Pelé | |
| Magyarország kialudt vulkánjai | |
| Vulkánikus utóhatások | |
| Oszlopos elválás, krátertavak | |
| A hegyek pusztulása | 285 |
| Az esőcsepp munkája | |
| Földpirámisok | |
| A patak munkája | |
| A mészkő pusztulása | |
| Kar-mezők | |
| Földcsuszamlások | |
| Az ó-budai hegycsuszamlás | |
| Az elmi hegyomlás | |
| Mállás | |
| A gránit elmállása | |
| A szél hatása | |
| Defláció | |
| A víz körútja. Írta: Cholnoky Jenő | 305 |
| Az esőzések eloszlása | 307 |
| Az esőzés eloszlása a Föld felszínén | |
| A vízrendszer | |
| A vízgyűjtő | |
| Különböző vízgyűjtő területek | |
| Vízválasztók, vízválasztó csomópontok | |
| A vízválasztó hátrálása a csapadék egyenetlen eloszlása miatt | |
| A dél-amerikai Andok vízválasztója | |
| Az erdélyi medence szoros-völgyei | |
| A Sebes-Kőrös völgye | |
| A víz a Föld alatt | 319 |
| Barlangok | |
| Dolinák | |
| Poljek | |
| Barlangok fejlődése és pusztulása | |
| A cseppkőképződmények | |
| Szakadékvölgyek | |
| Tordai hasadék | |
| Révi szakadékvölgy | |
| A St. Canziani barlangok | |
| Az aklunai Kazán-szoros | |
| Jégbarlangok | |
| A dobsinai jégbarlang | |
| Havasok, jégárak és jégtakarók | 332 |
| Hóhatár | |
| A hóhatár lejtése | |
| Lavinák | |
| A hó megkeményedése | |
| Firn | |
| Regeláció | |
| Jégárak | |
| A jégárak vagy gleccserek földrajzi eloszlása | |
| A Mer de Glace | |
| Jégárak osztályozása | |
| Repedések a glecser felületén | |
| Glecser-malmok | |
| Morénák, jégár-asztalok | |
| A luzerni glecser-kert | |
| Glecserek hosszának változása | |
| Jégtakarók (inland-ice) | |
| Jégtakarók hatása | |
| Fjordok | |
| Fjordos tavak | |
| Karcolt és koptatott sziklák | |
| Roches moutonnées | |
| Glaciális törmelék | |
| Glaciális tavak | |
| Tengerszemek | |
| Cirkusz-völgyek | |
| A források | 356 |
| A talajvíz | |
| Freatikus vizek | |
| Artézi vizek | |
| Források keletkezése | |
| Ásványos források, meleg források | |
| A Tetarata | |
| Csehországi melegforrások | |
| Gejzirok | |
| Tihanyi gejzir-kráterek | |
| Gejzirok elmélete | |
| Széndioxidos források | |
| Rank-herlányi és buziási szökőkút | |
| A folyók | 369 |
| A folyó jelleme | |
| Meder, esés, vízjárás | |
| Az esések különféleségei | |
| Felső, középső és alsó szakasz | |
| Vízesések, zuhatagok, sellők, kaszkádok | |
| Viktória-vízesés a Zambezin | |
| Az Amazonas mellékfolyóinak vízesései | |
| Niagara | |
| Aldunai vízesések | |
| A meder alakja | |
| Kisvíz-meder és árvíz-meder | |
| Vízmennyiség | |
| Sebességmérés | |
| A sebességek a folyó keresztmetszetében | |
| Vízjárás | |
| A hordalék osztályozása | |
| Fekete folyók | |
| Zátonyok és szétágazások | |
| Kanyargások | |
| Parti dünék | |
| Mederváltozások | |
| Morotvák | |
| Terraszok, völgyalakulások | |
| Lóczy-féle törvény | |
| Kanyón-völgyek | |
| A Coloradó kanyónjai | |
| Egyéb kanyónok | |
| Szakadékvölgyek | |
| A folyók szabályozása | 403 |
| A felső szakasz szabályozása | |
| Völgyzáró gátak | |
| A középső szakasz szabályozása | |
| Párhuzamos művek, sarkantyúk, partbiztosítások | |
| Zárógátak | |
| Átmetszések | |
| Árvízmeder szabályozása | |
| Tiszai gátak | |
| Vásárhelyi Pál és Palaeocapa | |
| Helytelen szabályodzások | |
| Po, Hoang-ho | |
| A Jang-ce-Kiang szabályozása | |
| Nilus szabályozása | |
| A folyó lerakodásai és torkolatai | 415 |
| Törmelékkúp | |
| Törmeléklejtő | |
| Az Alföldet szegélyező törmelék-kúpok | |
| A khínai Alföldre jövő törmelékkúpok | |
| A Hoang-ho törmelékkúpja | |
| Delták és tölcsértorkolatok | |
| Ezeknek geográfiai eloszlása | |
| Elsüllyedt folyóvölgyek | |
| Az Amazonas torkolata | |
| A delták nemei | |
| A legnevezetesebb delták | |
| A tavak | 426 |
| A tavak osztályozása | |
| Tektonikus eredetű tavak | |
| Kimélyített medencék | |
| Duzzasztott tavak | |
| Lefolyástalan tavak | |
| Sós tavak | |
| Szikes tavak | |
| A tavak hőmérséklete | |
| Szökkenő réteg | |
| A szovátai Illyés-tó | |
| Szabályos ingadozások | |
| A Léman-tó ingásai | |
| A Balaton szabályos ingadozásai | |
| Eltűnt tavak | |
| Szinlők | |
| Mocsarak, lápok, ingoványok | |
| Tájképek. Írta Cholnoky Jenő | 445 |
| A sivatag | 447 |
| Kilátás a Cheopsz pirámis tetejéről | |
| A Szahara eredete | |
| A tengerfenék-elmélet tarthatatlansága | |
| A futóhomok | |
| Oázisok | |
| Vádik keletkezése | |
| Takir talajok keletkezése | |
| A szél munkája | |
| Számum és hoang-fung | |
| A hőmérséklet ingadozásának hatása | |
| Kősivatag, serrir, hammada, homoksivatag, agyagsivatag | |
| Almásy a hammadákról | |
| Homokbuckák alakja | |
| Barkhan, garmada, düné | |
| Sivatagi képződmények | |
| Han-hai | |
| A pusztától az erdőig | 472 |
| A tájképek minősége a csapadék szerint változik | |
| Steppék, puszták, pampák | |
| Lösz | |
| Lösz képződése | |
| Konkréciók | |
| Lösz-szakadékok | |
| Lösz-lakások | |
| Szavannák, prérik, llanok | |
| A magyar Alföld szavanna | |
| Laterit | |
| Kelet-afrikai szavannák | |
| Galéria-erdők | |
| Őserdők | |
| Mérsékelt-égövi lombos erdők | |
| A tundrákon | 486 |
| A fenyőerdők | |
| Utazás Szibíria fenyvesei közt | |
| A fák határa | |
| A tundrák | |
| A fagyott talaj | |
| A föld kihülése | |
| Csillagászat. Írta Kövesligethy Radó | 491 |
| Bevezető | |
| Gömbi csillagászat | |
| Helymeghatározás az égen és a Földön | |
| Az ég koordinátarendszere és annak utánzatai, a csillagászati műszerek | |
| A Nap látszó évi mozgása | |
| A Hold mozgása és a kalendárium | |
| A Hold távolsága és mérete | |
| Bolygórendszerünk | |
| A bolygók földkörüli, látszó mozgása. Ptolemaeos | |
| Bolygók mozgása a Nap körül | |
| A copernieusi rendszer folyományai | |
| A bolygómozgás törvényei. Kepler | |
| Az általános tömegvonzás. Newton | |
| A Föld alakja és nagysága | |
| A bolygórendszer topográfiája | |
| A Nap | |
| A belső kis bolygók: Merkur, Vénusz, Föld, Hold, Mars, Aszteroidák | |
| A külső nagy bolygók: Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus | |
| Üstökösök és hullócsillagok | |
| Az állócsillagok | |
| Csillag-katalógusok: a csillagok fénye és színe | |
| Az állócsillagok fizikai alkotása | |
| Fényváltozó csillagok | |
| Ikercsillagok | |
| Csillaghalmazok és ködfoltok | |
| A csillagok saját mozgása | |
| Csillagrendszerünk és kialakulása | |
| Függelék | |
| Fontosabb műszerek, táblázatok, adatok . Összeállította: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 593 |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 633 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Kumuluszfelhők léghajóból tekintve | 20 |
| Jégszemek | 38 |
| Tájkép a tiroli hegyekben, főn-szél idején. Színes műmelléklet | 82 |
| Bóra a dalmát hegyek lejtőin. Színes műmelléklet | 84 |
| A Jupiter bolygó felszíne 1889-ben | 88 |
| Víztölcsérek Afrika nyugati partjai mellett 1884-ben | 108 |
| Sziropkkó a dalmát partokon. Színes műmelléklet | 110 |
| Chamzin szél a Nílus alsó völgyében. Színes műmelléklet | 110 |
| Számum a Líbiai sivatagon. Színes műmelléklet | 112 |
| A forró leveche szél közeledik. Színes műmelléklet | 112 |
| Alkonypirkadás a Krakatoa 1883. évi kitörése után. Színes műmelléklet | 120 |
| A Balaton színei csendes alkonyatkor a balaton-füredi hegyekről tekintve. Színes műmelléklet | 124 |
| Légtükrözés a sivatagban. Színes műmelléklet | 134 |
| Szivárvány a Yellowstone tó felett Észak-Amerikában. Színes műmelléklet | 136 |
| Sugárzó fényívalakú sarkfény. Színes műmelléklet | 142 |
| Drapériás sarkfény Bossekop (Finnmarken) felett 1839. januárius 21-én | 144 |
| Az óceánok mélységei. Színes műmelléklet | 158 |
| A tenger démonjai | 166 |
| Úszó jégjegy a Déli-Jegestengerben | 174 |
| A déli sarkvidéki tenger jellemző jéghegyei. Színes műmelléklet | 174 |
| Forróégövi óceán. Színes műmelléklet | 202 |
| Az Urszuf-öböl Krim félszigetén | 236 |
| A Vajolett-tornyok a déltiroli dolomitok Rosengarten-csoportjában | 258 |
| A Vesuvio lávája ráömlik a művelt földekre | 270 |
| A Krakatoa vulkán 1883. évi kitörése után fennmaradt szigetrész | 276 |
| St.-Pierre város Martinique szigetén a Mont Pelé 1902. május 8-i kitörése előtt | 278 |
| A Fingal-barlang Staffa szigetén, apály idején | 284 |
| Glecser-patak a Glärnisch lábánál | 286 |
| Stalaktitok az aggteleki cseppkőbarlangban | 324 |
| Hógerinc az Alpokban | 334 |
| Nagy tavaszi hógörgeteg útja és végew Engadinban, a Scaletta-hágón | 336 |
| A Burgyula-glecser vidéke a Kaukázusban | 340 |
| Az Unter-Aar glecser felülről tekintve | 344 |
| Jégár-asztal a Mont-Blancon | 344 |
| Legömbölyített és koptatott sziklák | 344 |
| Jégár-malom a luzerni glecser-kertben | 344 |
| A Sorfjord (Déli fjord), a Hardangerfjord egyik része, Norvégiában | 348 |
| Travertino-terraszok a Rotomahana tó partján New-Sceland szigetén | 360 |
| Gejzír az északamerikai Yellowstone-parkban | 364 |
| A Nyílus sellői a második vízesés táján | 374 |
| Zuhatag az őserdőben | 376 |
| A Nevada vízesés a Yosémita völgyben (Kalifornia) | 376 |
| A Niagara Horse-Shoe (Patkó) vízesése | 378 |
| A Niagara vízesés | 378 |
| A Colorado kanyónjának részlete | 396 |
| A Colorado folyó Grand-kanyónja | 398 |
| Oldaltorony a Coloradó Grand-kanyónjában | 398 |
| A Märjelen-tó az Aletsch-glecser szélén | 426 |
| Ptolomaeus világrendszere. Színes műmelléklet | 494 |
| Az ég egy részletének távcsövi képe a Hattyu csillagképéből | 500 |
| A potsdami asztrofizikai csillagvizsgáló nagy ikertávcsöve | 502 |
| Nap- és holdfogyatkozás létrejötte | 514 |
| Gyűrűs napfogyatkozás. Színes műmelléklet | 514 |
| A Nap felszínének képe. Színes műmelléklet | 538 |
| Égi testek spektrumai. Színes műmelléklet | 542 |
| Állatövi fény. Színes műmelléklet | 544 |
| Holdrészlet fényképe az északamerikai Lick-csillagvizsgáló felvétele nyomán | 548 |
| A hold fényképe első negyedkor | 550 |
| Közönséges holdkráter, amint ezt egy holdbeli lakos látná | 550 |
| A Hold felszínének egy része a holdbeli appenninekkel | 550 |
| Holdrészlet fényképe a párizsi csillagvizsgálóból | 552 |
| A holdsarló északi része az első negyed előtt | 552 |
| A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból I. Színes műmelléklet | 558 |
| A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból II. Színes műmelléklet | 558 |
| A donati-féle üstökös fejében 1858 szeptember 30. és október 2-a között észlelt változások | 560 |
| Különféle lelőhelyekről való meteorkövek | 566 |
| A ,madridi meteorhullás 1896 februárius 10-én | 566 |
| A csillagos ég déli része a Déli Kereszttel. Színes műmelléklet | 574 |
| Az Orion csillagképének nagy ködfoltja | 586 |
| Csillaghalmaz a Centaurus csillagképében | 586 |
| Örvényalakú köd a Vadászebek csillagképében | 588 |
| A Tejút egy részlete "Szobieszki pajzsa" csillagképében | 590 |
A könyv kötése belülről megerősített. A borító kissé kopott, foltos. A lapélek és néhány lap enyhén foltosak.
A forgatható csillagtérkép és hét tábla hiányzik. A gerinc sérült. A borító kissé kopott, foltos. A lapélek enyhén foltosak, néhány lapon ceruzás jelölések találhatók.
Folytatás Microsoft-tal