Cholnoky Jenő és a Balaton

Előszó

Részlet a könyvből:

"A triász: Hunfalvy, Lóczy, Cholnoky. Miközben a modern tudományok kialakulásának klasszikus korszakában megteremtették a geográfia tudományos alapjait, a magyar geográfia világhírnevét is megalapozták. Hunfalvy János az első magyar egyetemi földrajzi tanszék megszervezője és az első tudományos geográfiai szakkönyv írója. Lóczy Lajos a geológus, az Ázsia-kutató a természet tudományos megfigyelésével és annak elemzésével kialakított új szemlélettel ért el figyelemreméltó, ma is korszerű eredményeket. Cholnoky Jenő - aki a magyar geográfia legsokoldalúbb, legszínesebb egyénisége - az utolsó polihisztorok egyike. Saját kutatásait a 19. századvégének és a 20. század első felének tudományos eredményeivel ötvözte; aki a társtudományok - a geológia, a hidrológia, az éghajlattan, az addig még önállóan el nem különült meteorológia, a néprajzi megfigyelések - mélységes ismerője és magas szintű művelője. Ritka termékenységgel ontotta tudományos ismeretterjesztő, olvasmányos könyveit, tanulmányait és a természetet művészien ábrázoló grafikáit és festményeit, amelyeket csak eszközként használt a természet pontos feltérképezéséhez.
A történelem oly korszakában élt, amikor megkezdődött a világ kitárulkozása. A földrajzi felfedezések második nagy korszakát éljük; amikor a földrajzi fogalmak és nevek mögé fölsorakoztathatok már a modern ismeretek, amikor egyes távoli földrészek legendái oszlani kezdenek. Utazott, írt, rajzolt és festett. Többezer rajza és festménye ejt bennünket ámulatba és tart ma is fogva: mert egyaránt mutatja a jó megfigyelőt; a fényt és az árnyékot, a pillanatnyi hangulatot visszaadni képes festő tehetségét és mesterségbéli tudását, valamint a szakmájához értő tudóst; hiszen képeit legalább úgy becsüli az esztétikai-művészeti élményt kereső néző, mint a tudományos ismereteit bővíteni kívánó kutató.
Hogyan volt képes bejárni a világot úgy, hogy közben könyvtárnyi irodalom megalkotására is jutott idő? Ezek az utazások - ahová vitte magával a kor technikáját, a fényképezőgépét, amellyel ritka tájakat örökített meg ma is élvezhető módon - nem a turista-kíváncsiságát elégítették ki, hanem a látott élmény mesterien, másokkal való megosztás igénye: a kortárs tudósvilággal és az utókorral, a színes olvasmányokon keresztül pedig az ismereteket gyarapítani akaró, érdeklődő olvasóval. Felsorolni is sok amerre járt: Dalmácia, Olaszország, Svájc, Finnország, Norvégia, Oroszország, Kelet-Ázsia. Egy kínainak is dicséretére válna hazája oly mélységű ismerete, mint amilyen az övé volt. Kínában 19 hónap alatt 6000 kilométer utat tett meg gyalog és közben 1235 tusrajzot készített. Feltárta a Jangce deltavidékét, az észak-kínai alföldet, a mongol pusztákat, a Hoangho mellékét, Mandzsúriát és megnézte a kínai nagy falat. Amerika modern, legújabb kori felfedezése is nevéhez fűződik, hiszen az egész észak-amerikai kontinenst átszelő tanulmányújának eredménye az 1917-ben megjelent Amerika földrajza, amely még ma is időtálló." Vissza