1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar föld, magyar faj I.

Magyar földrajz 1./Magyarország tájrajza

Szerző
Budapest
Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott félbőr kötés
Oldalszám: 394 oldal
Sorozatcím: Magyar föld, magyar faj
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Számos szövegközti fekete-fehér illusztrációval, térképekkel, kihajtható fekete-fehér és színes térképpel, fekete-fehér táblákkal (a táblák előtt hártyapapírral) gazdagon illusztrálva. A címlap után Lóczy Lajos arcképvázlatával, akinek szellemi hagyatéka ebben a könyvben nagy részt alkot.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mielőtt olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről.
Bevezetésünk első tétele... Tovább

Előszó

Mielőtt olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről.
Bevezetésünk első tétele annak a területnek kiszabásáról szól, melynek képét nem megrajzoljuk, hanem inkább csak vázolgatjuk. Eddig minden elődünk Magyarország földrajzát írta. Senkinek sem kellett magyarázni, hogy ez az ország milyen határokig terjed, meddig ér. Éles vonalakkal körülszabott, világos, pontos térfogalom állott ezerkilencszáztizenkilencig szemeink előtt. Mindaddig, míg be nem következett ennek a kristályszerűen éles határvonalú országnak második felosztása. Azóta már nem egységes a Kárpátok és az Adria között lakó népességnek és az azokon túl élő emberiségnek képzete az országról.
Richthofen, Kína nagynevű geográfusa rámutatott a földrajztudománynak ama súlyos nehézségére, hogy ennek a tudománynak éles határvonalat kell kirajzolnia a térképre akkor is, ha a természetben ilyenek helyett széles sávok vannak. Tudnunk kell azt is, hogy ahány földfelszíni jelenség van, annyiféle elterjedésük határa. Egy országnak határait akármilyen egyetlen földfelszíni jelenség elterjedése szerint mindenki meghatározhatja, csak éppen a geográfus nem. A geográfusnak a százféle határvonal kirajzolása után, valamennyinek szintézisével kell a tájegységek főhatárait térképre vésnie. Ha a közfelfogás többségi ország-fogalmára támaszkodik, akkor ítéletére senkinek sincs szüksége, s maga mondott le a kutatás feladatáról. Mi földrajzunkban még annak a Kárpát-hegyrendszernek határszerepét is vizsgáljuk, melyen a százféle határvonal nagy többségének egybeesését első szempillantásra látni lehet. Vissza

Tartalom

Előszavunk9
Magyarország a földrajzban
Az ország földrajzi helyzete és jellege
A földrajzi szélesség hatása a hőmérsékletre
Az ország távolsága az Atlanti-óceántól
A legközelebbi tengerpartok és értékük
A három tenger vondzásterülete az ország földjén
Az országot övező hegyláncolatok határt alkotó szerepe
A nyugati és déli oldal tágas kapui
Az Alpok szerepe Magyarország elhatárolásában
A felszín hatása Közép-Európa nagy népi egységeinek szétválasztására
Magyarország felszínének balkáni határai
A magyar medence-csoport kialakulása
Az ország egysége és benne a négy országrész tájrajzi jellege
Az élet alkalmazkodása az ország felszínéhez
Az ország nyugati és keleti felének eltérő természeti vonásai
A Duna szerepe az élet áramlásainak irányításában
Magyarorszság éghajlatának legfőbb sajátságai
A magyar tájképek nagy osztályai
A folyóvizek hálózatának kialakulása a Duna-medencében
A magyar vízépítkezések átalakító hatása
A növényzet és állatvilág földrajzi jelleme
Az ország természeti egysége és népeinek faji egysége
Bevándorlások és a nyelvek keveredése
Nyelvhatárok
A műveltség, polgárosodás és államalakulás térrajzi alapjai
Városok és falvak a tájban
Legfőbb útvonalaink alkalmazkodása a térszíni adottságokhoz
Az ország gazdasági jellege15
A magyar föld tudományos megismerése
A magyarság térszemlélete a krónikák korában
A külföld ismeretei az országról a töröskvilág előtt
Ismeretgyarapodás az évszázados magyar hadszíntéren
Az ország képe az atlaszokban a felmérések előtt
A József-császári felvétel és előzményei
A második felvétel és a katonai térképező intézet
A térképezés intézményei a világháború előtt
A Magyar Állami Térképészet
A földmérés és a kataszteri térképek
A térképi ábrázolás fejlődéstörténetének összefoglalása
Települések részletes térképei
A vízimunkálatok térképei
Térképeink a közönség kezén
A földrajzi kép és annak leírása Bél Mátyás előtt
Periegetáink szerepe a földrajzi megismerésben
A földrajzi enciklopedisták Bél Mátyástól Fényes Elekig
Az összehasonlító leírás magyar mesterei
Hunfalvy János
A nagyterjedelmű országismertetések és monografiák
A genetikus tájleírás és a földtan
A földraxjz szintézise a tájleírásban65
A magyar föld története
Európa őstömbje, magja Oroszország
Magyarország az őstömböt bekeretező lánchegységek övezetének tagja
A Földközi-tengerek teknőjének része Magyarország
Lánchegységek keletkezése Európa délnyugati felén
A karbonikumi magyar hegyrendszerek
A magyar triász-tenger
A magyar őstömb
A Tisia
Magyarország fennföld-korszaka
Az ország belsejének és külső hegykeretének ellentéte
Magyarország medence-korszaka
A beltenger
A nagy medence részekre szakadása
A magyarországi beltenger üledékei
Építőkő, szén, földgáz és só
A beltengerek szintvásltozásai, elöntései és visszahúzódásai
Hullámverés hatásának eredményei a mai tájképen
Az általános térszíni emelkedés a harmadkor óta
A magyar vulkánok
Az andezit-csoport vulkánjai
A bazalt-vulkánok
Medencék keletkezése
A nagy hegygyűrődés
Belső-Magyarország szerkezete
Az ország földjének általános emelkedése a júra-korszak óta, számokban kifejezve
Tengeri üledékek minősége. mennyisége és sorrendje
A földigáz tartályai
A lánchegységek kialakulása
A Kárpátok belső maghegységei
A kárpáti szirtvonulat
A Kárpátok homokkövezete
A Tátra hegyszerkezete89
Az ország belsejének szerkezete
Belső-Magyarország földtörténeti egysége
A karbonikumi alaphegységek anyaga és szerkezete
A Vepor, a Gyalui-havas és a Ruszka-havas az alaphegységek három főpillére
A triász-tenger az országot a mészkőtáblák országává tette
A kőolaj-kérdés
A mészkőtáblák lepusztulása
A magyarországi karsztok
A középső emelet nagy mészkőtáblái
A három felület Belső-Magyarország szerkezetében
A magyar föld összerepedezése a földtani harmadkor második felében
A törések, gyűrődések és vulkánosság kapcsolatai
A magyar föld törésvonalrendszerei123
A lánchegységek szerkezete
A lánchegységek két főfajtája
Az eltűnt ősi hegyrendszerek vezérvonalai
A mai lánchegységek vezérvonalai
Az Alpok és Kárpátok közötti kapcsolat és határ
Az Alpok, Dinarák és Kárpátok rokon arcvonásai
A Nyugati- és Keleti-Kárpátok szerkezeti különbsége
A kárpáti szirtvonulat eredete
Az Erdélyi-havasok
A Külső-Kárpátok lánchegységei143
A magyar föld építőanyaga
Az alapkőzetek és szétmsorzsolódásuk
A földrajz és a földtani térkép
Folyóviszek és állóvizek üledékei
Futóhomok és lösz
A magyar beltengerek fenéklerakódásai a mai felszínen
A nagy mészkőtáblák
A fliss-kőzetek eredete
A lepusztulás után újra felszínre került őskőzetek
A magyar vulkánok kőzetei
Az építőanyagok mennyiségi aránya
A kőzetanyag szerepe az ország tájképén
Az óriáshegyek képe
Az építőanyag hatása a nagy tönkfennsíkok arculatán
Mészkőhegyek, karsztok
A fliss-redők és a lánchegységek
A vulkánok mai arculata157
A domborzat nagy emeletei
Az ország magassági övezetei
A szinti tagoltság
A Pannoniai-tenger edényének feltöltése és a hegyek lekopása
Az ország első hegyrajzi felszíne, a földtani ókor tönkfelülete
A mészkőtáblák az első tönkfelület tetején
A tábla-térszín
Az öreg térszín tájrajza
A mza-korszak emlékei
A magas térszín gyors pusztulása
Hegygerincek és csúcsok hasonló magassága
Az ország tájképének átalakulása a medencék besüllyedésének kezdetén
A Mediterrán-tenger szárazra került fenekén kialakult térszín
A Pannonia-i-tengerfenék domborzata
A domborzat általános jellege173
Folyóvizek hálózatának kialakulása
Az ország alakja és a vízrajzi terület egysége
A magyar vízrajzi terület kialakulásának három főtényezője
Dél-Németország folyói és a magyar Duna
A Duna vízgyűjtőterületének kibővülése a havasalföldi medencével
A porta orientalis
A magyar Mediterrán-tengerbe ömlő folyók
A mai folyórendszer legrégibb szakaszai
A Felföld folyóvölgyei
Erdély a régi folyóvölgyek második hazája
A nagy szurdokok története
Az Olt és a Zsil
Az Erdélyi-medence folyóvízhálózatának sajátságos alakja
A horvátországi és nyugati határvidékek folyóinak eltérő képe
A nyugati folyók vízgyűjtő területe az Alpokban
A Magyarország felé lejtősödés oka a dinári-hegyrendszerben
A Karszt folyóvizei
A Pannoniai-tenger fenekének vízrajzi hálózata
Ős-Mura, Rába, Zala
A magyar Dráva megszületése
A Száva völgyei189
Alacsony-Magyarország alakja
A domborzat kialakulása általában
A magyar domborzat őstömegének felszíne
Az ősfelszín hullámossága
Belső-Magyarország teknője az Alpok és Erdély magaslatai között
A teknőben az alsó emelet térszínének kialakulása
A hegyek valóságos magassága
Tökéletes síkságaink
A síkságból kiemelkedő padlanok
A Pannoniai-tenger fenekéből kivájt halmok és dombhátak
Erdély dombvidékei
A magas dombságok szigetei227
A magyar hegyek
Hegyeink osztályodzása magasságuk szerint
A Felföld és Erdély alacsony hegységei
A csonkaország főhegységei
A Bihar-hegység az ország belsejének legnagyobb magaslata
A Kárpátok alacsony szakaszai
A lengyel hágók
A Felföld alpesi jellegű vidékei
A jégkorszak és a havasok tájképe
Erdély havasainak nagy terjedelme
A Felföld, Erdély és Svájc tájrajzi összehasonlítása
Erdély havasai
Az ország legmagasabb hegysége, a Boldovén249
A magyar tájak rendszeres szemlélete
A tájrendszertan elvei és a magyar táj osztályozása
Magyarország helye Európában
Az ország déleurópai jellege
Magyarország, Aldunaország és Balkánország
Az országok jellege és a tengerszint helyzete
A Pannóniai-tenger üledékeinek szerepe a tájrajzban
Belső- és Külső-Magyarország
Belső-Magyarország és a magyarság
Belső-Magyarország határainak vonala
Az orszság részekre osztása a közfelfogásban
Alsó- és Felső-Magyarország
A három középhegység kihatásai
A középhegységek mögötti országrészek
A Felföld déli, alacsony emelete
A Felföld országrésznek tájrajzi egysége
Szlovenszkó, Felvidék jelentése
Erdély tájrajzi önállósága
Pannonföld és Alföld
A négy országrész sajátságos tájalakjai263
A magyar tájak képe
Az ország népi tájszemlélete
Az országrészeken hiányzanak a tömör tájak
A folyók szerepe a tájak elhatárolásában
Táj és vidék meghatározása
A Győri-medence tájrajza
Mura tája
Déldunántúl
Zágrábi-medence
A Felföld két lépcsője
A Délfelföld vagy Mátraerdő és a Magasfelföld vagy Szlovákerdő
Erdély négy tája
Biharerdő
Erdélyi-medence
Székelyerdő
Erdélyhavas
A vereckei Havas-erdő
Az Alföld és Erdély tájrajzi alapkérdése
Az alföldi tájak jellege
Felsőtiszatáj
Középdunatáj
A nagy róna
Aldunatáj293
A vidékek
A vidék a földrajzban
A felföldi és havaserdei felvidékek
A felvidékek életének zártsága
A Székelyerdő vidékeinek alkalmazkodása a térszínhez
Folyók által kettéválasztott vidékek
Igen keskeny, hosszú völgyvidékek az Erdélyi-medencében
A politikai örökös területváltozások megakadályozzák a földrajzi tényezőknek hosszú időkhöz kötött érvényesülését
A Biharerdő vidékeinek sokfélesége
A folyóközi vidékek
A Győri-medence padlan-vidékei
Pannonföld dombvidékei
A vidék szerepe az Alfösldön
A hegyalják
Mezővidékek és homokságok
A népi összetétel és a megyeterület hatása
A végvidékek, délvidékek315
A magyar éghajlat és a folyók vízjárása (Cholnoky Jenő)
Esőt hozó szeleink keletkezésének okai
A ciklonok
Száraz szeleink
A téli és a nyári monszun-szelek ellentéte
Európa három nagy éghajlati övezetének összeszögelése az országon
Az időjárás évi menete
A magyar évszakok jellemzése
Az időjárási fordulók, fagyosszentek, Medárdus-esője és a vénasszonyok nyara
A szárazság kérdése
A hőmérséklet változásai
Az északi és déli hegyoldalak éghajlati különbsége
A csapadék területi elosztása
A hegy és az erdő hatása
A magyar folyók vízgyűjtő területe
Hóolvadás, esőzés hatása a folyók vízjárására
Az árvizek343
Összefoglalás371
Jegyzetek381
Szövegközti ábrák387
Mellékletek389
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I. Magyar föld, magyar faj I.

A borító, a lapélek és néhány lap foltos.

Állapot:
12.000 ,-Ft
60 pont kapható
Kosárba