Magyar föld, magyar faj I.

Magyar földrajz 1. - Magyarország tájrajza

Szerző

Cholnoky Jenő

Bartucz Lajos

Prinz Gyula

Gr. Teleki Pál

Szekszárd

'Cholnoky Jenő: Magyar föld, magyar faj I. ' összes példány

Kiadó:	Babits Magyar-Amerikai Kiadó Rt.
Kiadás helye:	Szekszárd
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	394 oldal
Sorozatcím:	Magyar föld, magyar faj
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda könyvének hasonmás kiadása. Kihajtható mellékletekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mielőtt olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről.
Bevezetésünk első tétele... Tovább

Tartalom

Előszavunk	9
Magyarország a földrajzban
Az ország földrajzi helyzete és jellege
A földrajzi szélesség hatása a hőmérsékletre
Az ország távolsága az Atlanti-óceántól
A legközelebbi tengerpartok és értékük
A három tenger vondzásterülete az ország földjén
Az országot övező hegyláncolatok határt alkotó szerepe
A nyugati és déli oldal tágas kapui
Az Alpok szerepe Magyarország elhatárolásában
A felszín hatása Közép-Európa nagy népi egységeinek szétválasztására
Magyarország felszínének balkáni határai
A magyar medence-csoport kialakulása
Az ország egysége és benne a négy országrész tájrajzi jellege
Az élet alkalmazkodása az ország felszínéhez
Az ország nyugati és keleti felének eltérő természeti vonásai
A Duna szerepe az élet áramlásainak irányításában
Magyarorszság éghajlatának legfőbb sajátságai
A magyar tájképek nagy osztályai
A folyóvizek hálózatának kialakulása a Duna-medencében
A magyar vízépítkezések átalakító hatása
A növényzet és állatvilág földrajzi jelleme
Az ország természeti egysége és népeinek faji egysége
Bevándorlások és a nyelvek keveredése
Nyelvhatárok
A műveltség, polgárosodás és államalakulás térrajzi alapjai
Városok és falvak a tájban
Legfőbb útvonalaink alkalmazkodása a térszíni adottságokhoz
Az ország gazdasági jellege	15
A magyar föld tudományos megismerése
A magyarság térszemlélete a krónikák korában
A külföld ismeretei az országról a töröskvilág előtt
Ismeretgyarapodás az évszázados magyar hadszíntéren
Az ország képe az atlaszokban a felmérések előtt
A József-császári felvétel és előzményei
A második felvétel és a katonai térképező intézet
A térképezés intézményei a világháború előtt
A Magyar Állami Térképészet
A földmérés és a kataszteri térképek
A térképi ábrázolás fejlődéstörténetének összefoglalása
Települések részletes térképei
A vízimunkálatok térképei
Térképeink a közönség kezén
A földrajzi kép és annak leírása Bél Mátyás előtt
Periegetáink szerepe a földrajzi megismerésben
A földrajzi enciklopedisták Bél Mátyástól Fényes Elekig
Az összehasonlító leírás magyar mesterei
Hunfalvy János
A nagyterjedelmű országismertetések és monografiák
A genetikus tájleírás és a földtan
A földraxjz szintézise a tájleírásban	65
A magyar föld története
Európa őstömbje, magja Oroszország
Magyarország az őstömböt bekeretező lánchegységek övezetének tagja
A Földközi-tengerek teknőjének része Magyarország
Lánchegységek keletkezése Európa délnyugati felén
A karbonikumi magyar hegyrendszerek
A magyar triász-tenger
A magyar őstömb
A Tisia
Magyarország fennföld-korszaka
Az ország belsejének és külső hegykeretének ellentéte
Magyarország medence-korszaka
A beltenger
A nagy medence részekre szakadása
A magyarországi beltenger üledékei
Építőkő, szén, földgáz és só
A beltengerek szintvásltozásai, elöntései és visszahúzódásai
Hullámverés hatásának eredményei a mai tájképen
Az általános térszíni emelkedés a harmadkor óta
A magyar vulkánok
Az andezit-csoport vulkánjai
A bazalt-vulkánok
Medencék keletkezése
A nagy hegygyűrődés
Belső-Magyarország szerkezete
Az ország földjének általános emelkedése a júra-korszak óta, számokban kifejezve
Tengeri üledékek minősége. mennyisége és sorrendje
A földigáz tartályai
A lánchegységek kialakulása
A Kárpátok belső maghegységei
A kárpáti szirtvonulat
A Kárpátok homokkövezete
A Tátra hegyszerkezete	89
Az ország belsejének szerkezete
Belső-Magyarország földtörténeti egysége
A karbonikumi alaphegységek anyaga és szerkezete
A Vepor, a Gyalui-havas és a Ruszka-havas az alaphegységek három főpillére
A triász-tenger az országot a mészkőtáblák országává tette
A kőolaj-kérdés
A mészkőtáblák lepusztulása
A magyarországi karsztok
A középső emelet nagy mészkőtáblái
A három felület Belső-Magyarország szerkezetében
A magyar föld összerepedezése a földtani harmadkor második felében
A törések, gyűrődések és vulkánosság kapcsolatai
A magyar föld törésvonalrendszerei	123
A lánchegységek szerkezete
A lánchegységek két főfajtája
Az eltűnt ősi hegyrendszerek vezérvonalai
A mai lánchegységek vezérvonalai
Az Alpok és Kárpátok közötti kapcsolat és határ
Az Alpok, Dinarák és Kárpátok rokon arcvonásai
A Nyugati- és Keleti-Kárpátok szerkezeti különbsége
A kárpáti szirtvonulat eredete
Az Erdélyi-havasok
A Külső-Kárpátok lánchegységei	143
A magyar föld építőanyaga
Az alapkőzetek és szétmsorzsolódásuk
A földrajz és a földtani térkép
Folyóviszek és állóvizek üledékei
Futóhomok és lösz
A magyar beltengerek fenéklerakódásai a mai felszínen
A nagy mészkőtáblák
A fliss-kőzetek eredete
A lepusztulás után újra felszínre került őskőzetek
A magyar vulkánok kőzetei
Az építőanyagok mennyiségi aránya
A kőzetanyag szerepe az ország tájképén
Az óriáshegyek képe
Az építőanyag hatása a nagy tönkfennsíkok arculatán
Mészkőhegyek, karsztok
A fliss-redők és a lánchegységek
A vulkánok mai arculata	157
A domborzat nagy emeletei
Az ország magassági övezetei
A szinti tagoltság
A Pannoniai-tenger edényének feltöltése és a hegyek lekopása
Az ország első hegyrajzi felszíne, a földtani ókor tönkfelülete
A mészkőtáblák az első tönkfelület tetején
A tábla-térszín
Az öreg térszín tájrajza
A mza-korszak emlékei
A magas térszín gyors pusztulása
Hegygerincek és csúcsok hasonló magassága
Az ország tájképének átalakulása a medencék besüllyedésének kezdetén
A Mediterrán-tenger szárazra került fenekén kialakult térszín
A Pannonia-i-tengerfenék domborzata
A domborzat általános jellege	173
Folyóvizek hálózatának kialakulása
Az ország alakja és a vízrajzi terület egysége
A magyar vízrajzi terület kialakulásának három főtényezője
Dél-Németország folyói és a magyar Duna
A Duna vízgyűjtőterületének kibővülése a havasalföldi medencével
A porta orientalis
A magyar Mediterrán-tengerbe ömlő folyók
A mai folyórendszer legrégibb szakaszai
A Felföld folyóvölgyei
Erdély a régi folyóvölgyek második hazája
A nagy szurdokok története
Az Olt és a Zsil
Az Erdélyi-medence folyóvízhálózatának sajátságos alakja
A horvátországi és nyugati határvidékek folyóinak eltérő képe
A nyugati folyók vízgyűjtő területe az Alpokban
A Magyarország felé lejtősödés oka a dinári-hegyrendszerben
A Karszt folyóvizei
A Pannoniai-tenger fenekének vízrajzi hálózata
Ős-Mura, Rába, Zala
A magyar Dráva megszületése
A Száva völgyei	189
Alacsony-Magyarország alakja
A domborzat kialakulása általában
A magyar domborzat őstömegének felszíne
Az ősfelszín hullámossága
Belső-Magyarország teknője az Alpok és Erdély magaslatai között
A teknőben az alsó emelet térszínének kialakulása
A hegyek valóságos magassága
Tökéletes síkságaink
A síkságból kiemelkedő padlanok
A Pannoniai-tenger fenekéből kivájt halmok és dombhátak
Erdély dombvidékei
A magas dombságok szigetei	227
A magyar hegyek
Hegyeink osztályodzása magasságuk szerint
A Felföld és Erdély alacsony hegységei
A csonkaország főhegységei
A Bihar-hegység az ország belsejének legnagyobb magaslata
A Kárpátok alacsony szakaszai
A lengyel hágók
A Felföld alpesi jellegű vidékei
A jégkorszak és a havasok tájképe
Erdély havasainak nagy terjedelme
A Felföld, Erdély és Svájc tájrajzi összehasonlítása
Erdély havasai
Az ország legmagasabb hegysége, a Boldovén	249
A magyar tájak rendszeres szemlélete
A tájrendszertan elvei és a magyar táj osztályozása
Magyarország helye Európában
Az ország déleurópai jellege
Magyarország, Aldunaország és Balkánország
Az országok jellege és a tengerszint helyzete
A Pannóniai-tenger üledékeinek szerepe a tájrajzban
Belső- és Külső-Magyarország
Belső-Magyarország és a magyarság
Belső-Magyarország határainak vonala
Az orszság részekre osztása a közfelfogásban
Alsó- és Felső-Magyarország
A három középhegység kihatásai
A középhegységek mögötti országrészek
A Felföld déli, alacsony emelete
A Felföld országrésznek tájrajzi egysége
Szlovenszkó, Felvidék jelentése
Erdély tájrajzi önállósága
Pannonföld és Alföld
A négy országrész sajátságos tájalakjai	263
A magyar tájak képe
Az ország népi tájszemlélete
Az országrészeken hiányzanak a tömör tájak
A folyók szerepe a tájak elhatárolásában
Táj és vidék meghatározása
A Győri-medence tájrajza
Mura tája
Déldunántúl
Zágrábi-medence
A Felföld két lépcsője
A Délfelföld vagy Mátraerdő és a Magasfelföld vagy Szlovákerdő
Erdély négy tája
Biharerdő
Erdélyi-medence
Székelyerdő
Erdélyhavas
A vereckei Havas-erdő
Az Alföld és Erdély tájrajzi alapkérdése
Az alföldi tájak jellege
Felsőtiszatáj
Középdunatáj
A nagy róna
Aldunatáj	293
A vidékek
A vidék a földrajzban
A felföldi és havaserdei felvidékek
A felvidékek életének zártsága
A Székelyerdő vidékeinek alkalmazkodása a térszínhez
Folyók által kettéválasztott vidékek
Igen keskeny, hosszú völgyvidékek az Erdélyi-medencében
A politikai örökös területváltozások megakadályozzák a földrajzi tényezőknek hosszú időkhöz kötött érvényesülését
A Biharerdő vidékeinek sokfélesége
A folyóközi vidékek
A Győri-medence padlan-vidékei
Pannonföld dombvidékei
A vidék szerepe az Alfösldön
A hegyalják
Mezővidékek és homokságok
A népi összetétel és a megyeterület hatása
A végvidékek, délvidékek	315
A magyar éghajlat és a folyók vízjárása (Cholnoky Jenő)
Esőt hozó szeleink keletkezésének okai
A ciklonok
Száraz szeleink
A téli és a nyári monszun-szelek ellentéte
Európa három nagy éghajlati övezetének összeszögelése az országon
Az időjárás évi menete
A magyar évszakok jellemzése
Az időjárási fordulók, fagyosszentek, Medárdus-esője és a vénasszonyok nyara
A szárazság kérdése
A hőmérséklet változásai
Az északi és déli hegyoldalak éghajlati különbsége
A csapadék területi elosztása
A hegy és az erdő hatása
A magyar folyók vízgyűjtő területe
Hóolvadás, esőzés hatása a folyók vízjárására
Az árvizek	343
Összefoglalás	371
Jegyzetek	381
Szövegközti ábrák	387
Mellékletek	389