kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Általános és physikai chemia | |
Általános természettudományi elvek és fogalmak (Energetika) | |
A chemia feladata | 3 |
Az anyagok fontosabb tulajdonságainak áttekintése | 4 |
A tulajdonságtörvény | 5 |
Az anyag megmaradásának törvénye | 6 |
Az energia fogalma, átalakulásai és mértékegységei; az energia megmaradásának elve | 7 |
A hőelmélet (thermodnamika) első főtétele | 11 |
Joule törvénye | 13 |
Megfordítható változások; a körfolyamat fogalma | 13 |
A gázok isothermikus kiterjesztése révén termelhető munka | 16 |
Gázok isothermikus comprimálásánál elhasznált munka | 20 |
Isothermikus körfolyamat révén termelhető (összes munka) | 21 |
A másodfajú- vagy a hő perpetuum-mobile | 22 |
A hőelmélet (thermodynamika) második főtétele | 24 |
A szabad energia fogalma, mérése és átalakulásai | 30 |
Az első és második főtétel egyesítése, Gibbs és Helmholtz egyenlete | 34 |
Halmazállapot-változások | |
A halmazállapot | 37 |
Olvadás és fagyás | 39 |
Sublimálás | 43 |
Párolgás | 44 |
Forrás | 48 |
Gáztörvények | 49 |
Kinetikus gázhypotesis és a Van der Waals-féle egyenlet | 52 |
Sűrűség és specifikus térfogat | 53 |
Gáz- és gázsűrűség meghatározására szolgáló módszerek | 56 |
Kritikus jelenségek | 59 |
A chemiai össztétel törvényei | |
Összetett test (vegyület és keverék) és egyszerű test (elem) fogalma | 62 |
Az állandó súlyarányok törvénye | 64 |
Richter törvénye; az aequivalenssúly fogalma | 66 |
A többszörös súlyarányok (Dalton) törvénye | 69 |
Atomelmélet | 72 |
Gal-Lussac törvénye: Avogadro tétele | 74 |
A molekulasúly meghatározása a gáz- és gőzsűrűségből | 78 |
A gázok móltérfogata; az általános gáztörvényt és Avogardo tételét együttesen kifejező gáztörvény (Boyle-Gay-Lussac-Avogadro egyesített törvénye) | 80 |
Az atomsúly meghatározása a molekulasúlyból | 85 |
Chemiai jelek és képletek | 86 |
Az elemek molekulái | 89 |
A vegyületek chemiai képletének megállapítása mennyiségi összetételük s molekulasúlyuk ismerete alapján | 90 |
A fajhő fogalma; a Dulong-Petit-féle szabály; az atomsúly meghatározása a fajmelegből | 91 |
Isomorphismus törvénye; az atomsúly meghatározása az isomorphismus alapján | 95 |
A vegyérték (valentia) | 97 |
Tapasztalati, szerkezeti és szöveti képletek | 100 |
Chemiai egyenletek | 102 |
A gyökök felosztása chemiai jellemzők szerint | 104 |
Az összetett gyök vegyértékének megállapítása | 105 |
A cserebomlás fogalma és szabályai | 106 |
Chemiai rendszertan és nomenclatura | |
Az elemek periodusos (természetes) rendszere | 108 |
A vegyületek osztályozása (bázisok, savak, sók és indifferens anyagok) | 117 |
Chemiai nomenclatura (a vegyületek elnevezésének tana) | 122 |
Physikai elegyek (oldatok) törvényei | |
Physikai elegy és oldat fogalma | 127 |
Gázok elegye gázokkal | 128 |
Folyadékok elegye folyadékokkal | 129 |
Gázok elegye folyadékokkal és szilárd testekkel (gázabsorptio és -adsorptio) | 131 |
Szilárd testek elegye folyadékokkal (szilárd testek folyékony oldata) | 135 |
Megoszlási egyensúly | 137 |
Oldott anyagok diffusiója | 139 |
Osmosis-nyomás | 141 |
Az osmosis-nyomás törvényei híg oldatoknál | 143 |
A fagyáspont-csökkenés törvénye híg oldatoknál | 151 |
A forráspont-emelkedés törvénye híg oldatoknál | 155 |
A gőznyomás-csökkenés törvénye híg oldatoknál | 156 |
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása | 159 |
Elektrolytek vizes oldatának viselkedése | 162 |
Colloid oldatok: dialysis | 163 |
Thermochemia | |
A thermochemia feladata | 166 |
Thermochemiai mérési módszerek | 168 |
Thermochemiai egyenletek; a rectióhő, képződési hő, közönbösítési hő, égési meleg és oldási hő fogalma | 170 |
Hess törvénye vagy a thermochemia alaptétele | 174 |
Hess törvényének alkalmazásai (a reactióhő kiszámításának szabálya, stb.) | 176 |
A reactióhőről általában: a legnagyobb munka elve; a szabad energia mint a chemiai affinitas mértéke, Nerust hőtétele | 180 |
A chemiai reactiók időbeli lefolyásának és a chemiai egyensúlynak törvényei | |
Alapfogalmak | 184 |
A reactiósebesség fogalma; a Wilhelmy-féle sebességtörvény | 186 |
A közeg befolyása a reactiósebességre | 191 |
A hőmérséklet befolyása a reactiósebességre | 192 |
Katalysis | 193 |
Megfordítható reactiók időbeli lefolyásának törvénye és a chemiai egyensúlyállapot fogalma | 197 |
A cemiai egyensúly különböző alakjai | 201 |
A tömegviszonyok befolyása az egyensúlyállapotra | 203 |
A hőmérséklet befolyása az egyensúlyállapotra | 206 |
A nyomás befolyása a chemiai egyensúlyra | 209 |
A chemiai reactiók teljességének feltételei | 211 |
Elektrochemia | |
Elektrophysikai alapfogalmak | 214 |
Ohm törvénye | 220 |
Elektorlysis; Faraday törvénye | 222 |
Specifikus elektr. ellenállás és vezetőképesség fogalma | 225 |
Elektrolytes dissociato-elmélet | 229 |
Elektromosság áramlása ritkított gázokban | 235 |
Elektron-elmélet | 239 |
Az ionisatio fogalma; az elektrolytes dissodiationak, az elektromosság vezetésének (áramlásának) és az elektrolysis jelenségének megyarázata az elekronelmélet alapján | 242 |
Elektromos polarisatio | 246 |
A galvánáram kezelésének osmosisos elmélete | 249 |
Az optikai chemia és a radioactivitás (radiochemia) körébe tartozó jelenségek | |
Sugártörés (fényrefractio) | 252 |
Spectum-analysis | 255 |
Absorptiós spectrum; égitestek spectruma | 257 |
Fényfolarisatio; a fény polarisatiós síkjának fogatása | 259 |
Radioactivitás | 262 |
A radioactivitás elmélete | 267 |
Szervetlen chemia | |
Az elemek osztályozása | 275 |
Hydrogen | 277 |
Nem-fémek (Metalloidok) | |
Halogen-csoport | 280 |
Oxygen-csoport | 288 |
Nitrogen-csoport | 321 |
Vanadin-csoport | 350 |
Bór | 353 |
Szén-silicium-csoport | 356 |
Fémek (Metallumok) | |
Alkali-fémek | 372 |
Alkali-földfémek csoportja | 391 |
Magnesium-csoport | 399 |
Réz-ezüst-csoport | 404 |
Ón-ólomcsoport | 413 |
Thallium-csoport | 417 |
Vas-csoport | 421 |
Földfémek csoportja | 431 |
Chromcsoport | 437 |
Platinacsoport | 442 |
A szénvegyületek chemiája vagy szerves kémia | |
A szénről, a szénvegyületekről általában és a szénatomok fundamentális tulajdonságairól | 451 |
A szénvegyületek ismeretének fejlődése. Isometria | 455 |
Az isometria különböző fajai és a szöveti és rationalis képletek | 456 |
Polymeria | 456 |
Metameria | 456 |
Tautomeria | 461 |
Steroisomeria és a sterochemiai elmélet | 463 |
A szénatomok kapcsolódásának módja | 470 |
Isomeriák és átváltozások az ún. telítetlen szénvegyületeknél | 471 |
Asymmetrikus szén s az optikai aktivitás és kristályalak | 474 |
A stereochemiai elmélet nehány consequentiája | 476 |
Stereoisomeriák nitrogen- és egyéb vegyületeknél | 476 |
Általános megjegyzések a stereochemiai elméletről | 478 |
A szénatomok fűződése. A szénvegyületek beosztása | 478 |
Különös rész | |
Vegyületek nyílt szénlánccal. Az aliphatikus vagy zsírnemű vegyületek sorozata | |
Az aliphatikus szénhydrogenek | 482 |
Az aliphatikus szénhydrogenek származékai | 499 |
Vegyületek zárt szénlánccal | |
Zártláncú vegyületek tiszta szénmaggal (Homocyclikus vegyületek) | 596 |
Zártláncú vegyületek vegyes magvakkal (Heterocyclikus vegyületek) | 665 |
Homo- és heterocyclikus vegyületek combinatioja (Chinolin-csoport) | 677 |
Alkaloidok vagy növénybázisok | |
Oxygenmentes alkaloidok | 681 |
Oxygentartalmú alkaloidok | 683 |
Terpenek és kámforok. Illó olajok | |
Áttekintés | 694 |
Terpenek | 695 |
Kámforok | 699 |
Gyantafélék és balzsamok | 701 |
Glycosidok vagy glucosidok | 702 |
Proteintestek | |
Proteintestek | 705 |
Fehérjék | 711 |
Proteidek | 714 |
Albuminoidok | 716 |
Erjesztők (enzymek, fermentumok) | 718 |
A szerves vegyületek szerkezetének megállapítása | |
A vegyületek elemzése és tapasztalati képletük megállapítása | 723 |
A vegyületek szerkezetének megállapítása | 724 |
Physikai segédeszközök a vegyületek szerkezetének megállapítására | 735 |
Betűrendes névmutató | 739 |
Betűrendes tárgymutató | 742 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.