A történetírás mint tudomány

A történészi hivatás kialakulása a XIX. századi Franciaországban

Szerző

Charles Seignobos

Ernest Renan

Francois Pierre Guillaume Guizot

Ernest Renan

Baron de Montesquieu

Charles-Luis de Secondat

Marie Jean Antoine Nicolas Caritat

Budapest

'Charles Seignobos: A történetírás mint tudomány ' összes példány

Kiadó:	Napvilág Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	422 oldal
Sorozatcím:	Atelier Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:	978-963-9697-10-2

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kötetünk kétévnyi kollektív munka gyümölcseként láthat napvilágot. Régen dédelgetett elképzelésük volt az Atelier Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ oktatóinak és munkatársainak, hogy egy eredeti szövegeken nyugvó, azokat kommentáló és szerzőik szélesebb szakmai és intellektuális életútjának kontextusába helyező válogatás révén nyújtsanak áttekintést a francia történetírás „klasszikus korának", az Annales születését megelőző két évszázadnak a legfontosabb historiográfiai fejleményeiről. Szerkesztőként látott hozzá, de tragikus gyorsasággal elhatalmasodó betegsége miatt már csupán a kötetben szereplő majdani szövegek kijelölésének a véleményezésére maradt ideje a mű szellemi atyjának, Benda Gyulának. Nélküle, értékes tapasztalataitól és szakmai tanácsaitól megfosztva kellett hát megbirkóznia a kötet fiatal szerkesztőjének az óriási feladattal, melynek kihívásainál csak az utóbbi tapasztalatlansága volt a nagyobb.
A munkában előforduló valamennyi hiányosság és aránytalanság ez utóbbi körülménynek tudható be, azokért minden felelősség a szerkesztőt illeti. Előszavunk, ahogy maga a kötet egésze is, Benda Gyula emléke és a francia történetírás régi és új eredményeinek a jobb magyarországi megismertetése és meghonosítása érdekében kifejtett sok évtizedes erőfeszítései előtt kíván egyúttal fejet hajtani.
A kötet megszületésében óriási szerepük van az idáig magyar nyelven még nem publikált szövegrészletek fiatal, ám messzemenőkig felkészült szakfordítóinak. Köszönet mindannyiuknak gyorsaságukért és lelkesedésükért, ahogy annak a három lektornak is, akik értékes meglátásaikkal és tanácsaikkal segítették világosabbá és átgondoltabbá tenni a kötet bevezető tanulmányát. Czoch Gábor, Erős Vilmos és Takács Ádám szakmai segítségének méltatása mellett külön meg szeretném köszönni Takács Erzsébetnek a negyedik fejezet szövegeinek kiválasztásában nyújtott segítségét, valamint Németh Orsolyának a kötetbeli fordítások szöveggondozása terén játszott alapos és lelkiismeretes munkáját. Vissza

Fülszöveg

Az Atelier Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ gondozásában megjelenő, eredeti szövegeken nyugvó, azokat kommentáló és a szerzőik szélesebb szakmai és intellektuális életútjának összefüggésébe helyező válogatása áttekintést nyújt a francia történetírás "klasszikus korának", a történetírást forradalmasító Annales születését megelőző közel két évszázadnak legfontosabb historiográfiai fejleményeiről. Kötetünk a XVIII. század derekától egészen a XX. század kezdetéig - Montesquieu-től Voltaire-n, Condorcet-n, Chateaubriand-on, Thierryn, Guizot-n, Michelet-n, Renanon, Taine-en, Fustel de Coulanges-on át Monod-ig, Lacombe-ig, Langlois-ig és Seignobosig -, azaz a francia felvilágosodás történetírásának első elméleti megfontolásaitól az immár véglegesen intézményesült történész mesterség megszilárdult módszertanának, kanonizált metodológiai szintézisének megjelenéséig kíséri nyomon a francia történetírással kapcsolatos reflexiók alakulását. Az itt közölt szövegek nagy többsége most... Tovább

Tartalom

Előszó 9
A filozófia, az irodalom, valamint a pozitivista tudományosság
szirénhangjai és a történészi diszciplína intézményesülése
a XIX. századi Franciaországban. Bevezető (Lajtai L. László) 11
„Filozófusként művelni a modern történetírást
a felvilágosodás történetírása, közvetlen előzmény
Charles-Louis de Secondat - Baron de Montesquieu: 61
Elmélkedések a rómaiak nagyságának
és hanyatlásának okairól (1734) - Részletek
(Szávai János fordítása) 65
Voltaire (Francois Marie Arouet): 72
Levél Dubos abbénak (1738) (Lajtai L. László fordítása) 78
Újabb elmélkedések a történelemről (1744)
(Haas Lídia fordítása) 82
Tanulmány a nemzetek szelleméről és erkölcseiről
(1756 - részletek) (Haas Lídia fordítása) 87
Marie Jean Antoine Nicolas Caritat - Marquis de Condorcet: 100
Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története
(1793-1794-részletek) (Pödör László fordítása) 105
A „történelem kora": a romantikus történetírás intézményesülése a
politikai események és az irodalmi impulzusok sodrában
Francois René - Vicomte de Chateaubriand: 125
Történeti tanulmányok (1831 - részletek). Előszó
(Haas Lídia fordítása) 128
Augustin Thierry: 144
A történeti tanulmányok tíz éve (1834). Előszó
(Lajtai I. László fordítása) 149
Francois Pierre Guillaume Guizot: 173
A franciaországi civilizáció története (1829)
Első előadás (Lajtai L. László fordítása) 177
Jules Michelet: 198
A francia Forradalom története (1847-1853) - Részletek
A könyv módszeréről és szelleméről (1847) 202
Következtetések (1853) (Haas Lídia fordítása) 208
Franciaország története. 1869-es előszó. Részletek
(Nagy Géza fordítása) 209
A „tiszta" tudományosság igézetében: a „módszertani iskolát"
megelőző nemzedék „szcientizmusa" és „naturalizmusa"
Ernest Renan: 235
A tudomány jövője (1848-1949) - Részletek
XIII. fejezet (Csizmadia Dominika fordítása) 239
Hyppolite Adolphe Taine:
Kritikai és történeti esszék (1858,1866) - Részletek 260
Előszó az első kiadáshoz (1858) 265
Előszó a második kiadáshoz (1866)
(Csizmadia Dominika fordítása) 269
Numa-Denis Fustel de Coulanges: 283
A történeti módszer: jegyzetek és töredékek
(1875-1887) - Részletek
A történetírás mint tiszta tudomány (1875) 288
A kétkedés szelleme; szakosodás 294
Hogyan olvassunk? 297
A történelmi szövegek elemzéséről (1887)
(Németh Orsolya fordítása) 299
Az intézményesült történetírás megszilárdulása és megkérdőjelezése:
a „módszertani iskola" korszaka
Gabriel Monod: 309
Beköszöntő. A történeti tanulmányok fejlődése
Franciaországban a XVI. századtól (1876) - Részletek
(Csizmadia Dominika fordítása) 313
Paul Lacombe: 328
A történetírás mint tudomány (1894) - Részletek
Előszó 334
Első fejezet: a történettudomány területei és határai
(Németh Orsolya fordítása) 341
Charles-Victor Langois: 351
Bevezetés a történeti tanulmányokba (1898) - Részletek
A történeti megismerés általános feltételei
(Takács Erzsébet fordítása) 354
Charles Seignobos: 360
Bevezetés a történeti tanulmányokba (1898) - Részletek
A történeti konstrukció általános feltételei
(Takács Erzsébet fordítása) 364
A történeti módszer alkalmazása a
társadalomtudományokra (1901) - Részletek
Bevezetés (Takács Erzsébet fordítása) 380
Függelék
Válogatott irodalomjegyzék 393
Névmutató 403
A kötetben előforduló francia és német intézmények,
illetve folyóiratok nevének és címének fordítása 415
A kötetben szereplő szövegek fordítása alapjául szolgáló művek,
korábbi magyar kiadások lelőhelye 418
Atelier. Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ 421
Atelier. Centre Franco-hongroise en Sciences Sociales 422