Az európai élet fejlődése I. (töredék)

Előszó

Részlet a könyvből:

A FÖLD ÉS A LAKOSSÁG - EURÓPA
Az Európa-név, amely a görögöktől ered, eleinte csak az Ázsiával szomszédos délkeleti területeket jelentette, azután kiterjesztették a Földközi-tenger északi partjának országaira, majd az óceánnal szomszédos országokra, végül pedig a Közép és a Kelet országaira is, abban a mértékben, ahogy ezek összeköttetésbe kerültek a Földközi-tenger világával. Egyszerűen földrajzi elnevezés volt, amely semmiféle gondolatát se foglalta magába a lakosok közösségének. Csak a modern időkben következett be, hogy Európa népeiben, a többi világrész népeivel való összehasonlítás folytán, az érzések és szokások bizonyos közös üledékét fedezték fel, amely bennök valamiféle, egyébiránt meglehetősen határozatlan, európai közösség tudatát hozta létre.
Földrajzi tényezők
Európa, az elnevezés modern értelmében, a földrészek legkisebbike, amelynek terjedelme 10 millió négyzetkilométer. Ázsiával nagyméretű, 4300 kilométeres isthmus köti össze, Afrikától pedig a Földközi-tengernek nevezett beltenger választja el, amely be levén hintve szigetekkel, az átkelést még kis bárkáknak is könnyűvé teszi. Amerikától nagyon széles óceán választja el, amely csak tengeri hajókkal járható.
Európa felszínének rajzolata nagyon egyenetlen. Délen, a Földközi-tenger felé erősen szaggatott, ahol is hatalmas hegytömbök emelkednek, a Pyreneusok, az Alpok, az Apenninek, melyek meredek szakadékai csak szűk völgyeknek vagy hegyláncoktól elválasztott kis síkságoknak engednek helyet. Vissza