Aradia

Előszó

Ha valaha is kezébe akadtak a kedves olvasónak a tanult néprajzkutató, G. Pitre munkái, vagy azon cikkek, melyeket "Lady Vere De Vere" az olasz Rivisiának írt, vagy H. Andrews publikációi a Folk-Lore-ban, akkor tud arról, hogy Olaszországban rengeteg strega, jós avagy boszorkány él, akik kártyát vetnek, különös ceremóniákat tartanak, amelyek szellemeket hivatottak megidézni, amuletteket készítenek és adnak el, és általában úgy viselkednek, ahogy az náluk szokás - legyen szó akár az amerikai fekete vuduról, akár szerte a világban működő varázslókról.
Az olasz stregák, avagy boszorkányok azonban számos pontban különböznek kolléganőiktől. A legtöbb esetben olyan családból származnak, amelynek tagjai már generációk óta űzik ezt a művészetet. A legcsekélyebb kétségem sincs afelől, hogy egyes esetekben az ősök sora egészen a középkorig, a rómaiakig vagy akár az etruszkokig nyúlik vissza. Ennek következtében természetesen ezekben a családokban hatalmas hagyománnyal bír a varázslás. Azonban Észak-Olaszországban, amint az irodalma alapján bebizonyítható, a néhány kisebb mese- és népi babonagyűjtemény ellenére sem volt soha érdeklődés a boszorkányok idegen művészete iránt. Mégis úgy sejtették, hogy mindezek alapját az a rengeteg római mítosz és legenda képezi, amelyeket Ovídiusz jegyzett fel, akinek a többi római tudósítóhoz hasonlóan nagyon sok minden elkerülte a figyelmét. Vissza

Fülszöveg

Az Aradia, avagy a Boszorkányok Evangéliuma a toscana-i "vecchia religione", régi vallás legendáit és varázslatait foglalja magába. Gyűjtője, Charles G. Leland képzett néprajzkutató, és a legendák világában kiválóan otthon van, ugyanakkor mentes mindazon álszent miszticizmustól, mely a New Age felbukkanásával ragályként terjedt el az "ezoterikus" írók körében.
E mű jelentős részét egy Maddalena nevű strega (itáliai "boszorkány") gyűjtötte össze. ő küldte el Lelandnak. Csodálatos legendákat rejt a szöveg. Egy teremtésmítosszal kezdődik: Diana, a sötétség kiválasztja magából a Fényt, Lucifert, majd újra egyesülni akar vele, de a Fény menekül a Sötétség elől, így lettek a nappalok és éjszakák. Mikor Diana csellel mégiscsak ráveszi, hogy együtt háljanak, szerelmükből keletkezik a világ. Történet történetet követ, és az ember lassan megérti Leland lelkesedését a téma iránt - az ősi korok hangulata lengi be az egész művet. A könyv másik érdekessége, hogy a mítoszokba eredeti, ősi varázsszövegek vannak szőve, ezáltal éppoly élvezetes olvasmányélményt jelent az ezoterikus művészetek tanulmányozóinak és beavatottjainak, mint a legendák rajongóinak.
A könyv az Aradia keletkezésével foglalkozó előszavát Osara LaMort Wicca főpapnő írta, kinek tudományos alaposságát egyiptomi mágiáról szóló könyvéből már ismerhetik az olvasók, utószavát pedig az a Frater U. D., aki az Illuminates of Thanateros káoszmágus rend alapító tagja volt, és jómaga is hozzájárult a német Wicca megerősödéséhez. Vissza