Nagy várakozások I-III./Karácsonyi történetek II.

Előszó

Előszó
A „Nagy várakozások" tíz évvel később született iker testvére Dickens legáltalánosabban elismert mesterművének, a Copperfield Dávidnak. Mint ebben a regényben, a „Nagy várakozások"-ban is kis fiu életét rajzolja meg, s ha a Copperfield Dávidról joggal állapították meg, hogy tele van önéletrajzi elemekkel, a jelen regény elindulásáról, egész menetéről és hangulatáról ugyanaz a határozott benyomás alakul ki, hogy a páratlan iró egyéni élményeket és emlékeket alkotott össze ujabb mesterművé. Hogy ez igy van, azt maga Dickens is elárulja leveleiben, amelyekben Copperfield Dávidhoz hasonlítja Pip-et, a Nagy várakozások gyermekhősét. S hogy valóban amazzal egy gondolalméhből született ez a mű is, hogy joggal nevezhető a Copperfield Dávid ikertestvérének, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Dickens, mielőtt ezt a regényét megírta, saját bevallása szerint, újra elolvasta Copperfield Dávidot, hogy véletlenül ismétlésekbe ne essék. 1860-ban, élete utolsó évtizedének kezdetén fogott hozzá e regényének megírásához, vagyis abban az időben, amelyet némely bírálói Dickens hanyatlása korának szeretnek mondani. Ám aki elolvassa ezt a mesterművet, nemcsak a hanyatlás nyomát nem leli meg benne, hanem ellenkezően együtt találja benne a Dickens sajátos lángelméjének valamennyi jellemző tulajdonságát, a meleg humort, a mély szivet, az emberek és dolgok különös meglátását és rajzát, érdekes, mesteri meseszövést s az egész előadásban végiglappangó lirai elemet, amely Dickens legtöbb alkotását oly megkapóvá teszi. Vissza