Az ember származása és az ivari kiválás I-II.

Tartalom

I. KÖTET

Szerző előszava a második kiadáshoz IX
Ch. R. Darwin élete, jelleme és irodalmi működése. Margó Tivadar-tól XIII
Jegyzetek Darwin életrajzához. Margó Tivadar-tól LXI
Bevezető 1
ELSŐ RÉSZ.
AZ EMBER SZÁRMAZÁSA, VAGYIS EREDETE.
I. FEJEZET.
AZ EMBER VALAMELY ALSÓBB RANGÚ ALAKTÓL VALÓ SZÁRMAZÁSÁNAK BIZONYSÁGA.
Az ember eredetéről való bizonyságnak a természete. - Homológ képletek az embernél és az alsóbb rangú állatoknál. - A megegyezés különböző pontjai. - Fejlődés. - Csökevényes képletek, izmok, érzék-szervek, hajzat, csontok, szaporodás-szervek stb. - A tények e három nagy osztályának jelentősége az ember eredetét illetőleg 99
II. FEJEZET.
AZ EMBER VALAMELY ALSÓBB RANGÚ ALAKBÓL VALÓ FEJLŐDÉSÉNEK A MÓDJÁRÓL.
Az ember testének és szellemének változékonysága. - Öröklés. - A változékonyság okai. - A változékonyság törvényei ugyanazok az embernél, mint az alsóbb rangú állatoknál. - Az élet föltételeinek közvetetten hatása. - A testrészek fokozódott használatának valamint
nem-használatának hatásai. - Meggátolt fejlődés. - Visszaütés. - Kölcsönös elváltozás.- A fokozódás mértéke.- A fokozódás akadályai. - Természetes kiválás. - Az ember a földnek fő-uralkodó állata. - Az ember testi szerkezetének jelentősége. - Az okok, a melyek az ember egyenes testtartására vezettek. - Ennek következtében létrejött szerkezeti elváltozások.- A szemfogak nagyságának csökkenése.- A koponya alakjának és nagyságának megváltozása. - A fark hiánya. - Az ember védtelen állapota 40
III. FEJEZET.
AZ EMBER ÉS AZ ALSÓBB RANGÚ ÁLLATOK ÉSZBELI TEHETSÉGEINEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Az észbeli tehetségek különbsége rendkívül nagy a legmagasabb rangú majom és a legalsóbb rangú vad ember között. - Bizonyos ösztönök közösek - Kedélyindulatok. - Kíváncsiság. - Utánzás. - Figyelem. - Emlékezet. - Képzelődés. - Értelem. - Előrehaladó tökéletesedés. - Az állatok használta fegyverek és eszközök. - Absztrakczió, öntudat. -
Beszéd. - A szép érzéke. - Az Istenben való hit, szellem! erők, babonaság 99
IV. FEJEZET.
AZ EMBER LELKI ERŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ ALSÓBB ÁLLATOKÉIVAL.
(Folytatás.)
Erkölcsi érzet. - Alaptétel. - A társas állatok sajátságai. - A társas életre való képesség eredete. - Ellenkező ösztönöknek küzdelme egymás között. - Az ember társas állat. - A kitartó társas ösztönök legyőzik a kevésbbé állandó egyéb ösztönöket - A társadalmi erények a vad emberektől egyedül tiszteltetnek. - Az egyént illető erények
a fejlődésnek egy későbbi szakában éretnek el. - Az egyazon társadalmi kör tagjainak Ítélete a közmagaviseletről fontos természetű. - Erkölcsi hajlamoknak átvitele. - Egybefoglalás 148
V. FEJEZET.
AZ ÉRTELMI ÉS ERKÖLCSI TEHETSÉGEK KIFEJLŐDÉSÉRŐL AZ ŐSKORBAN ÉS A CZIVILIZÁLT IDŐKBEN.
Az értelmi erők előrehaladása a természetes kiválás által. - Az utánzás fontossága. - Társadalmi és erkölcsi tehetségek. - Kifejlődésük egy és ugyanazon törzs határain belül. - A természetes kiválásnak a czivilizált nemzetekre való befolyása. - A czivilizált nemzetek egykori barbár voltának nyilvánvalósága 295
VI. FEJEZET.
AZ EMBER ROKONSÁGÁRÓL ÉS GENEALÓGIÁJÁRÓL.
Az ember helyzete az állatok sorában. - A természetes rendszer genealógiája. - Csekélyebb jelentőségű alkalmazkodásbeli jellemek. - Különböző kisebb megegyező pontok az ember és a négykezűek között. - Az ember rangja a természetes rendszerben. - Az ember születéshelye és kora. - Az ásatag átmeneti tagoknak a hiánya. - Az ember genealogiájának alsóbb fokai, a mint először rokonságaiból, másodszor a testi alkotásából kiderülnek. - A gerinczesek régibb kettősivarú (hermapnrodita) állapota. - Befejezés 225
VII. FEJEZET
AZ EMBEREK FAJTÁIRÓL
A fajbeli jellemvonások természete és értéke. - Alkalmazása az emberfajtákra. - Érvek, a melyek az úgynevezett emberfajtáknak külön fajokként való felfogásává kedvezők és a melyek ezzel ellentétben állanak. - Al-fajok. - Monogenisták és polygenisták. - A jellemek összetérése. - A megegyezés számos pontja a legkülönbözőbb emberfajtáknak a testére és szellemére nézve. - Az ember állapota, a mikor legelőször a Földön elszéledt. - Valamennyi fajta nem származik egyetlen pártól. - A fajták kihalása. - A fajták képződése. - A keresztezés hatásai. - Az életfeltételek közvetetten hatásának csekély befolyása. -
A természetes kiválásnak csekély, vagy pedig semmiféle befolyása. - Ivari kiválás 256
MÁSODIK RÉSZ.
IVARI KIVÁLÁS.
VIII. FEJEZET.
AZ IVARI KIVÁLÁS ALAPELVEI.
Másodrendű ivarjellemek. - Ivari kiválás. - Hatásának módja. - A hímek túlsúlya. - Soknejűség. - Rendesen csak a hím módosult ivari kiválás útján. - A hím nemi gerjedelme. - A hím változékonysága. - A nőstények választása. - Az ivari kiválás összehasonlítása a természetes kiválással. - Felelkező életkorban, felelkező évszikban történő s az ivar korlátolta öröklés. - Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok. - Annak okai, hogy miért nem módosúl az egyik ivar s a fiatalok ivari kiválás útján. - Függelék : A két ivarnak viszonylagos száma az egész állatországban. - Mindkét ivar számának ivari kiválás
által történő korlátozódása 321
IX. FEJEZET.
MÁSODRENDŰ IVARJELLEMEK AZ ÁLLATORSZÁG ALSÓ OSZTÁLYAIBAN
Ilyen jellemek a legalsóbb osztályokban hiányzanak. - Ragyogó színek. - Lágytestűek (Mollusca). - Gyűrűs férgek. - Rákok (Crustaeea); másodrendű ivarjellemei jól ki vannak fejlődve ; dimorphismus ; színek ; oly jellemek, melyek az érettség előtt nem fejlődnek ki. - Pókok; ezek ivari színei; a hímek csicsergése. - Százlábúak 399
X. FEJEZET.
A ROVAROK MÁSODRENDŰ IVAR JELLEMEI.
Különböző képződmények, melyekkel a hímek a nőstények tartására vannak
felszerelve. - Ivari különbségek, melyeknek jelentősége ismeretlen. -
Az ivarok között levő nagyságbeli különbségek. - Sertefarkúalc (Thysanura). - Kétszárnyúak (Diptera). - Félfedelűek (Hemiptera). - Egyenlőszárnyúak (Homoptera); a hangok létrehozásának képessége csupán a hímeknél van meg. - Egyenesszárnyúak (Orthoptera); a
hímek hangadó szervei s ezek szerkezetének különbségei; harczvágy; színezet, - Hártyásszárnyúfak (Hymenoptera); harczvágy és színezet. - Fedelesszárnyúak (Coleoptera); színezet; a nagy szarvak, úgy látszik, diszítmények ; harczok ; a czirpelő szervek rendszerint mindkét ivarnál megvannak 419
XI. FEJEZET.
ROVAROK (FOLYTATÁS). A PIKKELYESSZÁRNYÚAK RENDJE. (PILLANGÓK,
LEPKÉK ÉS PILLÉK.)
A pillangók udvarlása. - Harczaik. - Kopogó zörejek. - A színek mindkét ivarnál egyenlők, vagy a hímeknél ragyogóbbak. - Példák. - Nem az életfeltételek közvetetten hatásának következményei. - Védelemre alkalmazkodott színek. - A pillék színei. - Fitogtatás. - A pikkelyesszárnyúak megfigyelőképessége. - Változékonyság. - A hímek és nőstények színezete közötti különbségek okai. - Utánzás (mimicry) ; a nőstény pillangók ragyogóbb színűek mint a hímek. - A hernyók élénk színei. - A rovarok másodrendű ivarjellemeinek összefoglalása és zármegjegyzések. - A madarak és rovarok összehasonlítása 462


II. KÖTET
MÁSODIK RÉSZ.
IVARI KIVÁLÁS
XII. FEJEZET
A HALAK, KÉTÉLTŰEK ÉS CSÚSZÓ-MÁSZÓK MÁSODRENDŰ IVARJELLEMEI
Halak: A hímek udvarlása és harczai. - A nőstények tekintélyesebb nagysága. - A hímek élénkebb színei s diszítményűl szolgáló függelékei; egyéb kiváló jellemeik. - A hímek színöket s függelékeiket csak az ívás idejében kapják meg. - Oly halak, melyeknek mindkét ivara ragyogó színű. - Védőszínek. - A nőstények kevésbbé élénk színeit nem lehet a védelem elvéből magyarázni. - A hím halak fészkeket készítenek s a petékről meg a kicsinyekről gondoskodnak. - Kétéltűek: Az ivarok szervezete és színe közötti különbségek. - Hang-szervek. - Csúszómászók: Teknősök. - Krokodilok. - Kígyók: színeik néha védők. - Gyíkok: Harczaik. - Diszítményűl szolgáló függelékeik. - A két ivar szervezete között levő nevezetes különbségek. - Színezet. - Az ivari különbségek csaknem akkorák, mint a madaraknál 1
XIII. FEJEZET
A MADARAK MÁSODRENDŰ IVARJELLEMEI.
Ivari különbségek. - A küzdés törvénye. - Különös fegyverek. - Hangadószervek. - Hangszeri zene. - Szerelmi taglejtések és tánczok. - Állandó és évszaki diszítmények. - Kettős és egyszeri évenkénti vedlés. - A hímeknek diszítményeikkel való kaczérkodása 37
XIV. FEJEZET
MADARAK. - Folytatás.
A nőstények választása. - Az udvarlás időtartama. - Nem-párosodott madarak. - Szellemi tehetségek s a szép iránti ízlés. - A nőstényeknek bizonyos hímek iránti előszeretete vagy ellenszenve. - A madarak változékonysága. - A változások néha rögtön lépnek fel. - A változás törvényei. - A szemfoltok fejlődése. - A jellemek fokozatai. - A pávakakas, az Argus-fáczán és az Urosticte 95
XV. EJEZET.
MADARAK. - FOLYTATÁS.
Mi annak az oka, hogy némely fajnak csupán a hímei, másoknak mindkét
ivara ragyogó színű. - Az ivarra korlátozott öröklés és ennek a külön-
böző képződményekre s az élénk színű tollazatra való alkalmazása. -
A násztollazatnak télen való elvesztése 149
XVI. EJEZET.
MADARAK. - BEFEJEZÉS.
A fiatalkori tollazat mindkét ivar felnőtt állapotban levő tollazatának jellemeihez viszonyítva. - Az esetek hat csoportja. - Közel rokon, vagy egymást helyettesítő fajok hímjeinek ivari különbségei. - A nőstény veszi át a hím jellemeit. - A fiatalok tollazata összehasonlítva a felnőttek nyári és téli tollazatával. - A madarak szépségének az egész föld kerekségén való fokozódása. - Védőszínek. - Feltűnő színezetű madarak. - Az újdonság méltatása. - A madarakról szóló négy fejezet összefoglalása 177
XVII. FEJEZET.
AZ EMLŐSÖK MÁSODRENDŰ IVARJELLEMEI.
A harcz törvénye. - Csupán csak a hímekre szorítkozó fegyverek. - A nőstények fegyverei hiányának oka.- Mindkét ivarral közös fegyverek, melyeket azonban eredetileg a hímek szereztek.- Ily fegyvereknek egyéb haszna. - A hímek tekintélyesebb nagysága. - Védőszerek. - Mindkét ivarnak a párosodás alkalmával tanúsított felsőbbsége 229
XVIII. FEJEZET.
AZ EMLŐSÖK MÁSODRENDŰ IVARJELLEMEI. - FOLYTATÁS.
Hang. - A fókák különös ivari sajátságai. - Illat. - A szőr fejlődése. - A szőr és bőr szine. - Rendellenes eset, melyben a nőstény inkább díszített, mint a hím. - A színek s diszítmények az ivari kiválásnak következményei. - Védelműl szerzett színek. - A színek, habár mindkét ivarnál közösek, gyakran mégis az ivari kiválás következményei. - A felnőtt emlősök foltjainak és sávjainak elenyészése. - A négykezűek színei és diszítményei. -
Összefoglalás 263
HARMADIK RÉSZ.
AZ IVARI KIVÁLÁS, VONATKOZÁSSAL AZ EMBERRE ÉS BEFEJEZÉS.
XIX. FEJEZET.
AZ EMBER MÁSODRENDŰ IVARJELLEMEI.
Különbségek a férfi és a nő között. - Okai az efféle különbségeknek, valamint bizonyos jellemvonásoknak, a melyek közösen mind a két ivarnál előfordúlnak. - A viaskodás törvénye. - A szellemi tehetségeket és a hangot illető különbségek. - A szépség befolyása az emberek egymásközt való házasságának meghatározására. - A vadaknak figyelme a czifraságokra. - Az ő eszméik a női szépségről. - Hajlam valamennyi természetes sajátságnak a túlhajtására 303
XX. FEJEZET.
AZ EMBER MÁSODRENDŰ IVARJELLEMEI. - FOLYTATÁS.
A nők folytonos megválasztásának hatásáról a szépségnek különböző mértéke szerint valamennyi fajtánál. - Az okokról, melyek a művelt és a vad fajtáknál az ivari kiválást megzavarják. - Az ivari kiválásnak kedvező feltételeiről az ősidőkben. - Az ivari kiválás módjáról és hatásáról az emberiség körében. - A vad törzseknél a nőknek van némi joguk
férjök megválasztásában. - Szőrhiány a testen, a szakáll kifejlődése. - A bőr színe. - Összefoglalás 347
XXI. FEJEZET.
ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉS.
A legfőbb következtetés, hogy az ember alsóbbb rangú alaktól származik. - A kifejlődés módja. - Az ember genealógiája. - Értelmi és erkölcsi tehetségek. - Ivari kiválás. - Befejező megjegyzések.. 379
Kiegészítő jegyzet az ivari kiváláshoz, tekintettel a majmokra 399
Függelék a magyar kiadáshoz 407
Műszótár és glosszárium 408
Betűrendes tárgymutató 423

Témakörök