Az ember származása és az ivari kiválás

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
Az ember származása, illetve eredete.
I. FEJEZET.
Az ember valamely alsóbbrangu alaktól való származásának
bizonysága.
Az ember eredetéről való bizonyságnak a természete. - Homológ képletek az embernél és az alsóbb rangú állatoknál. - A megegyezés különböző pontjai. - Fejlődés. - Csökevényes
képletek, izmok, érzék-szervek, hajzat, csontok, szaporodás-szervek, tb. - A tények e három nagy osztályának az ember eredetét illetőleg. (9. lap.)
II. FEJEZET.
Az ember valamely alsóbb rangú alakból való fejlődésének
módja.
Az ember testének és szellemének változékonysága. - Öröklés. - A változékonyság okai. - A változékonyság törvényei ugyanazok az embernél, mint az alsóbb rangú állatoknál. - Az
élet föltételeinek közvetlen hatásai. - A testrészek fokozódott használatának, valamint nem használatának hatásai. - Meggátolt fejlődés. - Visszaütés. - Kölcsönös elváltozás. - A fokozódás akadályai. - Természetes kiválás. - Az ember a földnek legfőbb uralkodó állata. - Az ember testi szerkezetének jelentősége. - Az okok, a melyek az ember egyenes testtartásához vezettek. - Ennek következtében a létrejött szerkezeti elváltozások. - A szemfogak nagyságónak csökkenése. - A koponya alakjának és nagyságának elváltozása. - A fark hiánya. - Az ember védtelen állapota. (22. lap.)
III. FEJEZET.
Az ember és az alsóbb rendű állatok értelmi tehetségének
összehasonlítása.
Az értelmi tehetségek különbsége rendkívül nagy a legmagasabb rangú majom és a legalsóbb rangú vad ember között - Bizonyos ösztönök közösek. - Kedélyindulatok. - Kíváncsiság. - Utánzás. - Figyelem. - Emlékezet. - Képződés. - Értelem. - Előrehaladó tökéletesedés. - Az állatok használta fegyverek és eszközök. - Abstractió, öntudat. - Beszéd. - A szép érzéke. - Istenben való hit, szellemi erők, babona. (55. l.)
IV. FEJEZET.
Az ember lelki erőinek összehasonlítása az alsóbb állatokéival.
- Folytatás. -
Erkölcsi érzet. - Alaptétel. - A társas állatok sajátságai, - A társas életre való képesség eredete. - Ellenkező ösztönök küzdelme egymás között. - Az ember társasállat. - A kitartó
társas ösztönök legyőzik a kevésbbé állandó egyéb ösztönöket. - A társadalmi erényeket csakis a vad emberek tisztelik. - Az egyént illető erények a fejlődésnek egy későbbi szakaszában éretnek el. - Az ugyanazon társadalmi kör tagjainak ítélete a közmagaviseletről fontos természetű. - Erkölcsi hajlamok átszármaztatása. - Egybefoglalás. (84. lap.)
V.. FEJEZET.
Az értelmi és erkölcsi tehetségek kifejlődése az őskorban és
a civilisált időkben.
Az értelmi erők előrehaladása a természetes kiválás által. - Az utánzás fontossága. - Társadalmi és erkölcsi tehetségek. - Kifejlődésük egy és ugyanazon törzs határain belül. - A természetes kiválásnak a czivilizált nemzetekre való befolyása. - A civilisált nemzetek egykori barbár voltának nyilvánvalósága. (112 l.)
VI. FEJEZET.
Az ember rokonságra és genealógiája.
Az ember helyzete, az állatok sorában. - A természetes rendszer genealógiája. - Csekélyebb jelentőségű alkalmazkodásbeli jellemek. - Különböző kisebb megegyező pontok az ember és a négykezűek között. - Az ember rangja a természetes rendszerben. - Az ember születéshelye és kora. - Az ásatag átmeneti tagoknak a hiánya. - Az ember genealógiájának alsóbb fokai, amint először rokonságból, másodszor a testi alkotásából
kiderülnek. - A gerinczesek régibb kettősivaru állapota. - Befejezés. (130. lap.)
VII. FEJEZET.
Az emberek fajtáiról.
A fajbeli jellemvonások természete és értéke. - Alkalmazása az emberfajtákra. - Érvek, amelyek az u. n. emberfajtáknak külön fajokként való felfogására kedvezők és a melyek ezzel ellentétben állanak. - Al-fajok. - Monogenisták és polygenisták. - A jellemek összetérése. - A megegyezés számos pontja a legkülönbözőbb emberfajtáknak testére és szellemére nézve. - Az ember állapota, a mikor a földön legelőször elszéledt. - Valamennyi fajta nem egy-egyetlen pártól származik. - A fajták kihalása. - A fajták képződése. - A keresztezés hatásai. - Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása. - A természetes kiválásnak csekély vagy pedig semmiféle befolyása. - ivari kiválás. (149. l.)
MÁSODIK RÉSZ.
Az ivari kiválás.
VIII. FEJEZET.
Az ivari kiválás alapelvei.
Másodrendű ivarjellemek. - Ivari kiválás. - Hatásának módja. - A himek túlsúlya. - Soknejűség. - Rendesen csak a him módosult ivari kiválás utján. - A him nemi gerjedelme. - A him változékonysága. - A nőstények választása. - Az ivari kiválás összehasonlítása a természetes kiválással. - Felelkező életkorban, felelkező évszakban történő és az ivar korlátozott öröklés. - Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok. - Annak okai, hogy miért nem módosul az egyik ivar és a fiatalok ivari kiválás utján. (175. lap.)
IX. FEJEZET.
Másodrendű ivarjellemek az állatország: alsó osztályaiban.
Ilyen jellemek a legalsóbb osztályokban hiányoznak. - Ragyogó színek. - Lágytestűek. - Gyűrűs férgek. - Rákok; másodrendű ivarjellemei jól kivannak fejlődve. -- Dimorphismus;
szinek; oly jellemek, melyek az érettség előtt nem fejlődnek ki. - Pókok; ivari színeik; a himnek csicsergése. - Százlábúak. 192. lap.)
X. FEJEZET.
A rovarok másodrendű ivarjellemei
Különböző képződmények, melyekkel a himek a nőstények tartására felruházva vannak. - Ivari különbségek, melyeknek jelentősége ismeretlen. - Az ivarok között levő nagyságbeli különbségek. - Sertefarkuak. - Kétszárnyúak. - Félfedelűek. - Egyenlőszárnyúak. - Egyenesszárnyúak. - Hártyaszárnyuak. - Fedelesszárnyuak ; szinezet; a nagy szarvak valószínűleg diszitmények; harczok; a czirpelő szervek rendszerint mindkét ivarnál
megvannak. (194. lap.)
XI. FEJEZET.
Rovarok.
- Folytatás. -
Pillangók, lepkék és pillék.
A pillangók udvarlása. - Harczaik. - Kopogó zörejek. - A szinek mindkét ivarnál egyenlők, vagy a hímeknél ragyogóbbak. - Példák. - Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei. - Védelemre alkalmazkodott színek. - A pillék szinei. - Fitogtatás. - A pikkelyes szárnyuak megfigyelő képessége. - Változékonyság. - A himek és nőstények színezete közötti különbség okai. - Utánzás; a nőstény pillangók ragyogóbb szinűek,
mint a himek. - A hernyók élénk szinei. - A rovarok másodrendű ivar jellemeinek összefoglalása és záró jegyzetek. - A madarak és rovarok összehasonlítása (198. lap.)
XII. FEJEZET.
A halak, kétéltűek és csuszó-mászók másodrendű ivarjellemei.
Halak: A himek udvarlása és harczaik. - A nőstények tekintélyesebb nagysága. - A himek élénkebb szinei és diszitményül szolgáló függelékeik; egyéb kiváló jellemeik. - A himek
szinöket és függelékeiket csak az ivás idejében kapják meg. - Oly halak, melyeknek mindkét ivara ragyogó szinű. - Védőszineik. - A nőstények- kevésbbé élénk szineit nem lehet a védelem elvéből magyarázni. - A him halak fészkeket készítenek és a petékről
meg a kicsinyekről gondoskodnak. - Kétéltűek: Az ivarok szervezete és szine közötti különbségek. - Hang-szervek. - Csúszómászók: Teknősök. - Krokodillok. - Kigyók. - Gyikok. - Diszitményül szolgáló függelékeik. - A két ivar szervezete között levő nevezetes különbségek. - Szinezet. - Az ivari különbségek csaknem akkorák, mint a madaraknál. (203. lap.)
XIII. FEJEZET.
A madarak másodrendű ivarjellemei.
Ivari különbségek. - A küzdés törvényei. - Különös fegyverek. - Hangszervek. - Hangszeres zene. - Szerelmi taglejtések és tánczok. - Állandó és időszaki diszitmények. - Kettős
és egyszeri évenkénti vedlés. - A hímeknek diszitményeikkel való kaczérkodása. (207. lap.)
XIV. FEJEZET.
A madarak.
- Folytatás. -
A nőstények választása. - Az udvarlás időtartama. - Nem párosodott madarak. - Értelmi tehetségeik és a szép iránti ízlésük. - A nőstények bizonyos himek iránti előszeretete vagy ellenszenve. - A madarak változékonysága. - A változások néha rögtön lépnek fel. - A változás törvényei. - A szemfoltok kifejlődése. - A jellemek fokozatai. (212. lap.)
XV.fejezet.
A madarak.
- Folytatás. -
Mi idézi elő, hogy némely fajnál csak a himnek, másiknál mindkét ivarnak ragyogó szine van. - Az ivarra korlátozott öröklés és ennek a különböző képződményekre és az élénk szinű tollazatra való alkalmazása. - A násztollazatnak télen való elvesztése. (221. lap.)
XVI. fejezet.
A madarak.
- Befejezés. -
A fiatalkori tollazat mindkét ivar felnőtt állapotban levő tollazatának jellegéhez viszonyítva. - Az esetek 6 csoportja. - Közei-rokon, vagy egymást helyettesítő fajok hímjeinek ivari különbségei. - A nőstény veszi át a him jellemeit - A fiatalok tollazata összehasonlítva a felnőttek nyári és téli tollazatával. - a madarak szépségének az egész föld kerekségén való fokozódása. - Védőszinek. - Feltűnő színezetű madarak. - Az újdonság ingere. - Összefoglalás. (237. lap.)
XVII. fejezet:
Az emlősök másodrendű ivarjellemei.
A küzdés törvénye. - Csupán csak a hímekre szorítkozó fegyverek. - A nőstények fegyverei hiányának oka. - Mindkét ivarral közös fegyverek, melyeket azonban eredetileg a himek
szereztek. - Ily fegyvereknek egyéb haszna. - a himek tekintélyesebb nagysága. - Védőszervek. - Mindkét ivarnak a párosodás alkalmával tanúsított felsősége. (241. lap.)
XVIII. FEJEZET
Az emlősök másodrendű ivarjellemei.
- Folytatás. -
Hang. - A fókák különös ivari sajátságai. - Illat - A szőr fejlődése. A szőr és bőr szine. - Rendellenes eset, melyben a nőstény inkább diszitett, mint a him. - A szinek és diszitmények az ivari kiválásnak következményei. - Védelmül szerzett szinek. - A szinek, jóllehet mindkét ivarnál közösek, gyakran mégis az ivari kiválás következményei. - A felnőtt emlősök foltjainak és sávjainak elenyészése. - A négykezűek szinei és diszitményei. - Összefoglalás. (245. lap.)
HARMADIK RÉSZ.
Az ivari kiválás vonatkozással az emberre.
XIX. FEJEZET.
Az ember másodrendű ivar jellemei.
Különbségek a férfi és nő között. - Okai az efféle különbségnek, valamint bizonyos jellemvonásoknak, a melyek közösen mind a két ivarnál előfordulnak. - A küzdelem törvénye. - Az értelmi képességeket és a hangot illető különbségek. - A szépség befolyása az emberek egymásközt való házasságának meghatározására. - A vadaknak figyelme a czifraságokra. - Az ő eszméik a női szépségről. - Hajlam valamennyi természetes
sajátságnak a tulhajtására. (273. lap.)
XX. FEJEZET.
Az ember másodrendű ivarjellemei.
- Folytatás. -
A nők folytonos megválasztásának hatása. - Az okokról, melyek a művelt és a vad fajtáknál az ivari kiválást megzavarják. - Az ivari kiválásnak kedvező feltételeiről az ősidőkben. -
Az ivari kiválás módjáról és hatásáról az emberiség körében. - A vad törzseknél a nőknek némi joguk van férjeik megválasztásában. - Szőrhiány a testen, a szakáll kifejlődése. - A bőr szine. - összefoglalás. (293. lap.)
XXI. FEJEZET.
Általános összefoglalás és következtetés.
A legfőbb következtetés, hogy az ember alsóbb rangú alaktól származik. E leszármazás módja. - Az ember genealógiája. - Értelmi és erkölcsi képességek. - Ivari kiválás. - Befejező megjegyzések. (315. lap.)
Jegyzetek 333. lap.
Tartalomjegyzék 339. lap.

Témakörök